Díszes állás

Gelléri Mór barátunkat és lapunk kedves munkatársát az Országos Magyar Iparegyesület egyhangúlag titkárává választotta. E 2000 forint évi fix fizetéssel összekötött díszes állás jellemzésére elég legyen annyit felhoznunk, hogy ezen régi tekintélyes egyesület titkára a 40-es években Kossuth Lajos volt, s mióta újjáalakult, Fest Imre, Keleti Károly és Mudrony Soma voltak titkárai. Legnagyobb örömmel regisztráljuk kedves barátunknak ezen érdemelt kitüntetését, mely oly lépcső, melyen csak fölfelé lehet haladni. Kétségtelen, hogy a hazai legújabb üdvös iparmozgalmak, az iparosok önérzetének, testületi szellemének ébresztésében Gelléri Mórnak oroszlánrésze van, számos barátja örvendeni fog, hogy eddigi iparkodásának némi méltó jutalmát nyerte, mi nálunk, a nepotizmus és protekció privilegizált hazájában valóban ritkaság.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 28., VII. évf. 60. szám)

Gelléri Mór portréja
Forrás: Vasárnapi Ujság, 40. évf. 26. szám (1893. június 25.)
 

Hamza Sámuel (1829‒1880)

Hamza Sámuel, a b.-csabai Fiume vendéglő bérlője, tizenhárom napi súlyos szenvedés után, vasárnap du. 3 órakor jobblétre szenderült. Mindenki, aki közelebbről ismerte, bizonyára sajnálni fogja, hogy ez egyszerű, értelmes polgár legszebb férfikorában itt hagyta az életet. Tegnap délután tartatott meg a gyászszertartás a csabai közönség legmélyebb részvéte mellett, kinek kedvence volt. Nyugodjék békében!
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 16., VII. évf. 52. szám)

 

Díjmentes oktatás

Az iparossegédek önképzésének előmozdítása érdekében utánzásra méltó intézkedést léptetett életbe a b.-csabai iparosifjúsági egylet. Az említett egyletben e hó 2-án kezdődött meg a tagok díjmentes oktatása. Az iparos ifjak megragadják az alkalmat, és szép számmal járnak ez ingyenes tanórákra. A többi iparosifjúsági egyleteknek is életbe kellene léptetni az iparossegédek ingyen oktatását. Eddig Szegeden, Kolozsváron, Veszprémben, Debrecenben, Losoncon és most Csabán vannak ilyen ingyenes tanfolyamok.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 13., VII. évf. 50. szám)

 

Csabai munkások

Több jómódú csabai gazda a múlt napokban Arad megyében Atzél Péter úrnál egy nagyobb terjedelmű birtoknak feles művelésére vállalása végett Apatelken járván, nem győzik eléggé dicsérni azt a vendégszeretetet s előzékenységet, mellyel ott fogadva lettek. Tudvalevőleg az ottani gazdasági állapotoknak rákbaja a munkáskéz hiánya. Ezen sarkalatos hiányon gyökeres orvoslás lenne, ha az ottani oláhság közé az általánosan ösmert csabai józan, értelmes s tetőtől talpig hazafias szellemű tót nép ékelné magát, s bár eleinte legfölebb 100 család lenne odatelepíthető, de kezdetül ez elég lenne, s hisszük, rendkívül kedvező hatású volna az ottani földérték emelésére oly tőke hozzájárulása által, minő az emberi munka.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 9., VII. évf. 47. szám)

 

Katonai szökevények

Oly hadköteles, ki hadkötelezettségének megfelelése végett a törvény szabta időben sorozóbizottság elé nem áll, s még azután is bujkál, szökevénynek nyilváníttatik, és rendszerint 16 évig tartatik nyilván, s az alatt az idő alatt minden évben egy erre hivatott bizottság által nyomoztatik: ilyen hadköteles Csabán 96 van, éspedig 1864-ben 4, 1866-ban 4, 1867-ben 3, 1868-ban 3, 1869-ben 13, 1870-ben 2, 1871-ben 2, 1874-ben 29, 1875-ben 24, 1876-ban 2, 1877-ben 4, 1878-ban 2 és 1879-ben 4 egyén maradt távol a sorozástól.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 21., VII. évf. 35. szám)

Magyar gyalogos
Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 27. szám (1892)
 

Folyamadás

Csaba város elöljárói, tekintettel arra, hogy a n.-váradi bábaképző intézetben az előadási nyelv a román és magyar, a csabai parasztnők pedig a nyelvek egyikét sem bírják, Pozsony városa pedig, hol a másik bábaképző intézet van, Csabától oly távol fekszik, hogy oda s onnan menni egy nő sem vállalkozik, tekintetbe véve továbbá Békés megye számos tót ajkú népét, mely Csabát, Szarvast, Kondorost, Berényt lakja, továbbá a szomszédos kincstári pusztákon elszórt tót telepeket, aziránt folyamodott, tétessék a magas kormány részéről intézkedés, hogy Csabára egy szakértő bábaoktató küldessék vagy 3 havi időtartamra, aki a környékbeli nőket tót nyelven oktatná és kitanítaná, vagy pedig jelöltetnék ki ilyennek Csaba városi tiszti főorvosa, dr. Réthy Pál, aki a környékbeli bábákat az 1878. évben is igen jó sikerrel kiképezte.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 10., VII. évf. 27. szám)

