Csaba-Szőlős nem válik

A csaba-szőlősiek kérvénye, melyet a kormányhoz azon célból nyújtottak be, hogy Csaba városától, melynek külvárosát képezik, elszakadhassanak, és külön községgé alakulhassanak ‒ mint halljuk ‒, nem járt rájuk nézve a várt sikerrel, mert a belügyminiszter kérelmüknek helyt nem adott. Ez ügy eléggé ismeretes közönségünk előtt. Az elszakadást nem pártolta sem Csaba városa, sem a vármegye, éspedig éppen a csaba-szőlősiek érdekében belátva, hogy mint önálló község nem bírnák magukat fenntartani; most a miniszter is kimondotta a végszót. Hisszük, hogy már most a józan szőlősiek nem fognak többé hallgatni az izgatókra, akik haszon- és hivatallesésből folytonosan izgatják a város ellen, s végre-valahára vége szakad a huzavonának. De viszont reméljük, hogy Csaba városa sem fogja figyelmen kívül hagyni Csaba-Szőlősnek érdekeit, hanem azokat úgy fogja respektálni, hogy a lakosságnak nem lesz többé oka azt mondani, hogy a város mostohagyermekeként bánik velük.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. december 13., VIII. évf. 150. szám)

 

Új iskola Csabán

A csabai evangélikus egyház presbitériuma múlt heti gyűlésén elhatározta, hogy Csaba-Szőlősön már három iskola lesz. De még az is csekély szám a korcsmákhoz képest, mert míg az iskolák száma jelenleg kettő, addig a korcsmáké tizenkettő. Jó lenne a regáletulajdonos közbirtokosságnak figyelembe venni e kiáltó aránytalanságot, s meggondolva, hogy egy korcsma többet ront a nép erkölcsén, mint amennyit 10 iskola javít, igyekeznék rajta, hogy a korcsmák száma Csaba e szép jövőjű külvárosában kevesbedjék. Az evangélikus egyháznak nagy érdemei vannak az iskolaügy terén. Alig múlik egy esztendő, hogy figyelemre méltó javítást ne tenne az iskolákban; vagy új tanszéket rendszeresít, vagy új épületeket emel. A múlt évben is két igen szép iskolaépületet állított.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 17., VIII. évf. 139. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Hölgyek a kaszinóban

A csabai kaszinóban múlt vasárnap szokatlan élénkség volt. A csabai dalkar néhány újabban betanult dal bemutatására vállalkozott, s ez alkalomból egypár kaszinói tag hölgyeket is bevezetett a kaszinó termeibe. A szokatlan, de kedves vendégek, továbbá Jancsi kitűnő zenéje s a dalkar csinos dalai annyira felvillanyozták a jelenvoltakat, hogy azt a másfél órát, míg a rögtönzött estély tartott, bizonyára mindenki a legkellemesebben töltötte. Óhajtjuk, hogy az ilyen kellemes összejövetelek legalább vasárnaponként ismétlődjenek, hogy társadalmi életünkbe visszatérjen az az élénkség s kedélyesség, mely azt régebben jellemezte, s melyet az ifjabb nemzedéknek jelenleg olyannyira nélkülöznie kell. A kaszinónak lenne feladata a véletlen által kimutatott úton megteremteni a társadalmunkat felfrissítendő estélyeket.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 17., VIII. évf. 139. szám)

Táncterem
Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.
 

A protestánsok ünnepe

A József császár-féle türelmi parancs százados évfordulója emlékére a csabai evangélikus templomokban ünnepélyes istentisztelet tartatott múlt vasárnap. A nagytemplomban nagytiszteletű Haan Lajos mondott nagy néptömeg jelenlétében hatásos emlékbeszédet; a saját egyháza, valamint a többi megyebeli protestáns egyházak történetéből vett adatokkal illusztrálta, mily nagy áldás volt a protestáns vallás fejlődésére a türelmi parancs, mely ‒ bár nem alkotmányos úton keletkezett, és a protestáns vallást csak tűrtnek nyilvánította, és nem egyenjogúsította a katolikus vallással ‒ mégis oly vallásszabadságot biztosított, mely a protestáns egyházaknak az eddigi elnyomatáshoz képest nagy felvirágzást hozott.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 1., VIII. évf. 132. szám)

 

Képviselő-választás

A képviselő-választás Csabán tegnap szép rendben ment végbe. A választóközönség a szakadó eső miatt lassan gyűlt, mígnem a város különböző gyülekezőhelyeiről a választók zöme zászlók alatt zeneszóval bevonult a városházára. Ott a választási elnök, Vidovszky János pontban 8 órakor megjelent a választóközönség előtt, s a választást megnyitotta, felhíva a választókat, hogy tegyék meg a jelölést. A választók Zsilinszky Mihály nevét hangoztatták, s lelkesen éljenezték. A törvény szabta fél óra elmúlván, az elnök kijelentette, hogy miután csak egy jelöltet ‒ Zsilinszky Mihályt ‒ jelentettek, Csaba város egyhangúlag megválasztott képviselőjének nyilvánította Zsilinszky Mihályt. A választók nagy lelkesedéssel fogadták az elnöki kijelentést, s rögtön zenével mentek a megválasztott képviselőért, ki a választás színhelyén megjelenvén, az elnöktől átvette a képviselői megbízatást, rövid szavakban megköszönte a választóközönség bizalmát, és megígérte, hogy amint egyfelől törekvése és munkássága oda fog irányulni, miszerint a haza jelen sanyarú viszonyai között az anyagi és szellemi közjólétet tehetsége szerint előmozdítsa, úgy másfelől a város érdekét sem fogja szem előtt téveszteni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 1., VIII. évf. 132. szám)

Zsilinszky Mihály
Forrás: Vasárnapi Ujság, 52. évf. 10. szám (1905)

Kapcsolódó irodalom:

• Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838–1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988
• Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008
• Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927
• Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927
• Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba “Széchenyi Istvánja”. In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 39. sz. (1990) 3. p.

