Háromszor tűz 2 nap alatt

Ily ijedelemben részesült Csaba e héten. Hétfőn ugyanis reggel öt órakor és déli 12 órakor kétszer volt tűz. Első alkalommal Kliment György háza égett le egészen, délben nagyobb kár nem történt. A város nagy kiterjedését tekintve csakugyan fontolóra vehetné volna a csabai t. elöljáróság, vajon nem volna-e célszerű minden városrészben elhelyezni egy-egy árva vízipuskát.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. október 25., IV. évf. 85. szám)

Debreceni tűzoltó deákok
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1858
 

Beküldetett

T. szerkesztő úr! Nem mulaszthatom el önnel egy párbeszédet közölni, melynek tegnap fültanúja valék. Két kisiskolás, körülbelül 8 éves leányka a zsidótemplom-utcában iskolába menve, a rossz pallók által sokat szenvedtek, és majd az egyik, majd a másik elbukott. Végre siránkozva megszólal az egyik: «Én nem tudom, miért nem javítják ki a padlókat.» Mire a másik (nagy bölcsen) következőleg felelt: «Tudod, édesem, azért nem akarnak ide járdát csinálni, és azért nem javítják a padlókat, mert ebben az utcában sem a bíró, sem pedig a más „város embere” nem lakik!» E vád hallatára legkevésbé sem voltam meglepve, s eszembe jutott, hogy bolondok és gyermekek igazat szoktak beszélni. Reménylem, hogy az elöljáróság e bajról meggyőződést szerez magának, annak
orvoslásához erélyesen hozzájárulni fog ‒ habár nem is lakik ott valami híres város embere.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. október 14., IV. évf. 82. szám)

 

Kinevezés

Csaba város ügyvédjévé a hétfői közgyűlésen közjegyzővé kinevezett Félix Ákos helyett Urszinyi János ügyvéd választatott meg 28 szavazattal 36 között. Haan Béla 5, Fábry Károly 2 és Willim János egy szavazatot kapott.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. október 11., IV. évf. 81. szám)

Urszinyi János ügyvéd hirdetése
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 204. szám (1880. október 23.) 2. p.
 

Katonaság Csabán

B.-Csabán vasárnap és hétfőn az ideérkezett 14. huszárezred három százada képezte a bámulás tárgyát a népnél. Már legalább 8 esztendeje, hogy katonaság itt Csabán nem volt elszállásolva, s így mint újdonság, méltán bámulták meg őket. A legszebb azonban az, hogy 2 napi itt lételük alatt csak szálláspénzben 207 forintot fizettek ki, jó magyar‒osztrák bankókban.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 30., IV. évf. 78. szám)

Katona élet
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 13. szám (1880)
 

Színészet Csabán

B.-Csabán a színiidény múlt kedden Szigligetinek A zsidó című darabjával véget ért. A hosszú, majdnem harmadfél hónapig tartott saison alatt változatosan hullámzottak az előadások, és igen gyakran megtörtént, hogy a hangzatos darabok körül nagy számmal csoportosult közönség elégedetlensége egészen odáig fokozódott, hogy a legjobb darabok is majdnem üres ház előtt folytak le, ami eléggé sajnos tapasztalat általában a nemzeti színügy rovására.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 20., IV. évf. 75. szám)

Szigligeti Ede portréja
Forrás: Vasárnapi Ujság, 61. évf. 11. szám (1914)
 

Békés megye enunciációja a török‒orosz háború ügyében

Békés megye néhány nagyobb városa, mint Csaba, Gyula, Szarvas, nem tartott népgyűlést a török‒orosz háború ügyében. Nem tartott, nem mivel tán e megyében e tekintetben hazánk más városaival ellenkező vélemény uralkodnék, hanem ennek nálunk egészen véletlen okai vannak, például az, hogy nagyrészt földműves megye lévén, a munka idején a nép legnagyobb része nincs a városokban, hanem a tanyákon. Ezen mulasztást helyrehozta Békés megye közönsége a folyó hó 10-én kezdetét vett törvényhatósági rendes közgyűlésen. A gyűlés kezdetén Kemény Mihály, Csaba város érdemes országgyűlési képviselője a keleten dühöngő háborúra nézve egy határozati javaslatot terjesztett be, mely a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott. A határozati javaslat, visszamenve a háború indokaira, azokat teljesen alaptalannak, a háborút álürüggyel megkezdettnek nyilvánítja; tagadja, hogy a kereszténység emberbaráti elveinek csak árnyékával is menteni lehet. Tiltakozik a kereszténység, de az állami rend nevében is az oroszok fellépte ellen, és általános helyeslés között kiemeli, hogy az oroszok fellépése nem más, mint forradalomszítás, mert Oroszország nem tett sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy a török birodalom lakóinak egy részét, a törökországi keresztényeket, különösen a bolgárokat, törvényes fejedelme elleni lázadásra szította, mi annál visszásabb jelenség, s mi az oroszoktól eredve, annál kevesebb bizalmat kell hogy keltsen, mivel Oroszország Európa legabszolutisztikusabb állama, hol az egyéni, polgári szabadságot csak hírből ismerik. Tiltakozik a határozati javaslat a védtelen török lakosság, a nők, gyermekek legyilkolása ellen, mely a humanitás nevében és álcája alatt a népjog letiprásával űzetik az oroszok által, és azon óhaját fejezi ki, hogy kormányunk kellő időben, „ha a szükség kívánja, fegyverrel is” hatalmas szavával, e gazdálkodásnak útját fogja állani.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 13., IV. évf. 73. szám)

Basi-bozukok
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 32. szám (1876)
 

Gyűjtés

Csabán a török sebesültek javára a polgári kör és kaszinó által a napokban megindított gyűjtés már eddig is szép eredményt mutat. Már több jött be 1000 forintnál. ‒ Hát Gyula és megyénk többi községei? Bizonyára ezek sem késendenek az éji homályban.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 9., IV. évf. 72. szám)

Törökök egy kávéházban
Forrás: Vasárnapi Ujság (1877. május 6.)
 

Új igazgató

Zsilinszky Endre polgári leányiskolái tanár az intézet igazgatóságáról leköszönvén, az igazgatói teendők vezetésével a következő tanévre Donner Lajos bízatott meg az iskolaszék által.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 2., IV. évf. 70. szám)

Forrás: BékésWiki
 

Gyűjtés

Csabán a napokban a török sebesültek érdekében gyűlést tartottak a kaszinó és polgári körben. A város minden tizedében bizottságok állíttattak fel, melyek akármily legkisebb és bárminemű adományt át fognak venni és az illető helyre eljuttatni.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. augusztus 26., IV. évf. 68. szám)

A békéscsabai kaszinó alapszabályai
A békéscsabai kaszinó alapszabályai
 

Augusztus 20.

István király ünnepén a b.-csabai evangélikusok magyar templomában népes, válogatott közönség áldozott a nemzeti kegyelet oltárán. A hazafias tartalmú ének- és beszédre a lelkesedés ihlete látszott az arcokon. Főispánunk őméltósága, a városi elöljáróság testületi megjelenése nagyban emelte az ünnepélyt, melyen az intelligencián kívül értelmesb gazdaközönségünk is részt vett, bizonyságául annak, hogy a nemzeti kegyelet dolgában s a keleti vérengzésekkel szemben egy szív, élek vagyunk Isten házában.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. augusztus 26., IV. évf. 68. szám)

Szent István átveszi a kereszténység jelvényeit
Forrás: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 17. szám (1895)