 

B.-Csaba város elöljáróságának múlt évi jelentéséből

— Az árvizek hátrányát leginkább a mi csatornánk fakadó vizeiben szenvedtük, amennyiben a házak pincéi, Körös-alji kertjeink, s a csatorna mentében jobbról-balról elterült virágzó szántóföldjeinkből 1753 kat. hold került víz alá, mely nemcsak az évi termést semmisítette meg, de a fakadó víz természetéhez képest, a föld minőségére is rontó hatást gyakorolt. Ezért 2454 forint 57 korona országos adóelengedésben részesültünk.
— Koldulásért 138 egyén lett letartóztatva. Toloncok száma 264. Cselédszökés 172 esetben. Tüzeset 5, mindenkor csak egy-egy ház esvén áldozatul. Képviselőgyűlés ez évben 16 tartatott, s abban 183 ügy lett elintézve. Tanácsgyűlés éven át 47 tartatott, s abban 478 ügy lett elintézve. Közigazgatási iktatókönyvünk 4514 számot mutat fel.
— Az építkezési szakosztály adatai szerint építtetett új ház a városban 25, a külvárost képező szőlőkben 9, összesen 34; ebből téglaépület 4, vegyesen vályog és tégla 4, vályog 20, vert fal 6. Tekintettel a fedélre: cseréppel 4, zsindellyel 18, náddal 12 épület fedetett. Ez évben épült a község kő-vas hídja a csatornán a népkert előtt, mely került 5000 forintba.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 5., VII. évf. 24. szám; 1880. február 8., VII. évf. 26. szám)

 

Rémület

Zajácz András csabai születésű, s jelenleg fakóvezekényi evangélikus lelkész úrról e napokban valaki a hírt bocsátotta világgá, hogy megették a farkasok. Képzelhetni helyben lakó földmíves édesanyjának rémületét e hír hallatára, kit nem is fog ember megnyugtatni, míg nem jő a levél, melyről elmondhassa: óh, áldott, óh, áldott a keze írása!
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 4., VII. évf. 23. szám)

Farkas
Forrás: Vasárnapi Ujság, 13. évf. 19. szám (1866. május 13.)
 

Népmozgalmi kimutatás

— 1879-ben született összesen 1697, fiú 863, leány 834; ezek közt volt törvénytelen 45, ikrek 20 esetben. Házasult 388 pár. A hallottak száma 1091, férfi 573, nő 518. Az életkort tekintve: 0‒1 évig 399, 1‒5-ig 287, 5‒10-ig 50, 10‒20-ig 49, 20‒30-ig 52, 30‒40-ig 30, 40‒50-ig 34, 50‒60-ig 43, 60‒70-ig 79, 70‒80-ig 55, 80‒90-ig 10, 90‒100-ig 3. Az általános egészségi viszonyok középszerűleg kielégítők, amennyiben a szülöttek száma 606-tal múlja fölül az elhaltakét.
— A b.-csabai róm. katolikus egyházban, mely ez idő szerint 7380 lelket számlál, 1879-ben született 192 fiú és 170 leány, összesen 362. Meghalt 109 férfi és 112 nő, összesen 221. Tehát az egyház szaporodott 141 lélekkel. Házasságra lépett 67 pár.
— A b.-csabai ág. hitv. ev. egyház, mely jelenleg 26.035 lelket számlál, 1879-ben újra jelentékenyen szaporodott lélekszámban. Az anyaegyházban született 577 fiú és 563 leány, a szőlőkben 121 fiú és 129 leány, Bodzáson 43 fiú és 28 leány, Nyéken 6 fiú és 3 leány, összesen 1470. Meghalt 459 férfi és 436 nő, összesen 895. Szaporodott az egyház tehát 575 lélekkel. Eskettetett 301 pár.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. január 15., VII. évf. 10. szám; Békésmegyei Lapok, 1880. január 22., II. évf. 10. szám)

 

Statisztika

— 1879-ben a városi kórházban gyógykezeltetett összesen 152 beteg, férfi 105, nő 47, ezek közül gyógyult 96, javult 42, meghalt 14. Korra nézve: 1-től 10 évig 4, 10‒20-ig 46, 20‒30-ig 46, 30‒40-ig 24, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 11, 60‒70-ig 8, 70‒80-ig 2. Foglalkozásra nézve: bádogos 1, borbély 2, cukrász 1, cipész 17, csizmadia 7, drótos 1, földműves 6, katona 11, kerékgyártó 2, kovács 1, kéjleány 12, kőműves 1, molnár 1, napszámos 28, pokróckészítő 1, pecér 1, pincér 1, szolga 46, szabó 4, szatócs 1, szobafestő 3, színész 2, szegényházi ápolt 2.
— A szegények házában az 1879. év elején visszamaradt 29 egyén, 15 férfi és 14 nő, szaporodott 12, 9 férfi és 3 nő, eltávozott l nő, meghalt 2 férfi és 1 nő. Az 1880. évre visszamaradt 34 egyén, 22 férfi és 12 nő, ezenkívül 2 fiú- és 1 leánygyermek, összesen 37.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. január 11., VII. évf. 7. szám)

Békéscsaba közkórháza
Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 33. p.