Veszedelmes szer

Csaba város nem is sejtette tegnap, mily veszélyes anyagot szállított a vasúti indóháztól városunkon keresztül Békésre a műszaki csapat. Ez egy mázsa dinamit volt, az a borzasztó robbanószer, mely, ha csak erősebb zökkenés vagy kocsifelborulás folytán explodál, egész házsort képes elseperni. Képzeljük, minő félelem közt szállította volna a veszedelmes szert a jámbor fuvaros, ha tudta volna, mit visz!
(Békésmegyei Lapok, 1879. december 14., I. évf. 77. szám)

 

A bosszú

Csaba város képviselő-testületének keddi gyűlésén, melyen igen gyér számban jelentek meg a képviselő urak, Haan Lajos lelkész úr, Zsilinszky Mihály úr apósának indítványára és más rokonok támogatása mellett, Zsilinszky Endre úr lapját a község közlönyévé avatták, és anyagi segélyben is részesíteni határozták. Hogy a fiatal lapot ‒ a mi lapunk ellenében, mely 6 év óta tesz szolgálatot a megyének és e községnek ‒ a község közlönyévé választották: ahhoz nincs szavunk, de hogy anyagi segélyben is részesítik, mikor mi eddig is 6 éven át ingyen és gyorsabban hoztunk minden, a községi életre vonatkozó nevezetesebb mozzanatot, s mikor azt ezentúl is megteendjük, midőn tehát merő feleslegesség arra pénzt költeni, ahhoz igenis van szavunk, s nyíltan kimondjuk, hogy ez nem egyéb, mint ellenünk való bosszú és egy porció vastag nepotizmus. No de mi ki fogjuk heverni ezt is, és rezignációval viseljük ezt a jóakaratú „csapást” is. Csodálatra méltó volna, hogy a város ily privát ambíciókat vesz védszárnyai alá, és nyíltan egyik vagy másik lap pártjára áll, ha nem tudná az egész megye, hogy a képviselő-testületben minden 2. vagy 3. ember vagy Zsilinszky Endre úr, vagy Povázsay nyomdász úr rokona, sógora, pajtása!! Ilyenekkel kell nekünk 6 évi fáradozás után küzdenünk. De azért megleszünk ‒ hisszük és reményljük!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. december 11., VI. évf. 134. szám)

Békésmegyei Lapok rövid leírás
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 6. szám (1880. február 8.)
 

Divatos boltzászlók

Csabán a divatáru-kereskedők egy idő óta furcsa kirakatokat kezdenek divatba hozni. Hosszú póznákra kendőket, harisnyákat s ingeket tűznek az utcára a téglajáró fölé, mint valami zászlókat, melyek a publikumot már messziről hívogatják. Kénytelenek vagyunk úgy a jó ízlés, mint a rend nevében felszólalni ezen sehogy sem indokolható, de indoklás mellett sem megengedhető visszaélésre. Ez nagyon emlékeztet bennünket a nagyvárosok zugutcáira, ahol teljes fehérnemű-öltözet szokott kitűzve lenni, s alatta ott áll az élelmes kereskedő maga is, aki az arra menőt erővel beviszi boltjába. Ez nem méltó sem Csaba főteréhez, ahol három ilyen „zászlós” divatkereskedés van, sem azon eddig szolidaknak ismert jó nevű kereskedőkhöz. Le tehát a zászlókkal!
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 27., I. évf. 72. szám)

 

10 éves a tanítóegyesület

A b.-csabai tanítók vasárnap ünnepelték egyesületté való alakulásuknak 10. évfordulóját. Ugyanis az 1868-i közoktatási törvény életbeléptetése után nemsokára megalakították a csabai tanítóegyesületet, mely évről évre virult, mígnem kebeléből 1875-ben megindult a mozgalom egy általános Békés megyei tanítóegyesület megalkotására, s miután az létesült, a csabai tanítók mint ama egyesület fióktestülete munkálkodnak ernyedetlenül az önképzés útján. Az ünnepélyt Donner Lajos polgári iskolai igazgató s a csabai fiókegyesület elnöke nyitotta meg egy emelkedett hangú, tartalmas beszéddel, fejtegetve az önképzés fontosságát és szükségét, s buzdítva a tagokat a további kitartásra.
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 13., I. évf. 68. szám)

Donner Lajos portréja
Forrás: Magyar tanférfiak és tanitónők ezredéves albuma : emlékmű a honfoglalás ezredik évében a népoktatásügy terén működő egyének köréből. főszerk.: Vaday József. Békés : Tanügy Szerk., 1896
 

