Vakmerő botrány

A b.-csabai Széchenyi ligetben múlt vasárnap este egynéhány iparosifjú ‒ kiknek neveit most elhallgatjuk ‒ azzal akarta mulatását tetőpontra emelni, hogy borosüvegeket dobáltak az ülő- és sétálóközönség közé. Felhívjuk az ilyen dolgokra a rendőrség és a pincérek figyelmét.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. augusztus 15., V. évf. 65. szám)

 

A Széchenyi liget pusztulása

A b.-csabai Széchenyi liget a pusztítás szomorú képét nyújtja. Azt a kevés fát, mely a tavalyi tömeges kivágatásokból még kimaradt, az idén vágták ki, úgyhogy alig találni most az egykor regényes ligetben egy kis árnyékos helyre. Ennek a pusztításnak magasabb célja bizonyára az, hogy idővel annál szebb parkja legyen Csabának ez egyetlen nyári mulatóhelyén, de tekintve azt, hogy ezen park előnyeit alkalmasint csak a boldog utódok fogják élvezhetni, nem ártott volna a jelen generációtól legalább egynéhány hűs árnyékot adó fát ne sajnálni; illetve csak akkor kivágatni a liget másik részének fáit, mikor már az egyik részben a park valósággá vált. Mindent csak a jövőnek és semmit sem a jelennek, az már oly önzetlenség, melyet a legpuritánabb erkölcsű bölcs sem kívánhat a gyarló emberiségtől! Hanem azért tiszteljük az illető disponálók jóakaratát, és részünkről csak azt hibáztatjuk, hogy mások igénytelen, de nem kevésbé jóakaró tanácsát ignorálják, azt gondolva, hogy ők a bölcsességet evőkanállal ették, másnak pedig abból mi sem jutott!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. április 11., II. évf. 29. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930.
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
• Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009.
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016.
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005.

 

Világosságot!

A csabai Széchenyi liget most, midőn éppen legkellemesebb az estéket szabadban tölteni, nem lévén sem nagyon meleg, sem nagyon hűvös, esténként már kihalt és puszta, mit annak tulajdonítunk, hogy egy árva lámpa sem örvendezteti fénysugaraival az ott sétálni vágyókat.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 6., I. évf. 32. szám)

 

Lóverseny, bál

A csabai lóverseny holnap lesz. Nem tudjuk, hogy fog majd az idő kedvezni, holnap éppen Orbán napja, s e szent neve még félelmetesebb, mint három fagyos kollégájáé. Pedig az ily összejövetelek mindig népesek, s nagyon érdekesek is szoktak lenni. Este a ligetben bál lesz a leányiskola javára, kár lenne tehát, ha Orbán megharagudnék, s egy szép mulatságot s vele egy magasztos célt fagyasztana meg.
(Békés, 1874. május 24., III. évf. 21. szám)

Lóverseny
 

A liget rendezése

A csabai Széchenyi ligetben a fákat kivágják, és új csemetékkel beültetik, minthogy a régiek többnyire úgyis kivesztek volna. A liget egyáltalán rendeztetik, és célszerű újításoknak alávettetik.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 26., I. évf. 13. szám)

 

Bál a leányiskoláért

A múlt vasárnapi bál Csabán, mely az ottani iparos egylet által rendezve sorsolással volt egybekötve, igen szépen és kedélyesen folyt le a Széchenyi liget új, fedett és igen csinos tánchelyiségében. A szép esteli idő igen sok közönséget hozott össze, és noha úgy éjfél felé villámlás és dörgéssel kísérve többször megeredt az eső, ez a vigadókat legkevésbé sem akasztotta meg jókedvükben. A mulatság csak reggel 4 órakor ért véget. A leányiskola tőkéje újabban szép összeggel szaporodhatott e vigalom következtében, mert, mint hallók, több mint 5000 sorsjegy kelt el.
(Békés, 1873. május 25., II. évf. 21. szám)