 

A reformáció ünnepe

Legközelebbi vasárnap a helybeli ág. hitv. templomokban a reformáció emlékünnepén kívül százados fordulója lesz megünnepelve a korszakot alkotó eseménynek, hogy II. József császár türelmi parancsával az evangélikus egyház kétszáz éves zaklattatásának véget vetett, s védpajzsa alatt száz és száz immár végpusztulásnak indult evangélikus gyülekezet mintegy varázsvessző érintésére gyorsan felvirágzott.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 27., VIII. évf. 130. szám)

 

Népmozgalmi kimutatás

1881. július 1-től szeptember hó végéig született összesen 539, fiú 286, leány 253; ezek közt volt törvénytelen 14, ikrek 1 esetben. Házasult 19 pár. A halottak száma összesen 598, férfi 321, nő 277; az életkort tekintve: 0‒1 évig 134, 1‒5-ig 232, 5‒10-ig 115, 10‒20-ig 26, 20‒30-ig 18, 30‒40-ig 13, 40‒50-ig 12, 50‒60-ig 16, 60‒70-ig 16, 70‒80-ig 4. A halottak száma a szülöttekét 59-cel múlta felül.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 23., VIII. évf. 128. szám)

16. századi magyar jegygyűrű
Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)
 

Az első telefonhálózat az Alföldön

Mezőhegyesen éppen most építik a telefonvezetéket, mely az egyes majorokat a központi igazgatással fogja összekötni, úgyhogy ezentúl az igazgató szobájából, bármely majorban lévő tisztjével egyenesen fog beszélgethetni; az összes vezeték hossza 35 kilométer leend. Ajánljuk a dolgot a nagyobb gazdaságok figyelmébe.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 23., VIII. évf. 128. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A Mezőhegyesi Magyar Királyi Állami Ménesbirtok rövid leirása. Szeged, 1909
• Bugár-Mészáros Károly: Mezőhegyes, műemlékek. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Szerv. Biz., 1985
• Csanádi István, id.: Mezőhegyesi műemlékek és emlékezések. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok : Városi Önkorm., 1996
• Kerekes György: Békebeli üdvözlet Mezőhegyesről : válogatás Kerekes György képeslapgyűjteményéből. Mezőhegyes : Agenda Natura Kft., 2012
• Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999
• Perneki Mihály: A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok gazdálkodása : 1867–1900. Budapest : Akad. ny., 1976
• Tóth István: Mezőhegyes kétszáz éve. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1986
• Végezés a Mezőhegyesi Ménesbirtok alapításáról, mely nyomtattatott Ő Császári és Királyi Felsége II. József parancsára az 1785. esztendőben. Repr. kiad. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., 2007

 

Zsilinszky Mihály a jelölt

A b.-csabai Szabadelvű Párt vasárnap délután 3 órakor a színházban népes közgyűlést tartott. Tárgyát a gr. Apponyi Albert lemondása következtében megürült országgyűlési képviselői állás betöltéséről való tanácskozás képezte. A párt nagy lelkesedéssel és egyhangúlag Zsilinszky Mihályt kiáltotta ki jelöltjéül. Egy többtagú küldöttség menesztetett Zsilinszky Mihályhoz, mely felkérje a jelöltség elfogadására, illetőleg a választók közt való megjelenésre. E küldöttség elhozván a jelöltet magával, az egy szép beszédben megköszönve a benne helyezett bizalmat, elfogadta a jelöltséget, s röviden reflektálva az országos állapotokra, fejtegette a szélsőbal és a kormány törekvései közti különbséget, s felhívta a jelen lévő és jelen nem lévő párthíveket, hogy emeljék fel a Szabadelvű Párt zászlaját, s őrizzék meg Csaba városának eddigi jó nevét.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 11., VIII. évf. 123. szám)

Zsilinszky Mihály
Forrás: Vasárnapi Ujság, 52. évf. 10. szám (1905)
 

Megjövendöltük

Gróf Apponyi Albert úr a vasárnap délután 4 órakor a b.-csabai községháza udvarában tartott beszédében kinyilvánítá, hogy a b.-csabai mandátumot el nem fogadhatja, mert a jászberényieknek becsületszavát adta, miszerint ha ott megválasztatik, ezt a mandátumot fogja elvállalni. A jászberényiek fel nem oldván őt adott szava alól, kénytelen ezt elfogadva a csabait visszautasítani. Mi a dolognak ezen végét lapunkban a választás előtt, f. évi június hó 25-én, szombaton megjelent 76. számának újdonsági rovatában közlött jászberényi telegramban előre megjövendöltük.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 4., VIII. évf. 120. szám)

Apponyi Albert portréja
Forrás: Vasárnapi Ujság, 25. évf. 20. szám (1878. május 19.)

Kapcsolódó irodalom:

• Apponyi Albert: Apponyi Albert válogatott levelezése. Budapest : Veritas Történetkutató Int. : Magyar Napló, 2016
• Apponyi Albert: Emlékirataim. Budapest : Apponyi, 2016
• Apponyi Albert: Élmények és emlékek. Budapest : Athenaeum, 1933