Végrehajtás a tanítóknál

A b.-csabai tanítók valamennyien végrehajtás alatt vannak! Tudvalevő dolog, hogy a tanítóknak az országos tan. nyugdíjalapra évenként bizonyos összeget kellene fizetniük 1875 óta. Felsőbb rendeletnél fogva a községeknek be kellett volna szerezni a tanítók bizonyítványait s felterjeszteni a kormánynak, hogy aszerint szedessék be tőlük a díj. A tanítók valamennyien beadták igazoló irományaikat, de a pénztárhoz, bár többen akartak már fizetni, nem jött meg a meghatalmazás a pénzek felvételére és nyugtatására. Egyszerre aztán a napokban mindegyiknél megjelenik a végrehajtó, s 37 forint 50 kr. nyugdíjtartozásban foglalni akar, 8 napot engedvén a fizetésre. Képzelhetni a zavart és indignációt ez eset felett, melynek igazságtalan volta csak akkor tűnt fel a maga valóságában, mikor utánjárással kitűnt, hogy irományaik soha nem terjesztettek fel, hanem a városházán hevertek, nem tudni, kinek mulasztása miatt, s ezért nem kapott a városi pénztár felsőbb helyről utasítást a pénzek elfogadására. Most a tanítók jogorvoslatot keresnek az eljárás miatt.
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 9., I. évf. 67. szám)

 

Vívóiskola

Vívóiskolát nyit holnap Csabán a Fiume vendéglő egy termében Scholtz Gusztáv okleveles jeles vívótanár. Kitűnő szakavatottsága és páratlan ügyessége biztosítják e férfias mulatság meghonosodását. Már tavaly is többen tanultak nála, s egészen kiképezték magukat a kard- és voltige-vívásban. Ajánljuk a vívás kedvelőinek figyelmébe.
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 2., I. évf. 64. szám)

Vívóverseny a fővárosi vigadóban
Forrás: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 21. szám (1895. május 26.)
 

Hangverseny

Purcsi Jancsi b.-csabai jó hírű cigányzenekara vasárnap, folyó hó 12. este mutatá be a volt gabonacsarnok csinos termében újonnan betanult darabjait, melyek között különösen az Aida című opera a szép számmal megjelent közönség osztatlan tetszésében részesült. A Vigadó dísztermében nem lehetett a zenekarnak megtartani a tervezett sétahangversenyt, mert ez egy estére nagyon drága. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy kitűnő zenekarunk e hangversenyét igen kevés nő látogatta, pedig zene és nő nagyon megfér egymás mellett. Csak a kezdet nehéz. Ha egynéhány a jobb társasághoz tartozó nő megkezdeni jónak látná, követné őt több is.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. október 14., VI. évf. 109. szám)

Purcsi Jancsi fellépés
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 106. szám (1879. október 7.) 1. p.
 

Évi értekezlet

A b.-csabai ev. tanítói testület f. hó 1-jén tartotta meg nt. Haan Lajos lelkész úr elnöklete alatt szokásos évi értekezletét. Az egyes tanítók bejelentették a növendékek eddigi létszámát; eszerint összesen van 1144 tanuló, ebből a nem magyar ajkú iskolákra 711, a magyar ajkúakra 433 tanuló esik. Az elnök bemutatta a vallási és közoktatási miniszter rendeletéből kiadott tantervet a nem magyar ajkú népiskolák számára, s ajánlotta a tanítóknak e tanterv megszerzését szigorú ahhoztartás végett. A beköszönt iskolai évben tanítandó tantárgyak megbeszélésénél egyebek közt kiemelendő ama határozat, mely a nem magyar iskolákban a magyar nyelv tanítására vonatkozólag hozatott, ti. hogy az iskolába járni kezdő kisgyermekek a magyar nyelv ismeretébe mihamarabb bevetettesenek; kötelességükké tétetik a tanítóknak, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításánál az egyes tárgyakat magyarul is megnevezzék, és a gyermekekkel megneveztessék, a megtanított szóbeli kifejezésekkel lépést tartó magyar olvasmányokat olvastassanak.
(Békésmegyei Lapok, 1879. október 5., I. évf. 56. szám)

Haan Lajos portréja
Forrás: Vasárnapi Újság 28. évf. 6. sz. (1881. február 6.)
 

Hatósági vizsgálat az iskoláknál

A csabai iskolákat hatóságilag kedden megvizsgálták egészségi tekintetből. Azon iskolákat, melyekre a múlt évben megjegyzések voltak, járásunk főszolgabírája, Eördögh Frigyes személyesen tekintette meg, a többieket Fábry János városi esküdt járta be. Kifogást leginkább az izr. iskolák ellen tettek, melyek túltömöttek, illetőleg szűkek.
(Békésmegyei Lapok, 1879. október 2., I. évf. 55. szám)

 

Szomorú jelenet

A csabai vasúti állomás tegnapelőtt és tegnap nagyon népes volt. Oka ennek az, hogy a folyó évben besorozott katonák és honvédek most mentek be az ezredeikhez, illetve a zászlóaljaikhoz. Volt sírás-rívás, ki-ki siratta a magáét. Megható volt ez egész jelenet olyannyira, hogy számos egyénnek szemeiből, még olyanokéból is, akiknek nem volt kit siratniok ‒ látva a siránkozókat ‒, szintén könnyeket csalt ki, míg végre a csengettyű megszólalt, s a vonat megindult, s ezzel vége lett a szomorú jelenetnek.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. október 2., VI. évf. 104. szám)

Kórházi vonat
Forrás: Vasárnapi Ujság, 13. évf. 30. szám (1866. július 29.)