Próbakövezés

B.-Csaba város képviselő-testülete a május 11-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy próbaképpen a főtéren, a két templom közti helyet négyszögű kövekkel fogja kiköveztetni, és ha ez célszerűnek bizonyul, a vasúttól a Körös-hídig vezető egész utat ilyenképpen kövezteti ki. Kívánjuk, hogy sikerüljön, mert most, ha sár van, a vigadóépület bizony úgy néz ki, mint szemétdombon a gyémántgyöngy!
(Békésmegyei Közlöny, 1880. május 13., VII. évf. 92. szám)

 

Önálló község vagy külváros?

Csaba-Szőllős, ezen Csaba melletti 3-4000 lakostól álló csabai telep évről évre gyarapodik, és egyre csinosabb házak épülnek. Egyes lakosainak azon körülménynél fogva, hogy ők az országos adóba 6000, a községi adóba 2300 forintot fizetnek, az a gondolata támadt, hogy vajon őrájuk nézve nem volna-e előnyösebb, ha az anyavárostól elszakadnának, s külön önálló községgé alakulnának. Idő folytán e gondolat mind jobban és jobban hódított, bár sokan nem tartották üdvösnek az elszakadást. Most a kezdeményezők annyira vitték a dolgot, hogy ez ügyben a csabai főszolgabírónál is lépéseket tettek. E tárgyban Fábry Károly ügyvédnél is volt egy küldöttség, aki vasárnap Csaba-Szőllősön, az iskola helyiségébe értekezletre hívta az érdeklődőket, kik közül 150-en meg is jelentek. Kezdetben könnyen s általános tetszés közt folyt az eszmecsere, de amint az elnök kimondta, hogy a föld után járó illetéket ott kell majd fizetni, amely határban az fekszik, általános lett az elégedetlenség. A gyűlés eredménye az lett, hogy ilyen feltételek mellett majd csak akkor szakadnak el a csaba-szőllősiek a várostól, mikor majd a város megunja őket. A gyűlés azon fanyar óhajjal oszlott szét, hogy csak legyen úgy, mint régen volt. Egyébiránt  Fábry Károly a közóhaj biztos megtudása céljából azt javasolta, hogy aláírási ív köröztessék a lakosság között, s akik a különválást kívánják, arra jegyezzék fel neveiket, ami el is fogadtatott.
(Békésmegyei Lapok, 1880. május 11., II. évf. 55. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Elmentek a katonák

A Csabán állomásozott huszárszázad tegnap reggel fél hétkor indult el Szarvas felé. Derék kapitányuk, Zaluszky Károly úrral élükön, a városháza előtt búcsútisztelgést tettek. A kapitány meleg szavakkal köszönte meg Csaba város vendégszeretetét, és előadá, hogy nehéz szívvel távoznak, mert úgy éltek itt, mint egy földi paradicsomban. A század katonái háromszor emelék süvegüket, és éljenezték Csaba városát.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. május 1., VII. évf. 83. szám)

 

Üdvös rendelet

A csabai járás szolgabírája igen üdvös rendeletet bocsájtott ki, mely szerint minden háztulajdonos vagy lakó a háza előtt összegyűlni szokott szemetet és hulladékot 2 forint pénzbírság terhe alatt eltakaríttatni és az eltakarított helyet a nyári hónapokban fellocsoltatni köteles.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. április 27., VII. évf. 80. szám)

 

Rendőrség a szőlőkben

Csaba-Szőlősben, Csaba város e külvárosából (melyet még mindig szeretnek az értelmetlen jaminai szőlők nevével illetni) örömmel értesítenek bennünket, hogy ott a múlt héten kezdte meg működését az eddig szokásos éjjeli őrök helyett a rendes városi rendőrség.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 13., II. évf. 43. szám)

Pécsi rendőrök
Forrás: Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994
 

Hűke József (1815‒1880)

