A csabai értelmiség a közelebb megejtett választásnál a városi képviseleti tagokat illetőleg határozott vereséget szenvedett. A tíz újonnan választott képviseleti tag között van egyetlenegy nadrágos ember, a többi kilenc mind földmívelő gazdaember. A választás iránt nem volt nagy az érdeklődés, mert némely kerületben a választók negyedrésze sem szavazott, és ennek dacára a kaputos osztály végképpen elejtetett úgy, hogy még csak egyetlen iparosnak sem sikerült bejutni az újonnan választott tíz képviselő díszes sorába!
(Békésmegyei Közlöny, 1877. december 30., IV. évf. 104. szám)
Kategória: Békésmegyei Közlöny 1877
Ünnepély
A b.-csabai kisdedóvoda karácsony estéjén igen szép, lélekemelő kis ünnepélynek volt színhelye. A kicsinyek karácsonyfája körül folyt le, ajándékosztogatás és ének közben. Az ünnepélyt főispán úr őméltósága mint a kisdedóvoda-egylet elnöke is szerencséltette jelenlétével.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. december 27., IV. évf. 103. szám)
![Karácsonyi kép](https://csabaiszemelvenyek.bmk.hu/wp-content/uploads/2020/04/Karacsonyikep_VasarnapiUjsag1880.jpg)
Csabai disznótorok
B.-Csabán dicséretes szokás gazdálkodó polgártársainknál, hogy egymással vetélkedve hizlalják a sok sertést, és ebből folyólag még dicséretesebb az a szokás, miszerint általában oly gazdag disznótorokat csapnak, melyek ‒ egyik mítoszi közmondásunk szerint ‒ hét vármegyére szólnak. Azonban a csabai disznótorok annyiban különböznek más vidéki hasonló mulatságoktól, hogy itt ily alkalmakkor a lehető legnagyobb kegyelettel viseltetnek a kivégzett állatok só és füst alá szánt nemesebb, illetőleg emészthető testrészei iránt, és a disznótorokon csak mintegy mutatványul hordanak fel belőlük az asztalra, azt is már csak akkor, midőn előbb csirkepaprikás, töltött káposzta, kappan-, pulyka- vagy kacsapecsenyével jól elteltek a vendégek úgyannyira, hogy mikorra a jóízű toros falatokra kerülne a sor, megesik egyik-másik, városi szokásainktól idegen vidéki atyánkfián, hogy az eget is bőgőnek nézi, s a házi kisasszony helyett a szobaleánynak kezd udvarolni. • Ha már a csabai disznótorok jó szokásainál vagyunk, egy füst alatt fölemlítjük annak rossz oldalát is. Csabán ugyanis megvan az a patriarchális szokás, hogy minden ember saját udvarát és háztáját szereti állandó tisztaságban tartani; de azon túl már a Jóistenre vagy a városatyáinak bölcs intézkedéseire hagyja a tisztaság fönntartását, és ugyancsak gondoskodnak arról is, hogy a városatyák ne hasztalan törjék a fejőket, mert köztereinket mentől jobban tisztítják, annál inkább megtelnek szeméttel. Miután a helypénzkrajcárokat a közbirtokosság szedi egyetemlegesen és kizárólagosan, helyén van-e, hogy a közterek tisztán tartása mégis a város közterhére rovassék? Ennek közbeszúrása után áttérünk tulajdonképpeni tárgyunkra, a disznótorokat megelőző manipulációkra. Egy-egy gazda 10-20 darab hízott sertését, az atyafiság közbenjöttével, kora reggel kihajtja a Körös-partra, mégpedig többnyire a város kellő közepén, itt aztán egyenként nagy sivalkodás közt lefülelik és leszúrják a disznókat. Ez a sivítás-visítás többnyire két-három órán keresztül tart, nem kevéssé zavarván azok nyugalmát, akik azon tudatban fizetik a drágább házbért, hogy a város közepén nem háborgatja őket senki, pedig hát nem egy szellemi munkás is lakik a Körös-part mentén, akiket a mindennap szokásosan megújuló zajos jelenetek nem kevéssé akadályozzák működésükben, kivált, ha még idegesek is. Hát még a Körös-partnak mily kinézése van a mostani idény alatt? A bulgáriai csatatérről szóló hírlapi leírások csak halvány képét nyújtják a mi vértől sáros és szalmatörekkel elegy Körös-parti pocsolyáinknak! Itt már csakugyan kívánatos, sőt elkerülhetetlen, hogy bírói tekintélyét közbevesse a t. elöljáróság, és ezáltal elejét vegye ama nomád szokásnak, mely az Isten szabad ege alatt mindent megenged magának. Úgy tudjuk, hogy e tárgyban már történt is némi intézkedés, de ez, úgy látszik, csak írott vagy legföljebb kidobolt malaszt maradt, mert a fentebb vázolt dicstelen szokás ismét napirenden van. Tehát szigorúbb intézkedést kérünk!