 

Csaba megint kitesz magáért

A csabai iparosok a felállítandó felsőbb leányiskola javára sorsjátékkal egybekötött táncvigalmat rendeznek május 18-án a Széchenyi liget fedett nyári helyiségében. A nyeremények tárgyai az iparosok által e célra készített kézimunkákból állanak; a sorsjegyek még e hét folytán fognak kibocsáttatni. Minden kivitelhez csak jóakarat szükséges, ez pedig a csabaiakban megvan, és tetteiket siker koronázza. Mit gondolnak, gyulai uraim; nem jó volna-e eme téren őket követni, legalább egy minél hamarabb létesítendő reáltanoda ügyében? Vagy ráérünk erre még?
(Békés, 1873. április 20., II. évf. 16. szám)

 

Az 1831. évi járvány emléke

Sajnosan kell visszaemlékeznünk azon borzadalmas évre, amelyben az epemirigy megyénkben pusztított; midőn öt hét lefolyta alatt kétezer ember lett a halál martaléka Csaba városában; mily rettenetes jelenet volt az, midőn látta a gyermek egyik órában atyját, a másikban anyját halva előtte; egyik pillanatban javában mulatott társaságokban, már a másikban rosszul lett, s kevés idő múlva megszűnt élni.
Midőn már látván a lakosság, hogy a járvány szűnni nem akar, sőt még inkább tovább harapódzik, kétségbe esve futkostak a mezőkre, a templomokba, egyik házból a másikba jajveszékelve, hány családapán s anyán történt azon szerencsétlenség, hogy míg ők egybegyűlve fohászkodtak istenhez, hogy szüntesse meg a rájuk mért csapást, addig az otthon lévők megbetegedtek, s elhagyottan feküdtek ágyaikban.
Látván az elöljáróság a dühöngő nyavalyát, rendeleteket bocsátott ki a lakosok közt, hogy hulláikat a városon kívül egy külön helyre temessék el; s ez volt a Széchenyi liget.
A járvány megszűntével emlékül az elöljárók egy márványoszlopot emeltek a Széchenyi liget egyik félreeső részén, mely most is látható egy halom tetején ily felírással az egyik oldalán: „Két ezer csabai nyugszik itt ez emlék tövébe, akiket az epemirigy, dühösködő mérgébe öt hetek lefolyta alatt kedveseiktől elragadt.” A másik oldalon: „Kezdődött július 25-én, és végződött september 6-án az 1831-ik esztendőben.” A harmadik oldalon: „306 róm. katholikus, 1651 ágostai vallásbeliek, 51 nem egyesült ó hitűek, 11 izraeliták.” A negyedik oldalon: „Örök emlékezetül tétették az elöljárók.”
Ott alusszák örök álmaikat, férj nejével, szülő gyermekeivel együtt, vallásfelekezet nélkül 2019-en, egy halom takarja őket.
Bizton merjük állítani, hogy minden vallásbeli megünnepli isteni tisztelettel azon nagy napot, melyben e borzasztó járvány kezdődött.
Legyen könnyű a földpora a kiszenvedetteknek, a feltámadás boldog reményében!
(Békés, 1872. június 9., I. évf. 10. szám)

