Hangverseny

A csabai nőegylet által rendezett hangverseny a múlt szombaton oly nagy és oly válogatott szép közönséget vonzott ki a Széchenyi liget színkörébe, minőt a Részvét ünnepély óta nem láttunk Csabán. A város és a közel vidék művelt közönségének legnagyobb része együtt volt, áldozva egyfelől a jótékonyság oltárán, másfelől pedig kellemes műélvezetben részesülve. Mindkét cél el lett érve, mert míg a műkedvelői előadás értesülésünk szerint 200 forintnál nagyobb bruttó bevételt hozott a nőegyesületnek, addig a hangverseny minden egyes tétele ritka élvezetet nyújtott. A program maga elég változatos volt. Hallottunk kitűnő zongorajátékot, magán- és kettős dalt, két szavalást. A hangverseny utáni táncmulatság reggeli 4 óráig tartott folytonos jó kedv mellett.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 9., VIII. évf. 96. szám)

 

Kertmegnyitás

A Széchenyi liget, B.-Csaba közönségének legkedvesebb mulatóhelye és a tekepálya május l-jén ünnepélyesen meg fog nyittatni, s ez időtől kezdve Micskó Gusztáv vendéglős úrnak régóta ismert kitűnő magyar konyhája és itala ismét a t. közönség rendelkezésére bocsáttatik. Ugyancsak itt a gőz- és kádfürdő hetenként háromszor, úm. vasárnap, kedd és csütörtök, zuhany pedig naponta lesz kapható.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 28., VIII. évf. 51. szám)

 

Csabának virágtelepe

Alkalmunk volt megtekinteni Felber Imre városi kertész úrnak a Széchenyi ligetben levő virágházait s ültetvényeit, s meggyőződtünk róla, hogymint lehet jeles műszaki vezetés mellett rövid idő alatt is (az ősz óta) fényes eredményeket produkálni. A tropikus növények százai virágoznak a melegházban, kezdve a primulák, violáktól az angol és skarlát Pelargoniumokig. A rózsatelepben a legritkább és legdíszesebb válfajok kaphatók, gyönyörű futórózsák, melyek máris bimbóznak, továbbá Luxemburg és Nordhausenből hozatott oly rózsafajok, mely nálunk eddig sohasem voltak kaphatók. Valóságos paradicsomi látvány ‒ a szivárvány minden színében úszó ‒ terül el az ember előtt. Nem kevésbé érdekes a veteményeskert, hol saláta teljes bokrokban látható, sőt két hét múlva karfiol is kapható lesz.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. március 31., VIII. évf. 39. szám)

 

Új bérlők

A csabai Fiume vendéglő bérletére számos ajánlat érkezett, s mint beszélik, egy Uray nevű aradi vendéglős tette volna a legmagasabb ajánlatot. A közönség és Csaba város jó hírnevének érdekében kívánnánk, hogy az új vendéglős finom, némi társadalmi rutinnal bíró udvarias ember legyen, mert a jó emlékezetű Hamza után bizony-bizony rosszul esnék bárkinek, ha valami pokrócgoromba ember jutna oda be. — A csabai Fiume vendéglő bérletét 9011 forint évi bérösszeg fizetése mellett Murányi aradi vendéglős, a Széchenyi ligetben lévő fürdő és korcsma bérletét pedig Micskó Gusztáv csabai vendéglős nyerte el.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. június 3., VII. évf. 106. szám; 1880. június 8., VII. évf. 109. szám)

 

Valami Csaba szépítéséhez

Oly dicséretesen talán nem halad vármegyénk egy községe sem, mint Csaba. Aki csak 5-10 év előtt látta, ma alig ismerne reá, úgy átalakult, rendezkedett. Az előbbi célszerűtlen pallók helyett jó téglajárók biztosítják a legsárosabb időben is a tisztán járhatást az utcákon. Az új építkezési szabályoknak minden utcán hangosan szóló tanújuk van, sőt már palotaszerű épületek is emelkednek. A főutca és mellékutcák szabályosan be vannak fásítva. Utcáit, különösen főterét rendesen tisztogatják. A csapadék- és talajvizet rendszeresen levezetik, s a vizet nem hagyják az utcákon poshadni, mint sok megyei községben. A város a Széchenyi ligetből pompás parkot alakított stb.
Mindez a város képviselő-testületének, a tanácsnak, de főleg a városi mérnöknek köszönhető, akik gondosan őrködnek a város szükségletei felett, s azok e szükségleteket a lehetőséghez képest kielégítik. Hisszük, hogy ezután is a megkezdett jó úton fognak haladni.
Volt alkalmunk látni azt a nagy műszaki munkálatot, melyet a város mérnöke készített, s a képviselő-testület nemrég kivitelre elvileg el is fogadott, értjük a csapadékvizek levezetésének új tervét; ha azt egypár év alatt keresztülviszik, egy hatalmas lépéssel fogják a várost tovább vinni.
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 17., I. évf. 41. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba : s. n., 1926
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Repr. kiad. Budapest : Barnaföldi Gábor Archívum, 1994
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960
• Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897‒1935. Közread.: Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005