(Békésmegyei Közlöny, 1877. december 16., IV. évf. 100. szám)
![Disznóperzselés](https://csabaiszemelvenyek.bmk.hu/wp-content/uploads/2020/04/Disznoperzseles_VasarnapiUjsag1868.jpg)
Gyász
Krcsmárik János, Csaba város egyik érdemes jegyzője, ki hosszú évek során vitte kitűnő szorgalommal e hivatalt, f. hó 18-án hosszú szenvedés után, életének 51. évében meghalt. Ő kezelte a városi adó- és telekkönyvi ügyeket, és alig van Csabán család, kinek birtokviszonyait emlékezetből ne ismerte volna. A város egy nagy, szorgalmas, szakmájában jártas tisztviselőt, barátai egy víg kedélyű társalgót, családja egy kitűnő családapát vesztett benne.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. november 22., IV. évf. 93. szám)
![Krcsmárik János gyászjelentése](https://csabaiszemelvenyek.bmk.hu/wp-content/uploads/2020/04/KrcsmarikJanos_gyaszjelentese_Bmkozlony1877.jpg)
Parasztlakodalmak
Csabán ismét beköszöntött a parasztlakodalmak szezonja. Mindennap van átlag véve legalább 4. Mindegyiknél zeneszó, s a résztvevő jókedvű parasztlegénység tánca mellett vonul a templomhoz és vissza, hazafelé, hol aztán két napig (és különösen éjjelig) is tart el a dínomdánom.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. november 8., IV. évf. 89. szám)
![Pusztai lakodalmi menet](https://csabaiszemelvenyek.bmk.hu/wp-content/uploads/2020/04/Lakodalmimenet_VasarnapiUjsag1881.jpg)
Kapcsolódó irodalom:
• Beck Zoltán: Adjon Isten minden jót ez új esztendőben … : ünneplő népszokások Békés megyében.Békéscsaba : Tevan Andor Gimn., Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Isk., 1989
• Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében : néprajzi cikkek, tanulmányok. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Művelődésügyi Oszt. ; Orosháza : Városi Tcs., 1974
• Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt., 1971
Hetipiac
A csabai hetivásárok újabb időben mind nagyobb mérvet öltenek, ami arról tanúskodik, hogy a helybeli piacot a vidéki vevőközönség is mind sűrűbben látogatja. Éppen azért nagyon kívánatos lenne, hogy a városi hatóság intézkednék aziránt, miszerint ama régi megrögzött szokást, mely szerint a legfőbb közlekedési utakat a belpiacon oly embertömeg állja el, hogy úgy a szekeresek, mint az egyes gyalogjárók csak hosszas erőlködéssel és időveszteséggel hatolhatnak rajta keresztül, valahára megszüntesse. Jelöljön ki az ácsorgóknak oly helyeket, hol az adásvevéssel elfoglalt közönséget nem akadályozhatják teendőiben; ezt nemcsak a közrendészet, de az eladó- és vevőközönség iránti méltányosság jogosan elvárhatja a város igen tisztelt és kétségbevonhatlan jóakaratú, lelkes atyáitól.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. november 1., IV. évf. 87. szám)
![Faáruló székely](https://csabaiszemelvenyek.bmk.hu/wp-content/uploads/2020/04/Faaruloszekely_VasarnapiUjsag1869.jpg)
Épül a Vigadó
A csabai közbirtokosság új épülete, melyet közelebb már meg is bérmáltak Vigadónak, gyorsan halad a befejezés felé. Hetek óta serényen folyik a munka kívül-belül, és különösen a külső díszítésre nagy gond van fordítva. Sajnos, hogy a középtető köröndje nem áll arányban a többivel,