A kolerajárvány emlékoszlopa a Széchenyi ligetben
 

A szemérmetesség

Csupán az ember tud elpirulni, csupán az emberben van szemérmetesség. Már maga ezen körülmény is arra mutat, hogy a szemérmetesség nem hasztalan adománya a jó istennek. Értem pedig szemérmetesség alatt ösztönszerű vonakodásunkat mindattól, ami erkölcsi finomabb érzékünket megsérti. Az ily szemérmetesség oly biztos jele erkölcsi érintetlenségünknek, mint a gyümölcs hamva a gyümölcs üdeségének. Nyilván ezért becsüljük a szemérmességet oly igen nagyra általában, legkivált pedig a nőnemnél mint az erkölcsiség legfőbb hordozójánál.
Hogy azonban a mi becsülésünk valamit érjen, szükséges, hogy az ne csupán szóbeli, hanem egyúttal testbeli is legyen, s különösen abban nyilatkozzék, hogy erőnk szerint igyekszünk eltávolítani mindent, ami a szemérmetességet megbotránkoztatja, koptatja. Ilyen megbotránkoztató, tehát eltávolítandó dolognak tartom a teljesen ruhátlanul való fürdést oly helyen, mely a nap minden órájában száz meg száz, különféle korú és nemű ember szemének van kitéve.
Ilyen hely Csabán azon hídnak melléke, mely községünket a Széchenyi ligettel köti össze. Ezen liget Csabának egyetlenegy sétahelye, benne a fürdőház, benne jelenleg a színház is. Ezen híd vezet a gőzmalomba, a kórházba s községünk egyik külrészébe. Ezen híd közelében van a közös kút az ő örökös szolgáló látogatóival. Ezen hídon át temetkezik a róm. kat. egyház. És kora tavasztól késő őszig alig-alig mehet az ember e hídon egyszer anélkül, hogy a mellette fürdők meztelensége szemét, lármája fülét ne sértegesse. És ha még csak eddig volna! És ha még e lubickoló suhancok magukat láttatni és hallatni legalább annyira nem igyekeznének, mint a velük együtt fürdő lovak és sertések! Ámde megesik, hogy szemtelenségük még kihívóvá is, éspedig akkor válik, amidőn oly egyének kénytelenek elmenni mellettük, akiket az ilyen erkölcsi megkínzástól legjobban szeretnénk megóvni.
Már kezd nálunk szójárássá válni a „cultur-állam”. A „cultur-politika” az erkölcsök megóvását is magában foglalja. Igaz, hogy a politika ezen része szorosan véve a rendőrség dolga; igaz az is, hogy Csaba városának mint amelynek a rendezett tanács, dacára fellengző aspirációinak s kétségbevonhatlan vagyonosságának, nem kellett, a rendőrség nincs a kezében: mindemellett igen rendjén lenne, ha Csaba városának tisztelt hatósága, pótlásául mintegy a hiányzó felsőbb leányiskolának, legalább annyit eszközölne, hogy leányaink nyilvános helyeinken szemlesütés nélkül járhatnának.
(Békés, 1872. május 26., I. évf. 8. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930.

Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.

Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009.

Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016.

Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005.

Jármos fahíd a ligetnél
Jármos fahíd a ligetnél
 

Csabai újdonságok

Városunk szépül. Utcáinkat a szárazabb idő beálltával mindenütt kezdik egyengetni; a házak előtti faültetést is kezdi népünk megkedvelni; szépészeti tekintetből különös figyelmet érdemel Sztraka György úr háza, mely mind bel-, mind külrendezésre nézve igen csinosan és ízléssel van építve, méltó mindenki által a megtekintés és utánzásra, csak az kár, hogy városunk egyik félreeső utcájában fekszik. Bizton hisszük, hogy hatóságunk a város csinosodását mindenkor szem előtt fogja tartani, hogy így, évek múlva Csaba városa is Alföldünk díszesebb városai közé legyen sorozható.
Majális. A csabai gimnázium máj. 8-án tartá majálisát a Szécsényi ligetben. A tanulók 2 órától estig mulattak, s egy pár dalt is hallottunk tőlük, melyeket Németh Lajos tanár úr taníttatott be velük. Estefelé rándultak ki Csaba szép hölgyei, és a legjobb kedéllyel mulattak Purcsy Náci zenéje mellett. Az idő nagyon kedvező volt, s a szép vendégkoszorú éjfél után oszlott el.
(Békés, 1872. május 12., I. évf. 6. szám)

Ligeti mulatság - Jankó János rajza
Ligeti mulatság (Jankó János rajza)