Beküldetett

Még gyermek voltam, amidőn Békés-Csabának (az akkori időben ugyan még Tót-Csabának neveztetett) hírét hallottam, hogy nemcsak Magyarországban, de Európában a legnagyobb falu. Az újabbi időkben a Tót-Csaba név helyett Békés-Csaba nevet vett fel, valamint a falu cím helyett a városi címet. Hogy a Békés nevet magáévá tette, igen helyes, s igen rendjén van, miután Csaba Békés megyébe kebelezett község; de hogy a városi címet felvette, s mégsem iparkodik városhoz magát hasonlóvá tenni, igen csudálkozom. Egy oly nagy község, mint Csaba, és méghozzá oly gazdag, melynek sok jövedelmei vannak, sokkal többet tehetne a város szépítésére és a lakosság kényelmére.
Egy oly városban, mint Békés-Csaba, ahol oly nagyszerű városháza épül, ahol oly szép kávéházhelyiség van, ahol gőzmalom, gőzfürdő s igen szép sétakert van, legalább a főutcákra több figyelmet kellene fordítani. Mint például az úgynevezett Kígyósi vagy régi Telegráf utca, melyben sáros időben még a gyalogember is kénytelen térdig a sárban járni, este pedig, főképp amidőn a holdvilág nem részesít bennünket fényével, oly egyiptomi sötétség uralkodik, hogy egyik a másikat csak akkor veszi vagy veheti észre, amidőn karamboloznak.
A fent elősorolt városi szép tulajdonokat és az említett utcának elhagyott állapotát összehasonlítva éppen úgy néz ki, mintha egy finom nevelt kisasszonyt egy a pusztán nevelt vagy felnőtt bojtárral összeházasítanánk. Egynéhány nyaktörő keresztpallót dirib-darab összeszedett deszkából ugyan csináltattak, melynek némely részére talán mondani lehetne, rosszabb a semminél. Igen óhajtandó volna, mégpedig mielőbb, a nevezett utcában legalább a gyalogemberek részére mindkét oldalán rendes járdákat csináltatni, s a keresztpallókat a sár színe felett felemeltetni, továbbá, amidőn a holdvilág fényét beszünteti, azt lámpák világítása által ‒ ha csak némileg is ‒ pótolni.
Kövesdy Benő
(Békés, 1872. december 22., I. évf. 38. szám)

Városháza
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Új hetilap

Mint Csabáról értesültünk, ott új évtől fogva Csaba cím alatt egy hetilap indulna meg dr. Báttaszéki Lajos ügyvéd, a Nagyvárad volt szerkesztőjének szerkesztése mellett. Mutatványszáma december elején küldetne szét. Őszinte szívből kívánunk sikert Csaba emez előhaladásának a szellemi téren, azon meggyőződésben, hogy munkásifjúsága felkarolandja az ügyet, mely otthonára csak újabb fényt vethet.
(Békés, 1872. november 17., I. évf. 33. szám)

 

Járda

Új járdánk van a mezőberényi utcán, Fábry kereskedésétől egész az úgynevezett sáncig. Ez úton megy végig városunkban a legtöbb temetés, a kegyeletet tanúsítók téli időkben ezen úton gázolják a legnagyobb sarat. Nem lehetne-e eme járdát egész a város végéig megcsináltatni mielőbb? Derék és buzgó városi mérnökünk sokat tehet ez ügyben. Tegye meg, ha lehet, s a nép szeretete és tisztelete evvel is nőni fog irányában, s a halottak iránt kegyeletet tanúsítók köszönete fogja kísérni e művét.
(Békés, 1872. november 10., I. évf. 32. szám)

 

Karmonádli, esküvő

A csabai indóház éttermében egy asztal mellé került egy katolikus pap és egy rabbi. Midőn ez utóbbi vallásos iszonnyal utasította vissza a neki felajánlott karmonádlit, a kat. pap megszólítja őt: „Ugyan mikor szűnik meg önök között ezen előítéletes értelmetlen szokás?” „Majd az önök (t. i. kat. papok) esküvőjén!”, vágott vissza csípős modorban a jó rabbi.
(Békés, 1872. november 10., I. évf. 32. szám)

 

