Közvizsgálat

Múlt pénteken a csabai nőképzőtársulat polgári leányiskolája tartotta meg közvizsgálatait a városháza dísztermében. Mint minden évben, úgy az idén is nagy közönség gyűlt ott egybe, hogy meggyőződjék a jó hírű intézet ez évi működésének eredményéről, hogy lássa, miszerint az intézet növendékei a legszebb sikert mutatják föl, s haladásuk biztosítékot nyújt arra nézve, hogy e nélkülözhetlen intézet a legjobban van szervezve, s a működő tanerők mindent elkövetnek, hogy az intézet jó hírnevét emeljék. A tantárgyakból korrekt, értelmes feleleteket adtak a növendékek, különösen a IV. osztály növendékei: Kemény Jolán, Fischer Teréz, Kocziszky Judit, Löwinger Laura és Klein Janka meglepő előmenetelt tanúsítottak, s bevégezve a IV. osztályú tanfolyamot, fényesen mutatták be azon szép eredményt, melyet ez intézet a nevelés terén nyújtani képes. A szavalások után a díjak lőnek kiosztva a nőképzőtársulat elnöke, Kemény Mihály által a legjelesebb növendékeknek; a IV. osztály minden növendéke, a III.-ból Krassovácz Jozefin, Kulpin Fanny, Berndt Vilma, Weisz Laura és Pándy Sarolta, a II.-ból Korosi Mari, Braun Laura és Freund Hermin, az I-sőből Berndt Malvin, Povázsay Mari és Kohn Mari nyertek díjakat ajándék könyvek alakjában. Az ünnepélyes közvizsgálat énekkel fejeztetett be. A növendékek létszáma ez iskolai év végén 70 volt. A vallás- és közoktatási minisztérium az idén is 3000 forinttal járult ez iskola fenntartásának költségeihez. Óhajtandó, hogy a hasznos és szép intézetet minél szélesebb körben karolná fel a közönség!
(Békésmegyei Közlöny, 1878. július 4., V. évf. 53. szám)

A csabai polgári leányiskola
Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
 

Március 15.

Március 15-ét hagyományos kegyelettel ünnepelték meg Csabán a népkör helyiségeiben. A banketten igen számosan vettek részt, élükön Csaba város szeretett képviselője, Kemény Mihály úrral. A hangulat a testvériség s a közös visszaemlékezés vonzó jeleiben nyilatkozott a megjelentek intelligens érzülete javára. Kossuth Lajos életnagyságú olajképét zöld koszorú környékezé, jelezve emlékének s működésének örökké virulását. Legtöbbet s legszebben Kemény Mihály és Sztraka György urak beszéltek. Kemény úr hosszasan s részletesen adta elő Kossuth Lajosnak az 1847-i országgyűlésre való megválasztatásának körülményeit, párthíveinek lelkesült működését, s az ellenfelek kétségbeesett küzdelmét az ő háttérbe szorítása érdekében.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 17., V. évf. 22. szám)

Kossuth 1848-ban
Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 38. szám (1892) 647. p.

 

Bemutatták a telephont

A b.-csabai nyilvános felolvasások ötödike vasárnap a kicsinél nagyobb közönség előtt tartatott meg. Az estélyen Petrovics Soma ev. lelkész, Zsilinszky Mihály és Kemény Mihály országgyűlési képviselő urak tartották össze a megjelent közönség élénk érdeklődését. Petrovics úr a régi zsidók családi életét ecsetelte bibliai tanulmányai alapján. A felolvasás élénk színezéssel tárta elénk a régi zsidók társadalmi életének minden mozzanatát. Utána Zsilinszky képviselő úr olvasott fel Nápolyról. A Vezúv, a nápolyi nép, a tengerpart, az utcák zaja, mind élethű és ragyogó képet adott a felolvasó papírján. Végül Kemény képviselő úr mutatta be a telephont, a találmányok e legutóbbikát, melyet az angol-amerikai Grahamnak köszön a világ, illetőleg fog köszönni a jövő, mely annak valódi hasznát fogja tudni venni. A bemutatott készülék a polgári leányiskolában naponként du. 4 óra után bárki által megszemlélhető.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 14., V. évf. 21. szám)

A telefon használata
Forrás: Vasárnapi Ujság, 24. évf. 47. szám (1877)
 

