Tanítóválasztás elé

Ma délután 4 órakor fog a b.-csabai kaszinó nagytermében a nőnöveldei tanítóválasztás megejtetni. Nem tudjuk az iskolaszék által kandidáltak neveit, és így nem is szólhatunk előlegesen hozzá, hanem amennyiben ott Tilis János úr neve is előfordulna, márpedig akarjuk hinni, hogy előfordul, mert az ő e téreni érdemeit legjobban ismerjük, annyiban kötelességünknek tartjuk őt melegen ajánlani az illetők figyelmébe. Tesszük pedig azt azon meggyőződéstől áthatva ‒ melyet különben, aki őt ismeri, mindenki oszt ‒, hogy a csabai leánynevelésnek egy képzett, értelmes és buzgó faktort szerezzünk.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 23., I. évf. 30. szám)

 

Dicsérő sorok

Csabáról dicsérő sorokat vettünk, Csóka Sándor ott működött színtársulatáról. Különösen Csókáné, Szabóné, Könyves és Szabó vannak kiemelve, mint akik a f. hó 17-én tartott utolsó előadáson, A peleskei nótáriusban dicséretre méltóan feleltek meg szerepeiknek. A tudósító felemlíti levelében, hogy „sajnálva válnak meg kedves színészeiktől, kik a közönség tetszését és pártfogását nyerték meg; de remélik, hogy húsvétra ismét visszatérnek Csabára.” — Ugyancsak Csabán közelebb Fátyol Károly és fia Lajos gordonkások adtak hangversenyt a kaszinó termében. A műsor közül különösen a Havasi kürt, Bihari ábránd és Erdélyi román dal részesültek nagy tetszésben.
(Békés, 1871. december 24., III. évf. 103. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Gál Zsuzsanna: Fejezetek a Békés megyei színjátszás történetéből. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2002.

Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1980.

Papp János: A békéscsabai műkedvelő színjátszás története, 1845–1944. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1996.

Papp János: A békéscsabai színészet története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961–1967.

 

Műkedvelő-előadás

Derék műkedvelőink fáradhatlan buzgalmának köszönhető, hogy nálunk a jótékony célú színielőadások még mindig tartanak: hogy míg a jóra, szépre fogékony közönség nemes szórakozás mellett nem mindennapi élvezetben részesül, addig lassanként gyűlnek a cseppek, és telik a hordó; vagy érthetőbben szólva, egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy lesz, ha nem is díszes palotája, mint aminőnek tulajdonképpen lenni kellene, de szerény házikója, oltára a nőnevelésnek B.-Csabán. Szilárd meggyőződésünkből merjük állítani, hogy azon esetre, ha B.-Csabán a legnépszerűbb, legszentebb szándék megvalósul, akkor annak kivitele körül tiszteletre méltó ifjainknak nem csekély érdeme leend. Koszorút, az elismerés, a méltánylás legszebb virágiból szőtt koszorút az ilyen fiatalságnak!
A május 29-i előadást leginkább két szempontból tartjuk mi ragyogóan sikerültnek. Először a szabatos, összhangzó játék miatt, mely a kedélyre oly vidítólag, oly képzőleg hatott, másodszor a nevezetes anyagi haszonért, mely a leendő polgári leányiskola alaptőkéjét majd 200 forinttal gyarapította. Az első tisztán műkedvelőink érdeme, a másik a közönségé; azon közönségé, mely mintha a Szentlélek szállta volna meg, összeseregelve helyből s a vidékről, zsúfolásig tölté meg a tágas színtermet. Jólesik lelkünknek most is visszaemlékezni arra a gyönyörű, válogatott népre, minőt csak nagy ritkán, kiváló eseteknél láthat együtt az ember.
Színre került ez alkalommal Szigethy József nemzeti színházi tag magyaros zamatú kétfelvonásos darabja, a Szerelem és örökség. A rendezéssel Vidovszky János úr újból remekelt. A darab végén, ékes koronául, táncmulatság következett. A tánchelyiséggé átalakított díszes kaszinói nagyterem egészen megtelt az erő, deliség, kellem és szépség felejthetetlen kedves alakjaival, kik vidám jókedvvel járták a fürge táncot mindaddig, míg a hajnal az ablakokat meg nem pirosította! Sok ily szép napot B.-Csabának!
(Békés, 1871. június 4., III. évf. 45. szám)

 

Dalverseny

A dalárda ügyét, úgy látszik, kezdik mind jobban felkarolni. A békési dalárda által megpendített eszme ‒ egy megyei dalverseny rendezése ‒ közeledik a valósuláshoz. E hó 30-án Csabán, a kaszinó helyiségében előleges tanácskozást fognak tartani, melyen az összes megyei dalárdák képviselve leendnek; itt állapítják aztán meg az éneklendő darabokat s a helyiséget. Mint már említők, dalárdánk ez ügyét egészen magáévá tette, képviselőit is megválasztá a tanácskozmányra, óhajtandó volna, hogy a többi dalkörök is hasonló eljárást követve igyekeznének minél több érdeklődést felkölteni úgy a közönség, mint a daltársak között, nehogy mint nálunk rendesen történni szokott, miképp az ügynek szép reményekre jogosító kezdete csakhamar füstbe megy.
(Békés, 1871. május 25., III. évf. 42. szám)

 

Kaszinói bál

Csabáról vesszük a hírt, hogy az ottani kaszinói bál sem volt nagyon látogatott, mi részben a járhatlan utaknak, de azon körülménynek is tulajdonítható, hogy a helybeliek közül sokan ‒ kik másszor bállátogatók voltak ‒ ezúttal nem jelentek meg.
(Békés, 1871. február 9., III. évf. 12. szám)

 

Bál

A csabai kaszinó január hó 31-én saját helyiségeiben zártkörű táncvigalmat tart, melyre a meghívók már szétküldettek. A csabai kaszinó báljai minden időben a vidéki bálok legsikerültebbjei közé tartoztak, s így hisszük, hogy az ideiek sem hagyandnak fenn kívánnivalót.
(Békés, 1871. január 22., III. évf. 7. szám)

Kapcsolódó irodalom:

A Békéscsabai Kaszinó-Egylet könyvtári jegyzéke. Békéscsaba : Kaszinó-Egylet, 1931.

A Békéscsabai Casino-Egylet alapszabályai. Békéscsaba : Békéscsabai Casino-Egylet, 1908.