Egy derék tisztviselővel ismét kevesebb van. Hűke József, Csaba városának 33 éven át buzgó, lelkiismeretes jegyzője csütörtökön reggel 8 órakor elhunyt. A koros férfiú régóta betegeskedett, mindamellett hivatalos teendőit még a legutóbbi hetekben is pontosan igyekezett teljesíteni. Békés megyében született, itt nevelkedett. Mintegy 32 éves korában jött Csabára, hol azóta folytonosan köztiszteletben vitte hivatalát. A csabai közönség abban mutatta ki az elhunyt iránti kegyeletét, hogy temetésén a rossz idő dacára tömegesen jelent meg megtenni neki a végtisztességet. A sírnál Szemián Sámuel főjegyző megható beszédben búcsúzott el az elhunyt pályatárstól.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 11., II. évf. 42. szám)

Forrás: OSZK gyászjelentések (https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/663648)
 

Húsvét

— A csabai ev. templomokat a húsvéti ünnepek alatt nagy tömegek látogatták. A nagytemplomban, hol az egyházi szónoklatot főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv tartotta, az első ünnepnapon 6-7000 lélek vett részt az istentiszteleten. A kistemplomban Petrovics Soma lelkész-tanár mondott kitűnő szónoklatot, s a csabai dalkar gyönyörű énekkel lepte meg a buzgólkodókat.
— A föltámadás ünnepét a róm. katolikus egyház a szokásos egyházi körmenettel kezdte meg szombat este. Egész nap enyhe, derült, igazán tavaszias meleg idő volt, s már a délutáni órákon nagy csoportokban lehetett látni a sétáló közönséget, mely este 6 óráig roppant tömeggé gyűlt, elfoglalva az egész főtért. A szertartás kezdetét mozsárlövések jelezték. Az ünnepély emelésére teljes díszben kirukkolt a helybeli huszárság is.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 1., II. évf. 38. szám)

Húsvéti képeslapok
Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 14. szám (1904)
 

Hamza Sámuel (1829‒1880)

Hamza Sámuel, a b.-csabai Fiume vendéglő bérlője, tizenhárom napi súlyos szenvedés után, vasárnap du. 3 órakor jobblétre szenderült. Mindenki, aki közelebbről ismerte, bizonyára sajnálni fogja, hogy ez egyszerű, értelmes polgár legszebb férfikorában itt hagyta az életet. Tegnap délután tartatott meg a gyászszertartás a csabai közönség legmélyebb részvéte mellett, kinek kedvence volt. Nyugodjék békében!
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 16., VII. évf. 52. szám)

 

Díjmentes oktatás

Az iparossegédek önképzésének előmozdítása érdekében utánzásra méltó intézkedést léptetett életbe a b.-csabai iparosifjúsági egylet. Az említett egyletben e hó 2-án kezdődött meg a tagok díjmentes oktatása. Az iparos ifjak megragadják az alkalmat, és szép számmal járnak ez ingyenes tanórákra. A többi iparosifjúsági egyleteknek is életbe kellene léptetni az iparossegédek ingyen oktatását. Eddig Szegeden, Kolozsváron, Veszprémben, Debrecenben, Losoncon és most Csabán vannak ilyen ingyenes tanfolyamok.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 13., VII. évf. 50. szám)

 

Csabai munkások

Több jómódú csabai gazda a múlt napokban Arad megyében Atzél Péter úrnál egy nagyobb terjedelmű birtoknak feles művelésére vállalása végett Apatelken járván, nem győzik eléggé dicsérni azt a vendégszeretetet s előzékenységet, mellyel ott fogadva lettek. Tudvalevőleg az ottani gazdasági állapotoknak rákbaja a munkáskéz hiánya. Ezen sarkalatos hiányon gyökeres orvoslás lenne, ha az ottani oláhság közé az általánosan ösmert csabai józan, értelmes s tetőtől talpig hazafias szellemű tót nép ékelné magát, s bár eleinte legfölebb 100 család lenne odatelepíthető, de kezdetül ez elég lenne, s hisszük, rendkívül kedvező hatású volna az ottani földérték emelésére oly tőke hozzájárulása által, minő az emberi munka.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 9., VII. évf. 47. szám)