Új templom

 

Szöllős-Csabán, vagy amint rendesen mondják, a csabai szőlőkben csütörtökön reggel tették le a templom alapkövét roppant néptömeg jelenlétében. Haan Lajos és Linder Károly lelkész urak beszédei sok könnyet csaltak ki a meghatott nép szeméből, mely képzeletben visszavarázsoltatott 107 esztendő előtti korba, midőn a most épülő templom helyén az első szőlőt kimérték, holott most ezrekből álló új helység számára templom építtetik, melyben az evangélium szava lészen hirdetendő. Az alapkőbe különféle tárgyak, az új község és egyház történelmét tartalmazó emlékirat, s egy-egy szám a Békésmegyei Közlönyből és a Békésből is eltétetett emlékül.
(Békés, 1875. május 30., IV. évf. 22. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Utcanévtáblák

 

Tegnap délelőtt kezdték felrakni Csabán Sztraka mérnök úr személyes felügyelete alatt az utcák nevét jelölő táblákat. A táblák igen csinosak és ízléssel kiállítvák, fehér alapon fekete felírás. Nem Pesten, hanem Nagyváradon Diósy testvéreknél készültek.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. május 30., II. évf. 43. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1981.
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000.

Furcsa…

 

A Csabától Békésig vezető Körös-csatornában oly tömérdek döglött eb van, hogy azon kellemetlen bűz, mit ezek terjesztenek, a csolnakázóknak sokszor kitarthatatlanná válik. Furcsa, ha elgondoljuk, hogy mi e vízben fürdünk, mosdunk, de sokszor iszunk is belőle! Jó lenne egy rendeletben szigorúan megtiltani, hogy semmi szín alatt senki döglött állatot a Körösbe hajítani ne merészeljen.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. május 27., II. évf. 42. szám)

Békés természet

 

Pénteken délután Csabáról számos szabadságolt katona és újonc hívatott be szolgálatra. Délután 2 órakor indultak Szolnok felé, és némelyiket egész családja kísérte, úgyhogy volt vagy 300 ember és asszony a pályaudvaron; volt sírás-rívás, pedig hát csak rövidebb gyakorlatra hítták be. A mi népünk itt Csabán, úgy látszik, egyáltalán nem harcias természetű.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. május 16., II. évf. 39. szám)

Kis honvédek
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. 357. p.

A sajtó hatalma

 

Úgy halljuk, hogy a csabai városi elöljáróság annyira szívére vette a Békésmegyei Közlöny korholásait, miszerint a világítást az egész városban elterjesztendő külön budgetet készít, s mozgásba hoz minden követ a megyénél, a minisztériumnál, sőt még a királynál is, hogy ezt a kiadott pozíciót mint a teherviselő nép megvilágítására okvetlenül szükségeset helybenhagyni méltóztassanak. Denique, látszik, hogy a sajtónak mégis milyen roppant hatalma van! Már így lesz világosság Csabán, olyan, hogy még Gyula is elirigyli tőlünk.
(Békés, 1875. május 9., IV. évf. 19. szám)

Hasznos vállalat

 

Csabán e hó elején egy tudakozó- és hordárintézet alakult, mely a közönség részére megbízható gazdatiszteket, nevelőket, nevelőnőket, dajkákat, boltos segédeket és mindenféle szolgákat és szolgálókat szerez, amellett közvetít ház- és birtokeladásokat, bérleteket; végül az indóházhoz és a város bármely pontjára csomagokat szállít. Bárminemű okozott károkért 100 forint erejéig kezességet vállal. Igazgatója Quirini Lajos, kit szívesen üdvözlünk e korszerű és hasznos vállalat élén.
(Békés, 1875. május 9., IV. évf. 19. szám)

Leszedik az utcai lámpákat

 

Csabán április közepén leszedik az utcai lámpákat, és nem rakják fel novemberig. Azután lehet olyan sötét, mint a korom, lehet eső, lehet mennydörgős mennykő, a város mostoha „atyái” azzal mit sem törődnek. Ne járjon senki sem 9 óra után az utcán, akkor majd nem lesz nekie sötét! így okoskodnak. Nem azért mondjuk ezt ismételve, mert sikert várunk felszólalásunktól; tudjuk, hogy önfejű, kapacitálhatlan, csak saját korlátolt eszük után járó egyénekkel van dolgunk, hanem csak konstatáljuk a „sötét” tényeket!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. április 29., II. évf. 34. szám)

Valcer

 

Nem kevés feltűnést okozott a b.-csabai f. hó 22-én tartott műkedvelői előadás után az, hogy a táncot nem csárdással, hanem holmi valcerrel kezdették meg, s valóban csodálatos, hogy ma-holnap még ezt az egy régi magyar szokást is kiküszöböljük!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. április 25., II. évf. 33. szám)

Gavotte tánc
Forrás: Vasárnapi Ujság, 46. évf. 8. szám (1899) 129. p.

Építkezés

 

A b.-csabai indóháznál egy idő óta igen élénk építkezési sürgés-forgás van. A Tisza vidéki vasúttársulat belátván, hogy az itteni nagy személyforgalomnak már meg nem felel a régi, új várótermeket épít, úgyhogy ezek befejeztével a restauráció és a váróterem elkülönítve lesz egymástól.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. április 25., II. évf. 33. szám)

A Széchenyi liget pusztulása

 

A b.-csabai Széchenyi liget a pusztítás szomorú képét nyújtja. Azt a kevés fát, mely a tavalyi tömeges kivágatásokból még kimaradt, az idén vágták ki, úgyhogy alig találni most az egykor regényes ligetben egy kis árnyékos helyre. Ennek a pusztításnak magasabb célja bizonyára az, hogy idővel annál szebb parkja legyen Csabának ez egyetlen nyári mulatóhelyén, de tekintve azt, hogy ezen park előnyeit alkalmasint csak a boldog utódok fogják élvezhetni, nem ártott volna a jelen generációtól legalább egynéhány hűs árnyékot adó fát ne sajnálni; illetve csak akkor kivágatni a liget másik részének fáit, mikor már az egyik részben a park valósággá vált. Mindent csak a jövőnek és semmit sem a jelennek, az már oly önzetlenség, melyet a legpuritánabb erkölcsű bölcs sem kívánhat a gyarló emberiségtől! Hanem azért tiszteljük az illető disponálók jóakaratát, és részünkről csak azt hibáztatjuk, hogy mások igénytelen, de nem kevésbé jóakaró tanácsát ignorálják, azt gondolva, hogy ők a bölcsességet evőkanállal ették, másnak pedig abból mi sem jutott!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. április 11., II. évf. 29. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930.
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
• Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009.
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016.
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005.