Második nyomda B.-Csabán

— A napokban nyílik meg Csabán egy második nyomda, melyet Takács Soma úr Csaba legrégibb, derék polgáraink egyike alapított szakértő fia, Takács Árpád művezetése alatt.
— Csabán a második könyvnyomda a mai napon nyílt meg, és annak tulajdonosa, Takács Árpád úr, komoly igyekezettel lép a művelt közönség elé, mely hivatva van pártfogása által a megérdemelt szorgalmat jutalmazni. Volt alkalmunk a nyomdát megtekinteni, s tiszta lelkiismerettel mondhatjuk, hogy az új tulajdonos szakképességének már azáltal is elég tanújelét adta, hogy néhány nap alatt egymaga rendezte be új üzletét, melyben a jövő hó elejétől kezdve lapunk fog kiállíttatni, s melyben a legújabb ízlés szerinti öntvények pazarul tárultak szemeink elé.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. szeptember 11., VI. évf. 95. szám; 1879. szeptember 25., VI. évf. 101. szám)

Békésmegyei Közlöny, 1879. október 2.
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 1879. október 2.
 

Nyilatkozat

Van szerencsém a nagyérdemű közönséggel teljes tisztelettel tudatni, miszerint Csabán az 1873. év óta fennálló könyvnyomdámat Povázsay László úrnak eladtam, és ez az üzletet folyó évi október hó 1-jén birtokába is veszi, minélfogva e hó végével itteni működésem meg fog szűnni. Amidőn az eddig élvezett bizalomért leghálásb köszönetet mondok, kérem e bizalmat az új cégre átruházni, és azt pártfogolni, meg lévén győződve arról, miszerint a bizalmat kiérdemelni legfőbb igyekezete is leend. B.-Csabán, szept. 8. 1879. Dobay János, nyomdatulajdonos.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. szeptember 9., VI. évf. 94. szám)

Nyomdai gépterem
Forrás: Vasárnapi Ujság, 10. évf. 2. szám (1863. január 11.)
 

Túljelentkezés

A b.-csabai magyar népiskolákban ez iskolaév elején oly nagy volt a felvételt kérők száma, hogy az iskola helyiségét tekintve, sokat vissza kellett utasítani. A hazafias presbitérium azonban parallel osztályokat fog még az idén felállítani, és utólag felveendi a jelentkezőket.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. szeptember 9., VI. évf. 94. szám)

 

Iskolába!

Itt az új tanév. A szentélyek megnyílnak ismét, az apostolok ajkukra veszik az igét, hogy terjesszék vele azt a fényt, mely megvilágosítja majd a népek lelkeit, hogy azok megértsék, szeressék egymást, hogy boldogok lehessenek. Igen, tanítók, ti apostolok vagytok, nektek a legszentebb hivatás jutott: tanítani a népet, a hit országát elárasztani az ismerés fényével, kiragadni az embert a porból, hol tudatlansága az állattal egy sorba helyezi őt; nagy részetek van nektek a nemzetek felszabadításában ‒ mert hiszen csak művelt nép lehet szabad ‒, és a népek boldogításában, mert hiszen csak szabad nép fér meg boldogan egymás mellett. Legyetek üdvözölve a tanév kezdetén! Szép ünnep ez nektek, a munka kezdetének ünnepe. Szállja meg kebleiteket a köteles érzet, munkálkodjatok, s legyetek kitartók!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. szeptember 4., VI. évf. 92. szám)

Az iskolaév végén
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 26. szám (1880. június 27.)
 

Augusztus 20.

Szent István király ünnepén tegnap f. hó 20-án, délelőtti 10 órakor a csabai evangélikus magyar templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt, amidőn is Petrovics Soma jeles hitszónokunk egy szép beszédet tartott, melynek végeztével a helybeli férfidalkar a magyar Himnusznak két előversszakát meglepő összhangzattal éneklé el. Az ünnepélyes isteni tiszteleten nagyszámú közönség volt jelen. Ugyanez napon a helybeli katolikus templomban is ünnepélyes isteni tisztelet volt, a helybeli katonaság kivonulása mellett.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. augusztus 21., VI. évf. 86. szám)

Szent István megkeresztelése. Benczúr Gyula festménye
Forrás: Vasárnapi Ujság, 47. évf. 32. szám (1900. augusztus 12.) 1. p.
 