Csabai újdonságok

Csetenyés szekérrel mennek a menyasszony után

Hegyen-völgyön lakodalom. Ez az ideje ‒ október‒november ‒ nálunk a lakodalmaknak, s bár az utóbbi napok esője meglehetős sarat csinált, azért mégis elugrálgatnak benne hővérű fiatal polgáraink. Érdekes egy ilyen csabai lakodalom végigtekintése.
Rémhírek. Városunk szerte a nép közt borzasztó rémhírek beszéltetnek. Hogy például vannak helyben ördöngös emberek, kik a fő ördögnek lelkeket vásárolnak, mégpedig drága pénzen, s többféle variációkban ismertetik egymás közt a minden jót akaró s jószívű szabadkőmíveseket. Ebből is látszik, hogy népünk még igen hajlandó a babonák elhivésére.
(Békés, 1872. november 3., I. évf. 31. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Beck Zoltán: Adjon Isten minden jót ez új esztendőben … : ünneplő népszokások Békés megyében. Békéscsaba : Tevan Andor Gimn., Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Isk., 1989.

Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében : néprajzi cikkek, tanulmányok. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Művelődésügyi Oszt. ; Orosháza : Városi Tcs., 1974.

Krupa András: A természeti jelenségekhez fűződő babonák Békéscsabán és környékén. Békéscsaba : TIT Békés M. Szerv., 1970.

Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt., 1971.

Tábori György: Egy babonás szokás a Békés megyei szlovákoknál. Orosháza : Szántó Kovács Múz., 1960.

 

Csabai újdonságok

Vasúti állomásunknál a restauráció bővítése már folyamatban van, evvel reméljük, hogy megszűnik a panasz a helyszűke miatt.
Új kávéház (vendéglő) nyílt meg október 12-én Reisz házában a háztulajdonos saját kezelése alatt. A megnyitás estéjén minden pénz nélkül adatott a vendégeknek, s több mint 150 teríték volt a közvacsoránál, hogy elfoglalva, az magától értetik, hiszen ingyen ment. Kávéházaink szaporodnak, de valami jó bort ‒ a sétakertit kivéve ‒ nemigen lehet azért kapni.
(Békés, 1872. október 20., I. évf. 29. szám)

 

Szeberényi Gusztáv beiktatása

Dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi ev. püspöknek felavatása s beiktatása f. év október 1-én Pesten az ottani ev. templomban ment véghez számos közönség s küldöttségek jelenlétében. A fölavatást a leköszönt püspök, dr. Székács végezte, kitől báró Podmaniczky Frigyes megható szavakban vett búcsút a kerület nevében. Az isteni tisztelet után folytatását vette a bányakerületi közgyűlés, hol az elnöki széket az újonnan választott püspök elfoglalván, egy hatásos beszédet tartott, melynek határozott s világos tartalma a hallgatókra a legjobb benyomást tette. Általában rég nem fogadott be a pesti ev. díszterem oly nagy s díszes hallgatóságot, mint a jelenlegi közgyűlésen.
•••
Hétfőn, október hó 7-én délutáni 2 órakor érkezett Csabára főtisztelendő Szeberényi Gusztáv bányakerületi ev. szuperintendens. A vasútnál Szemián Sámuel főjegyző fogadta, innen számos kocsi, 25 lovas s zenészek kíséretében, a nép éljenei közt fél kettőkor érkezett a főtérre, hol végigláthatlan tömeg fogadta őt; a helybeli kisdedóvósné két kis koszorús gyermeket ölébe véve, a püspök kocsija elé ment, s midőn ez hozzájuk ért, a kicsinyek a koszorúkat a kocsiba dobták. Ezeknek példáját követték a nagyobb leányok. Útja levelekkel s virágokkal volt hintve, az ág. hitv. nagytemplom ajtaja előtt gyönyörű diadalív volt emelve, mely alatt a folyton elébe hulló koszorúk közt áthaladva a templomba ment, hova nagy néptömeg kísérte. Itt Horváth János, az itteni gimnázium igazgatója megható beszéddel fogadta, ennek utána Kubinyi Pál adta át őt az egyháznak, mire a püspök híveihez szívből eredt beszédet tartott. Ennek bevégezte után a nép lakására kísérte. Este tiszteletére fényes közvacsora tartatott, hol lelkesítőn énekelte az e célra alakult dalárda az egri lantosból kivett ezen sorokat: „Isten tartsa számos éven át, üdv, szerencse szálljon rá!”
(Békés, 1872. október 13., I. évf. 28. szám)

A pesti evangélikus templom
 

Csaba magyar akar lenni

Hitelt érdemlő forrásból hallottuk, hogy Csaba városa elhatározta minden tizedben egy új népiskolának felállítását, amely tökéletesen magyar legyen, és ahol a tanítónak még tótul sem szabad tudni.
(Békés, 1872. szeptember 29., I. évf. 26. szám)