„A la Velence”

A csolnakázók is izzadnak a nagy hőségben. Csudálkozunk is azon, hogy már 6 órakor a vízen vannak, pedig hát mennyivel kellemesebb volna 8-kor, a naplemente után rudalni. Amint értesülünk, az egylet egyik tisztviselője divatba akarja hozni „à la Velence” az esteli hajókázást, s a hajók kivilágításához hozatott is már lampionokat. Nagyon helyes.
(Békésmegyei Lapok, 1880. július 6., II. évf. 78. szám)

Velencei díszgondola
Forrás: Vasárnapi Ujság, (1875. április 4.)
 

Gimnáziumi értesítő

A csabai algimnázium megjelent értesítőjéből a következő adatokat jegyeztük ki. Az 1879/80. évi tanfolyamban az év végéig 75 tanuló látogatta a gimnáziumot; ebből járt az első osztályba 31, a másodikba 22, a harmadikba 11, a negyedikbe 11. (A múlt évi létszám 81 volt.) Vallásra nézve: evangélikus 43, református 1, római katolikus 10, görög katolikus 2, görögkeleti 1, izraelita 18.
(Békésmegyei Lapok, 1880. július 1., II. évf. 76. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A békéscsabai gimnázium első évtizedei, 1855–1897. Mokry Sámuel, Horváth János, Bukovszky János irásaiból; vál., sajtó alá rend., bev. és jegyz.ell.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk., 1980
• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaip. Szakközép : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1980
• Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról. Békéscsaba : Real-gymn., 1874–1878. 5 db
• Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre, 2008

 

Választók összeírása

A központi bizottság azon csabai választók névsorát, kik a jövő évi követválasztás alkalmával fizetett adójuk után jogosítottak a szavazásra, már összeállította. Ezekből 1700 választó került ki. Azok száma, kik múlt évi adójuk kifizetésével megkéstek, s emiatt a választási lajstromból kihagyattak, mindössze csak 27-et tesz. E körülmény fényes bizonysága annak, hogy a csabai polgárok adójukat pontosan fizetik, és hogy a városi elöljáróság azok behajtásánál buzgón és serényen jár el.
(Békésmegyei Lapok, 1880. június 1., II. évf. 63. szám)

 

Önálló község vagy külváros?

Csaba-Szőllős, ezen Csaba melletti 3-4000 lakostól álló csabai telep évről évre gyarapodik, és egyre csinosabb házak épülnek. Egyes lakosainak azon körülménynél fogva, hogy ők az országos adóba 6000, a községi adóba 2300 forintot fizetnek, az a gondolata támadt, hogy vajon őrájuk nézve nem volna-e előnyösebb, ha az anyavárostól elszakadnának, s külön önálló községgé alakulnának. Idő folytán e gondolat mind jobban és jobban hódított, bár sokan nem tartották üdvösnek az elszakadást. Most a kezdeményezők annyira vitték a dolgot, hogy ez ügyben a csabai főszolgabírónál is lépéseket tettek. E tárgyban Fábry Károly ügyvédnél is volt egy küldöttség, aki vasárnap Csaba-Szőllősön, az iskola helyiségébe értekezletre hívta az érdeklődőket, kik közül 150-en meg is jelentek. Kezdetben könnyen s általános tetszés közt folyt az eszmecsere, de amint az elnök kimondta, hogy a föld után járó illetéket ott kell majd fizetni, amely határban az fekszik, általános lett az elégedetlenség. A gyűlés eredménye az lett, hogy ilyen feltételek mellett majd csak akkor szakadnak el a csaba-szőllősiek a várostól, mikor majd a város megunja őket. A gyűlés azon fanyar óhajjal oszlott szét, hogy csak legyen úgy, mint régen volt. Egyébiránt  Fábry Károly a közóhaj biztos megtudása céljából azt javasolta, hogy aláírási ív köröztessék a lakosság között, s akik a különválást kívánják, arra jegyezzék fel neveiket, ami el is fogadtatott.
(Békésmegyei Lapok, 1880. május 11., II. évf. 55. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Rendőrség a szőlőkben

Csaba-Szőlősben, Csaba város e külvárosából (melyet még mindig szeretnek az értelmetlen jaminai szőlők nevével illetni) örömmel értesítenek bennünket, hogy ott a múlt héten kezdte meg működését az eddig szokásos éjjeli őrök helyett a rendes városi rendőrség.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 13., II. évf. 43. szám)

Pécsi rendőrök
Forrás: Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994
 

Hűke József (1815‒1880)

Egy derék tisztviselővel ismét kevesebb van. Hűke József, Csaba városának 33 éven át buzgó, lelkiismeretes jegyzője csütörtökön reggel 8 órakor elhunyt. A koros férfiú régóta betegeskedett, mindamellett hivatalos teendőit még a legutóbbi hetekben is pontosan igyekezett teljesíteni. Békés megyében született, itt nevelkedett. Mintegy 32 éves korában jött Csabára, hol azóta folytonosan köztiszteletben vitte hivatalát. A csabai közönség abban mutatta ki az elhunyt iránti kegyeletét, hogy temetésén a rossz idő dacára tömegesen jelent meg megtenni neki a végtisztességet. A sírnál Szemián Sámuel főjegyző megható beszédben búcsúzott el az elhunyt pályatárstól.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 11., II. évf. 42. szám)