úgyhogy túl magassága által majdnem a tetőt eltakarja, s helyesnek találjuk egy társaságban fölmerült amaz észrevételt, hogy a tető a köröndön belül egy beütött cilinderkalaphoz hasonló, s a köröndön alkalmazott díszítés is eltörpül a háttér nagy kiterjedése miatt. • A b.-csabai közbirtokosság új épületének homlokzata valóban meglepő szép, és oly ízléses és finom kivitelű, hogy akármely világvárosnak is díszére válnék. Különösen a fekete alapon ezüstszínű betűkkel irt felírás „Közbirtokosság a közművelődésnek”; igen egyszerű, de ízlésteljes kivitelű, kár, hogy az „a” a közbirtokosság előtt kimaradt. A „Közbirtokosság” nem tulajdonnév, s azért az „a” okvetlenül szükséges előtte, különben nagyon „tótosan” hangzik.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. november 1., IV. évf. 87. szám; 1877. november 8., IV. évf. 89. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Jókai Színház, 2004
• A Jókai Színház 40 éve : szereposztások, fotók, visszaemlékezések. Vál. és szerk.: Muzslai Katalin. Békéscsaba : Jókai Színház, 1995
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930
Magyar gyarmat
Egy Amerikából Csabára érkezett magánlevélből olvassuk, hogy a New York-i magyarok egy magyar gyarmat létesítése céljából társulni fognak, mely társulat célja volna az állam nagy földbirtokaiból egyes alkalmas részt megvenni, és azt a társulati tagok között felosztani.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. november 1., IV. évf. 87. szám)
![Híd New York és Brooklyn között](https://csabaiszemelvenyek.bmk.hu/wp-content/uploads/2020/04/NewYorkBrooklynhid_VasarnapiUjsag1879.jpg)
Kapcsolódó irodalom:
• Ács Tivadar: Magyarok Latin-Amerikában. Budapest : Officina, 1944
• Amerikai magyarok arcképcsarnoka = Portrait gallery of Hungarian Americans. Főszerk.: Tanka László. Salgótarján : Médiamix ; New York : Mixmedia, 2003
• Bernád Ilona: Magyarok Amerikája : útirajz, szociográfia. Sepsiszentgyörgy : Medium Kiadó, 2004
• Magyar Amerika : a tengerentúli magyarok mai élete történetekben és képekben. Főszerk.: Tanka László. Salgótarján : Médiamix, 2002
• Szabó László: Magyar múlt Dél-Amerikában, 1519-1900. Budapest : Európa, 1982
• Szántó Miklós: Magyarok Amerikában. Budapest : Gondolat, 1984
Őszi vásár
A csabai őszi vásár kedvező idő mellett roppant látogatottságnak örvendett. Az utcákon alig lehetett mozdulni, a közlekedés néha fennakadt, annyian jöttek gyalog, kocsin. E vásár a télire való szükségletek fedezésére, beszerzésére szolgálván, az élelmiszerek és ruházatokkal kereskedők csináltak legjobb üzletet.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. október 28., IV. évf. 86. szám)
Háromszor tűz 2 nap alatt
Ily ijedelemben részesült Csaba e héten. Hétfőn ugyanis reggel öt órakor és déli 12 órakor kétszer volt tűz. Első alkalommal Kliment György háza égett le egészen, délben nagyobb kár nem történt. A város nagy kiterjedését tekintve csakugyan fontolóra vehetné volna a csabai t. elöljáróság, vajon nem volna-e célszerű minden városrészben elhelyezni egy-egy árva vízipuskát.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. október 25., IV. évf. 85. szám)
![Debreceni tűzoltó deákok](https://csabaiszemelvenyek.bmk.hu/wp-content/uploads/2020/04/Debreceni_tuzolto_deakok-1.jpg)