Megyei lapok szemléje

T. laptársunk, a Békésmegyei Lapok, a megyei tanügyre nézve többek között fájlalja, hogy míg ún. „tudós” iskolánk (azaz gimnázium) 4 van, addig szakiskolánk egy sincs. Őszintén bevalljuk, hogy ha mirajtunk állana, mi mindenkinek, kivéve ki földmíves vagy kisebbszerű kézműves akar lenni, kötelességévé tennők, hogy legalább négy gimnáziumi osztályt végezzen, s csak ezután léphessen át szakiskolába. Mi nem képzelhetünk általánosan művelt embert, ki nem foglalkozott legalább némileg a latin és görög nyelvvel és irodalommal, ki nem ismerkedett meg a görögök egyszerű, eszes műveivel. Az ilyen egészen más gondolkozásmodorú lesz, élesebb eszű, jobb felfogású, s minden tettében, szavában helyesebb logika szokott uralkodni. S aztán gyakorlati haszna is van, mert bármely szakpályára készüljön is, könnyebben sajátíthat el bármely ismeretet, nyelvet, műkifejezést, mert tudja, honnét jő a szó, mi az eredeti értelme. Későbben vergődik ugyan önállóságra az, kinek szaktanulmányán és az elemi és polgári iskolán kívül még gimnáziumot is kellene végezni, de ez előny lesz, mert meglett, alaposan művelt férfiakkal találkoznánk csupán, s nem annyi kész, de azért éretlen teljszakállú gyerekkel. Mi tehát abban hibát nem találunk, hogy megyénkben 4 „tudós” iskola van, s legfeljebb azt kívánók, hogy mellette egy-két szakiskolánk is legyen, de maga az elnevezés, hogy „szakiskola” is arra mutat, hogy kivétel, hogy csak bizonyos köröknek való, míg a gimnázium általános; ott mindenki, bármely pályára készüljön is, nyerhet oktatást. Az általános pedig mindig szükségesebb, mint a speciális, a szakszerű.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 3., VI. évf. 28. szám)

 

Értesítvény

A b.-csabai ev. egyháznak múlt évről szóló értesítvénye nt. Haan Lajos igazgató lelkész által összeszállítottan ezúttal külön magyar nyelven is megjelent. A már ismeretes statisztikai adatokon kívül álljanak az érdekes füzetből csak a következők. Lélekszám 25.460. Iskolái: egy négyosztályú algimnázium ugyanannyi tanárral; a városban 16, Szőlős-Csabán 2, pusztákon 2, tanyákon 9 elemi iskolája. A kurátori számadások szerint a bevétel készpénzben 29.598 forint 7 korona, a kiadás pedig 28.646 forint 75 korona; szedett búzában bevétel 180.208, kiadás pedig 152.191 kilogramm. A számok eléggé hirdetik, hogy a hívek a nyomott viszonyok dacára híven leróják kötelezettségeiket egyházuk iránt!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. március 30., VI. évf. 26. szám)

Forrás: BékésWiki
 

Csabai színészet

Hazafias áldozatot hozott a csabai közbirtokossági testület, midőn a hazai nyelv ápolása, a magyarosodás terjesztésére a magyar színészetnek oly díszes csarnokot emelt, aminőt sok nagyobb városban sem találunk. Az új színház nemcsak most, hanem hosszú időn át meg fog felelni az igényeknek. 12 páholy, 50 körszék, 70 zárt szék, 2 sor erkélyszék, földszinti és emeleti állóhelyeken és 2 oldalkarzaton 600 nézőt képes befogadni. A közbirtokossági testület ezen áldozatkészségét a fővárosi lapok is örvendve hirdették, kiemelvén egyúttal Csaba városa intelligens közönségét is, mint amely minden szép, nemes eszmét felkarol, műélvezetben keres és talál szórakozást. Lehet-e egy város közönségére hízelgőbb, mint azt hallani róla, hogy barátja a művészetnek? Csabáé Békés megyében jelenleg a társas élet terén a vezérszerep, hisszük, hogy ezentúl is mindenkor jó példával fog elöl járni.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. március 27., VI. évf. 25. szám)

 

Katonaság Csabán

A temesvári katonai parancsnokság az illetékes hatóság útján nyilatkozatra hívatta fel Csaba városát aziránt, vajon a most itt állomásozó katonaságot a jövő évi április hóval letelő elszállásolási időn túl további két évre hajlandó-e elszállásolni? Az elöljáróság, tekintve á város súlyos pénzügyi viszonyait és az alkalmas tiszti szállások és lóistállók hiánya miatt, ez idő szerint erre nem vállalkozhatott.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. március 23., VI. évf. 24. szám)

 

Megnyílt a színház

Tegnap este nyílt meg Thalia temploma Békés-Csabán. Honunk azon helyén, mely ezelőtt 10-15 évvel mint legnagyobb tót falut volt csak ismeretes, ma a magyar színművészetnek állandó tanyája van, hol tegnap este hangzott először lelkes műkedvelőink ajkairól a zengzetes magyar szó. Az ünnepély bevezetését szellemdús költőnk, Tóth Kálmánnak prológja képezte. A megye is osztozkodik Csaba város ez ünnepében, mit különben az is bizonyított, hogy annak majdnem minden részéből jelent meg ez előadásra néhány kedves vendég. Nem mulaszthatjuk el, hogy ez alkalommal a b.-csabai közbirtokossági testületnek szívből jövő éljent ne mondjunk, ki ezen tette által azon hazánkban tán egyedül álló példát állítá fel, hogy hazafi lehet az is, ki nem származik éppen Árpád véréből, hogy szeretni lehet ezt a földet, melyen születtünk, akármily nemzetiségűek vagy vallásúak legyünk is!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. március 9., VI. évf. 20. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Jókai Színház, 2004
• A Jókai Színház 40 éve : szereposztások, fotók, visszaemlékezések. Vál. és szerk.: Muzslai Katalin. Békéscsaba : Jókai Színház, 1995
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930