Forrás: OSZK gyászjelentések (https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/663648)
 

Megérkeztek a fecskék

A tegnapi kellemes tavaszi napon sétálók üdvözlése volt: láttál-e fecskét? Az emberek mindenütt fecskét kerestek, s boldog volt, ki előbb hallotta e kedves hírnökök csicsergését. Vajha a rossz terméseknek oly hosszú sora után egyszer már a jónak előhírnökei volnának e kedves madarak!
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 6., II. évf. 40. szám)

Költöző fecskék
Forrás: Vasárnapi Ujság, 16. évf. 42. szám (1869. október 17.) 4. p.
 

Húsvét

— A csabai ev. templomokat a húsvéti ünnepek alatt nagy tömegek látogatták. A nagytemplomban, hol az egyházi szónoklatot főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv tartotta, az első ünnepnapon 6-7000 lélek vett részt az istentiszteleten. A kistemplomban Petrovics Soma lelkész-tanár mondott kitűnő szónoklatot, s a csabai dalkar gyönyörű énekkel lepte meg a buzgólkodókat.
— A föltámadás ünnepét a róm. katolikus egyház a szokásos egyházi körmenettel kezdte meg szombat este. Egész nap enyhe, derült, igazán tavaszias meleg idő volt, s már a délutáni órákon nagy csoportokban lehetett látni a sétáló közönséget, mely este 6 óráig roppant tömeggé gyűlt, elfoglalva az egész főtért. A szertartás kezdetét mozsárlövések jelezték. Az ünnepély emelésére teljes díszben kirukkolt a helybeli huszárság is.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 1., II. évf. 38. szám)

Húsvéti képeslapok
Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 14. szám (1904)
 

Nazarénusok Csabán

A nazarénus vallás Csabán is terjedni kezd. Először Orosházáról és Vásárhelyről áthozva a szőlőkben hódított híveket, most azonban már a városban is, különösen a szegényebb sorsúak között gyakoribbak kezdenek lenni az áttérések. Az illetők eleinte titkolóznak azzal, hogy az új vallásra tértek, de lassacskán megszokják a megrovást és gúnyt, mit rokonságuktól és ismerőseiktől tűrniük kell, s nyíltan is bevallják nazarénus voltukat. A józan csabai nép erélyesen lép fel ez új vallási irány ellen, s akik elfogadják ez államveszélyes hitelveket, nagyobbára a túlbuzgó vallásosság áldozatai. Sokan vannak Csabán az úgynevezett „bibliások”, akik iskolázatlan eszükkel a szentírásnak adják fejüket, s a nép alsó rétegei közt nagy tekintélyre tesznek szert. Ezek azután, akik gyakran vallásos dolgok felett a papokkal is vitába bocsátkoznak, hű plántálói az „új eszméknek”.
(Békésmegyei Lapok, 1880. február 24., II. évf. 23. szám)

Szeberényi Lajos Zsigmond: Nazarenismus előszava
Forrás: Szeberényi Lajos Zsigmond: Nazarenismus. Nagybecskerek : Pleitz Ny., 1888
 

Népmozgalmi kimutatás

— 1879-ben született összesen 1697, fiú 863, leány 834; ezek közt volt törvénytelen 45, ikrek 20 esetben. Házasult 388 pár. A hallottak száma 1091, férfi 573, nő 518. Az életkort tekintve: 0‒1 évig 399, 1‒5-ig 287, 5‒10-ig 50, 10‒20-ig 49, 20‒30-ig 52, 30‒40-ig 30, 40‒50-ig 34, 50‒60-ig 43, 60‒70-ig 79, 70‒80-ig 55, 80‒90-ig 10, 90‒100-ig 3. Az általános egészségi viszonyok középszerűleg kielégítők, amennyiben a szülöttek száma 606-tal múlja fölül az elhaltakét.
— A b.-csabai róm. katolikus egyházban, mely ez idő szerint 7380 lelket számlál, 1879-ben született 192 fiú és 170 leány, összesen 362. Meghalt 109 férfi és 112 nő, összesen 221. Tehát az egyház szaporodott 141 lélekkel. Házasságra lépett 67 pár.
— A b.-csabai ág. hitv. ev. egyház, mely jelenleg 26.035 lelket számlál, 1879-ben újra jelentékenyen szaporodott lélekszámban. Az anyaegyházban született 577 fiú és 563 leány, a szőlőkben 121 fiú és 129 leány, Bodzáson 43 fiú és 28 leány, Nyéken 6 fiú és 3 leány, összesen 1470. Meghalt 459 férfi és 436 nő, összesen 895. Szaporodott az egyház tehát 575 lélekkel. Eskettetett 301 pár.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. január 15., VII. évf. 10. szám; Békésmegyei Lapok, 1880. január 22., II. évf. 10. szám)