Békés megye enunciációja a török‒orosz háború ügyében

Békés megye néhány nagyobb városa, mint Csaba, Gyula, Szarvas, nem tartott népgyűlést a török‒orosz háború ügyében. Nem tartott, nem mivel tán e megyében e tekintetben hazánk más városaival ellenkező vélemény uralkodnék, hanem ennek nálunk egészen véletlen okai vannak, például az, hogy nagyrészt földműves megye lévén, a munka idején a nép legnagyobb része nincs a városokban, hanem a tanyákon. Ezen mulasztást helyrehozta Békés megye közönsége a folyó hó 10-én kezdetét vett törvényhatósági rendes közgyűlésen. A gyűlés kezdetén Kemény Mihály, Csaba város érdemes országgyűlési képviselője a keleten dühöngő háborúra nézve egy határozati javaslatot terjesztett be, mely a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott. A határozati javaslat, visszamenve a háború indokaira, azokat teljesen alaptalannak, a háborút álürüggyel megkezdettnek nyilvánítja; tagadja, hogy a kereszténység emberbaráti elveinek csak árnyékával is menteni lehet. Tiltakozik a kereszténység, de az állami rend nevében is az oroszok fellépte ellen, és általános helyeslés között kiemeli, hogy az oroszok fellépése nem más, mint forradalomszítás, mert Oroszország nem tett sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy a török birodalom lakóinak egy részét, a törökországi keresztényeket, különösen a bolgárokat, törvényes fejedelme elleni lázadásra szította, mi annál visszásabb jelenség, s mi az oroszoktól eredve, annál kevesebb bizalmat kell hogy keltsen, mivel Oroszország Európa legabszolutisztikusabb állama, hol az egyéni, polgári szabadságot csak hírből ismerik. Tiltakozik a határozati javaslat a védtelen török lakosság, a nők, gyermekek legyilkolása ellen, mely a humanitás nevében és álcája alatt a népjog letiprásával űzetik az oroszok által, és azon óhaját fejezi ki, hogy kormányunk kellő időben, „ha a szükség kívánja, fegyverrel is” hatalmas szavával, e gazdálkodásnak útját fogja állani.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 13., IV. évf. 73. szám)

Basi-bozukok
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 32. szám (1876)
 

Tanügy

— A b.-csabai reálgimnázium megszűnt élni. Az ág. h. ev. egyház presbitériuma, mely legnagyobb hatósága ez intézetnek, f. hó 17-én elhatározta, hogy a reál irányt elvetve algimnáziummá változtatja az iskolát. Tekintve azt, hogy reálgimnázium magában véve nevetséges galimatiász, minden tanügybarát csak örülhetne e kedvező változásnak, ha örömét el nem rontaná az a körülmény, hogy e változás csupán egy tanári állomás eltörlése céljából történt. Szomorú dolog, hogy egy elsőrendű egyház, amely egymaga képes fenntartani s jeles tanerőkkel ellátni egy 4 osztályú középiskolát, oly gyenge főhatósággal bír, amely nem látja, vagy nem akarja látni annak káros voltát mind az egyházra, mind a tanügyre, mind a tanárokra nézve, ha iskolája tanirányban s tanerőkben folytonosan változik. Nem akarjuk az egyház autonómiáját sérteni, midőn e tényre reflektálunk, de miután ez iskola nyilvános és helybeli, lehetetlen gyermekeink, de az egyház érdekében is fel nem szólalnunk, hogy legalábbis különös, miszerint e tanintézet rövid néhány év alatt ötször-hatszor változott jellegében: egyszer gimnázium, egyszer polgári iskola, egyszer reálgimnázium, majd ismét gimnázium, megint polgári iskola, s így tovább.
— A b.-csabai polgári leányiskola, melyet a helybeli nőképző társulat tart fenn, az elmúlt tanév végével ismét 3000 forintnyi segélyben részesült f. 1876. évi szükségletei fedezésére a nagymélt. közoktatási minisztériumtól. Úgy látszik, a kormány jól fogja fel feladatát, midőn egy oly fontos tanintézetet, minő e leányiskola, mely egész megyénkben s messze annak határain túl is egyetlen a maga nemében, nem enged megbukni, hanem mindenképpen támogatja. Mégis érdemli a támogatást nemcsak anyagilag a kormány részéről, hanem különösen a szülők részéről, kiknek leánygyermekeik vannak; és nagy elismerésre érdemesek azon hölgyek, akik hovatovább többre szaporodva a nőképző társulat tagjai közé lépnek, s mások kapacitálása által is a társulat tagjai számát gyarapítják.
— A b.-csabai polgári leányiskola iskolaszéke a kormány támogatása folytán elhatározta, hogy a jövő 1876/77. tanévre már felállíttatik a IV. osztály is, s evégből egy negyedik tanszékre, melyhez a természettudományok tanításának a feltétele, s 900 forintnyi fizetés és 300 forint lakbér van kötve, pályázatot hirdet. Az okmányokkal felszerelt folyamodványok aug. 20-ig a nőképző társulat elnökéhez, Kemény M. úrhoz küldendők be.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. július 27., III. évf. 60. szám)