 

Pestisveszély

A pestis ügyében a csabai egészségügyi bizottság múlt vasárnap gyűlést tartott, melyen az orvosi s tanítói kar szép számmal volt képviselve. Derék elnöke, dr. Réthy Pál a tárgyalásra kitűzött miniszteri leirat alkalmából érdekes előadást tartott a pestis múltjáról, felismerhető kórtüneteiről, lefolyásáról. A történt megállapodások egyik leglényegesebb pontja az, melyben a bizottság megkeresi a városi hatóságot aziránt, hogy az I. és IV. tizedbeli állóvizeket, amint ezt a Körös vízállása megengedi, levezetni igyekezzék, tény lévén, hogy e vizek eddig is nem egy járványos betegségnek váltak terjesztő csatornáivá.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 23., VI. évf. 16. szám)

Dr. Réthy Pál portréja. Forrás: Behir.hu
 

Megnyílik a színház

Krecsányi Ignác színigazgató március 15-én, szabadságharcunk évfordulati napján nagy ünnepélyességgel készül megnyitni a b.-csabai színházat. Egyfelvonásos, egészen új prológ írására dr. Várady Antal jeles írót kérte fel, ki Krecsányi kérelmét a legnagyobb készséggel ígérte teljesíteni. E prológ a régi Árpád ébredése című darab mintájára lesz írva, s egyenesen a békés-csabai színház megnyitására készül. A prológot néma képlet fogja követni, ezután a Villám Bandi népszínmű első felvonása, végül A szép Galathea című 1 felvonásos operett fog adatni. Üdvözöljük Krecsányi törekvését, ki ‒ úgy látszik ‒ a békés-csabai közönség műigényeinek kielégítésére semmi áldozattól sem riad vissza.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 20., VI. évf. 15. szám)

 

Petőfi első „alkotása”

Réthy László volt csabai leányneveldei tanár, lapunk Plútó nevű volt munkatársa, a Magyarország tárcájában Horváth Károly szarvasi néptanítónak elbeszélése alapján a következőket adja elő: «Kicsengettek az óráról ‒ úgymond ‒ s szaladtunk ki az udvarra, hogy az óraközt kedvünkre töltsük. Az iskola udvarába egy silány formájú kis kutya vetődött, melyet én kergetni kezdtem, a gyámoltalan állat nagy ijedve menekült előlem, de én utána eredve, egy zugba szorítottam az osztály ablakából kinéző társak nagy mulatságára. Petrovics Sándor, ki az osztályszobában maradt, a künn történő eseményeket hallva, irónnal latin könyvem szélére e hangsúlyos sort rögtönözte a megfelelő hanglábak felrakásával: „Kis Kari, kerget kurta kutyát kint.” Mikor helyem újra elfoglaltam, ott láttam e sort, s ráismertem Sándor kézírására. Ez volt Petőfi első „alkotása.”»
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 20., VI. évf. 15. szám)

Petőfi Sándor állítólagos arcképe 12 éves korában
Forrás: Petőfi-album : adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról. Budapest : Pesti Napló, 1907. 13. p.
 

A kaszinóbál és folytatása

— A b.-csabai kaszinóbál reggeli 7 órakor ért véget. A rendezőség osztatlan elismerést érdemel önzetlen buzgóságáért, mellyel mindent elkövetett, hogy e mulatság a hajdani csabai elitbálok jó hírnevének megfeleljen. Csak egyben számította el magát. Abban, hogy sem a társalgótermet, sem az étkezőhelyet kellőleg nem fűttette. Ez utóbbiban szibériai hidegség uralkodott. De az étkezés körüli kiszolgáltatásnál is bábeli zavar uralkodott, és sokan éppen nem kaptak enni- vagy innivalót. Mi a bál jövedelmét illeti, az, mint halljuk, a roppant látogatottság dacára kevesebb a semminél, azaz deficit.
— A b.-csabai kaszinóbálnak másnap, 13-án este igen eredeti folytatása volt. A b.-csabai közbirtokosság tisztsége ugyanis a többnyire földművesekből álló közbirtokosság tagjainak és családjainak mutatta be zeneszó és teljes kivilágítás mellett a kész vigadói nagytermet. A vagyonos gazdák, gazdánék, legények és leányok oly otthonosan mozogtak a fényes parkettes termekben, mintha teljes életükben ilyenben lettek volna. A tánc éjféli 12 óráig folyt a legfesztelenebb jókedvben.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 16., VI. évf. 14. szám)

Táncterem
Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.
 

Fonográf Csabán

Az Edison-féle fonográf (hangíró) egy eredeti példánya mutattatik Csabán a Fiume vendéglőben. Tegnap a helybeli algimnázium tanári kara és az iskolás gyermekek tekintették meg ingyen, ma délutáni 4 órakor belépti díj mellett lesz megtekinthető. Alkalmunk volt látni és hallani. Valóbán diadala a mechanikának. Bármely dallamot, kissé fátyolozottan, de máskülönben érthetően állandósít. A tudni vágyó nem fogja elmulasztani megtekintését.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 2., VI. évf. 10. szám)

Edison elektromos fonográfja előtt
Edison elektromos fonográfja előtt. Forrás: Vasárnapi Ujság, 54. évf. 9. szám (1907. március 3.)