Tarthatatlan rendelet

A b.-csabai szolgabírói hivatal a korcsmák zárhatáridejét meghatározó rendeletének üdvös hatása már is észlelhető, mert a fiatal legények és leányok délelőtt a korcsma helyett templomba járnak, kihágások kevesebb számmal fordulnak elő, s mi szinte meg nem vetendő, a békés polgárok álmát nem zavarja 10 óra után is a lebujokban eddig cincogni szokott muzsikaszóféle. De minden jónak megvan a maga rossz oldala is. Ugyanis tarthatatlannak bizonyult be a gyakorlati életben az illető rendszabálynak B.-Csaba egyetlenegy nyilvános, kerti mulatóhelyére, a Széchényi ligetre nézve fenntartása. Ez ugyanis nem korcsma, hanem szabad ég alatti tér, ahová mennek a napi munka után üdülni, friss levegőt szívni. A friss levegő szívását pedig nem lehet korlátolni, ha az ember amellett eszik és iszik is véletlenül. Nem is tudunk rá példát, hogy a szabad ég alatti mulatozás, a szabadban létele egy városi közönségnek valahol záridőhöz volna kötve, mert hisz egy kertet nem is lehet tulajdonképen elzárni. Úgy hisszük tehát, hogy B.-Csaba város intelligens közönségének ‒ hozzáértve az értelmesebb földműveseket is ‒ óhaját fejezzük ki, ha arra kérjük a szolgabíró urat, hogy ezen nem korcsmai, de szabad ég alatti tért a zárhatáridő terhe alól feloldani szíveskedjék.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 15., VI. évf. 70. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005

Ligeti mulatság - Jankó János rajza
Forrás: Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016. 22. p.
 

Népmozgalmi kimutatás

1879. április 1-től június hó végéig született összesen 301, fiú 145, leány 156; ezek közt volt törvénytelen 11, ikrek 2 esetben. Házasult 93 pár. A halottak száma 253, férfi 136, nő 117; az életkort tekintve 0‒1 évig 92, 1‒5-ig 51, 5‒10-ig 17, 10‒20-ig 12, 20‒30-ig 10, 30‒40-ig 11, 40‒50-ig 10, 50‒60-ig 15, 60‒70-ig 18, 70‒80-ig 17.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 8., VI. évf. 67. szám)

Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
 

Országos vásár

A csabai országos vásár nagy hőség és óriási por közepette véget ért. Az elsőn igyekezett magán segíteni a közönség hideg sör élvezete által, a korcsmárosok nem csekély örömére; egy napon, vasárnap, csak a Micskó-féle sörcsarnokban 50 hordóval fogyasztva el. Az utóbbin nem tudott vagy talán nem akart segíteni, mert esteli 8 óra körül sokakat láttunk céltalanul bolygani a portengerben, nem jutva eszükbe, hogy pár száz lépésnyire a Széchényi ligetben üde friss levegőt szívhatnak. Általában kevesen járnak ki a kedves ligetbe, melyet már méltán nem egy nagyvárosi megirigyelt a csabaiaktól.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 1., VI. évf. 64. szám)

 

Iskolai értesítő

A b.-csabai leányiskola ez idei értesítőjéből a következő érdekesebb adatokat közöljük. A nőképző társulatnak, mely az iskolát fenntartja, van most 16 alapító, 116 rendes és 54 rendkívüli tagja. A tanítótestület a következő: Donner Lajos igazgató, Gajdács Pál, Radics Elek, Szarcsevits Betti, Névery Aurél és Scheiber Márton (a két utóbbi hitoktató). — Növendék volt az idén az I. osztályban 8, a II.-ban 26, a III.-ban 14, a IV.-ben, 13, összesen 61. — Pénzbeli adományok befolytak ez évben 6494 forint 51 korona, mely összeg közt a közoktatási minisztérium 6000 forintja szerepel. Az összes fizetnivaló, mely eddig 45 forint volt, mind a négy osztályban 25 forintra szállíttatik le jövőre. Nőképző társulati tagok egy gyermekük után 10 forinttal kevesebbet fizetnek.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 29., VI. évf. 63. szám)

 

Csapadékvíz

A megyei közigazgatási bizottságnak f. hó 9-én tartott gyűlésén B.-Csaba város belterületének a csapadékvizek levezetése tárgyában Sztraka Ernő mérnök által készített műszaki okmányokat, és a költségvetést bemutató szolgabírói jelentést is tárgyalták. A terv két részre oszlik. Az első rész a város belterületén a vízvezetékek megállapításával, az utcák talajának rendbe hozásával és domborításával foglalkozik. A második rész a szikes laposok és állóvíz feltöltését tárgyalja. Egyelőre csak az első részt tartja kivihetőnek, a másodikat a nagy költség miatt nem, de kilátásba helyezi. A csabai elöljáróság ennek folytán utasíttatik, hogy az első részt többévi felosztás mellett eszközöltesse.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 12., VI. évf. 56. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993