Evangélikus Algimnázium értesítő 1876-77
Forrás: Értesítő a békés-csabai ágost. hitv. evangélikus algimnasiumról 1876/7. Békéscsaba, 1877
 

Követválasztás

Csabán választották meg az első követet Magyarországban Kemény Mihály személyében. Vidovszky János választási elnök beszéde után a törvény szabta jelölési fél óra alatt csak egy jelölt neveztetvén meg, a választás befejeztetett Kemény éljenzésével, aki zeneszó mellett hozatván a városházára mint a választás színhelyére, hol a szép számmal egybegyűlt választópolgárok bizodalmát lelkes szavakban köszönte meg. Kilenckor már vége volt mindennek, a polgárok csendesen szétoszlottak, és a kortesek bosszankodtak, hogy legalább nem lármázhattak, ha a közlakoma elmaradt. No de aztán szombaton csak kijutott ebből is egy kevés.
(Békés, 1875. július 13., IV. évf. 27. szám)

 

Képviselői beszámoló

Csabán vasárnap du. 4 órakor Kemény Mihály, Csaba város országgyűlési képviselője tartá nagyszámú választópolgárok és hallgatóközönség előtt beszámoló beszédét. Elmondá röviden a lefolyt országgyűlés történetét, és szerényen hangsúlyozta, hogy csak közmunkásként támogatá a nép nagyjait és vezéreit, mert vezérszerepre nem vágyott. Most szabadelvű, és az országos Szabadelvű Párt programját utógondolat nélkül magáénak vallja. Beszéde végén Horváth János gimn. igazgató a választók nevében üdvözlé, és a képviselő-jelöltséggel újra megkínálta. Kemény Mihály pedig késznek nyilatkozott elfogadására.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. június 3., II. évf. 44. szám)

 

Interpelláció

Az Országgyűlés szombati ülésén Békés megye kérvénye tárgyaltatott, melyben a 3 éven alóli tinók a belügyminisztérium által megengedett leöletése ellen felszólalt. Csaba város képviselője, Kemény Mihály úr emelt szót a kérvény érdekében, egyszersmind interpellálván a belügyminisztert aziránt, vajon szándékozik ez ügynek országos rendezése tekintetéből törvényjavaslatot a Ház elé terjeszteni, mit az interpellált miniszter minél előbb megtenni ígért.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. december 20., I. évf. 47. szám)

 

Követválasztás

Békéscsabán e hó 24-én történt meg az országgyűlési követválasztás. Amint értesültünk, 678 polgár szavazott; e számból Kemény Mihályra esett 589, Zsilinszky Mihályra 139. Amint tudjuk, 921-en voltak beírva; eszerint távol tartá magát a véleménynyilvánítástól 243 polgár, és így 450 szótöbbséggel Kemény Mihály úr Csaba város országgyűlési képviselőjének megválasztatott. A szavazás legszebb rendben ment végbe.
(Békés, 1872. június 30., I. évf. 13. szám)

 

Csabai újdonságok

Jelentés. Kemény Mihály országgyűlési képviselőnk vasárnap délután tartá országgyűlési jelentését, számot adva polgártársainak képviselői működéséről szép számmal összegyűlt választói előtt, a „Fiume városához“ címzett szálloda nagytermében. Jelentését lelkesedéssel fogadták, s Vidovszky János mondott szívélyes köszönetet a balközéppárt nevében Kemény Mihály úrnak országgyűlési működéséért, és felkérte, hogy képviselői mandátumát jövőre is fogadja el. Kemény Mihály úr megköszönte a bizalmat, s a követjelöltséget elfogadta.
Vita. Múlt vasárnap este 9 óra tájban, a békési úton lévő korcsmában ‒ szóvita végett ‒ verekedés támadt, s egy kocsist majd agyonütöttek a bor nedvétől fellelkesült atyafiak. Szerencséjére azonban két derék földész jött segítségül, s ezeknek sikerült a felbőszültektől őt megszabadítani. Egy csendőrt nem lehetett látni az utcán. A dorbézolásból hazatérő ifjúság vasárnaponként oly éktelen lármát csap, hogy a békés polgárokat nyugodalmaikból felháborítja; elnézhetnének a csendőrök olykor-olykor az ilyen helyekre is. Különben reméljük, hogy erélyes biztosunk intézkedni fog a csendőrök őrjáratairól.
(Békés, 1872. május 5., I. évf. 5. szám)