 

Tarthatatlan rendelet

A b.-csabai szolgabírói hivatal a korcsmák zárhatáridejét meghatározó rendeletének üdvös hatása már is észlelhető, mert a fiatal legények és leányok délelőtt a korcsma helyett templomba járnak, kihágások kevesebb számmal fordulnak elő, s mi szinte meg nem vetendő, a békés polgárok álmát nem zavarja 10 óra után is a lebujokban eddig cincogni szokott muzsikaszóféle. De minden jónak megvan a maga rossz oldala is. Ugyanis tarthatatlannak bizonyult be a gyakorlati életben az illető rendszabálynak B.-Csaba egyetlenegy nyilvános, kerti mulatóhelyére, a Széchényi ligetre nézve fenntartása. Ez ugyanis nem korcsma, hanem szabad ég alatti tér, ahová mennek a napi munka után üdülni, friss levegőt szívni. A friss levegő szívását pedig nem lehet korlátolni, ha az ember amellett eszik és iszik is véletlenül. Nem is tudunk rá példát, hogy a szabad ég alatti mulatozás, a szabadban létele egy városi közönségnek valahol záridőhöz volna kötve, mert hisz egy kertet nem is lehet tulajdonképen elzárni. Úgy hisszük tehát, hogy B.-Csaba város intelligens közönségének ‒ hozzáértve az értelmesebb földműveseket is ‒ óhaját fejezzük ki, ha arra kérjük a szolgabíró urat, hogy ezen nem korcsmai, de szabad ég alatti tért a zárhatáridő terhe alól feloldani szíveskedjék.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 15., VI. évf. 70. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005

Ligeti mulatság - Jankó János rajza
Forrás: Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016. 22. p.
 

Országos vásár

A csabai országos vásár nagy hőség és óriási por közepette véget ért. Az elsőn igyekezett magán segíteni a közönség hideg sör élvezete által, a korcsmárosok nem csekély örömére; egy napon, vasárnap, csak a Micskó-féle sörcsarnokban 50 hordóval fogyasztva el. Az utóbbin nem tudott vagy talán nem akart segíteni, mert esteli 8 óra körül sokakat láttunk céltalanul bolygani a portengerben, nem jutva eszükbe, hogy pár száz lépésnyire a Széchényi ligetben üde friss levegőt szívhatnak. Általában kevesen járnak ki a kedves ligetbe, melyet már méltán nem egy nagyvárosi megirigyelt a csabaiaktól.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 1., VI. évf. 64. szám)

 

Új híd a Körösön

Csaba város képviselő-testülete régebben elhatározta, hogy a Körösön (így szeretjük nevezni az Élővíz-csatornát), a Széchenyi liget bejárása mellett, ott, ahol a gyönyörű nyárfaallé kezdődik, a rozzant régi, dísztelen fahíd helyett csinos vashidat fog építtetni. Volt alkalmunk látni a Sztraka Ernő városi mérnök által készített szép tervet, s mondhatjuk, hogy e híd létesítésével nemcsak a különben is szép tájrészlet nyer csínban, hanem az egész városnak is becsületére válik, s egyik nevezetességét fogja képezni. A híd költségvetése 5000 forintra van téve. — Elismerésre méltó a városnak ez új áldozata, melyet szépítési célból tesz!
(Békésmegyei Lapok, 1879. június 22., I. évf. 24. szám)

 

Járdák Csabán

Járdákat fog Csaba városa több utcában készíttetni, ahol eddig csak pallók voltak: egyelőre a Szarvasi úton, a katolikus iskolától a város széléig. Ezúttal a Széchenyi ligetben, a kaputól a vendéglőig, a gyalogút kavicsos homok és cementtel való kitöltését is elhatározta a városi tanács.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 22., I. évf. 15. szám)

 

Vakmerő botrány

A b.-csabai Széchenyi ligetben múlt vasárnap este egynéhány iparosifjú ‒ kiknek neveit most elhallgatjuk ‒ azzal akarta mulatását tetőpontra emelni, hogy borosüvegeket dobáltak az ülő- és sétálóközönség közé. Felhívjuk az ilyen dolgokra a rendőrség és a pincérek figyelmét.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. augusztus 15., V. évf. 65. szám)