Új híd a Körösön

Csaba város képviselő-testülete régebben elhatározta, hogy a Körösön (így szeretjük nevezni az Élővíz-csatornát), a Széchenyi liget bejárása mellett, ott, ahol a gyönyörű nyárfaallé kezdődik, a rozzant régi, dísztelen fahíd helyett csinos vashidat fog építtetni. Volt alkalmunk látni a Sztraka Ernő városi mérnök által készített szép tervet, s mondhatjuk, hogy e híd létesítésével nemcsak a különben is szép tájrészlet nyer csínban, hanem az egész városnak is becsületére válik, s egyik nevezetességét fogja képezni. A híd költségvetése 5000 forintra van téve. — Elismerésre méltó a városnak ez új áldozata, melyet szépítési célból tesz!
(Békésmegyei Lapok, 1879. június 22., I. évf. 24. szám)

 

Csapadékvíz

A megyei közigazgatási bizottságnak f. hó 9-én tartott gyűlésén B.-Csaba város belterületének a csapadékvizek levezetése tárgyában Sztraka Ernő mérnök által készített műszaki okmányokat, és a költségvetést bemutató szolgabírói jelentést is tárgyalták. A terv két részre oszlik. Az első rész a város belterületén a vízvezetékek megállapításával, az utcák talajának rendbe hozásával és domborításával foglalkozik. A második rész a szikes laposok és állóvíz feltöltését tárgyalja. Egyelőre csak az első részt tartja kivihetőnek, a másodikat a nagy költség miatt nem, de kilátásba helyezi. A csabai elöljáróság ennek folytán utasíttatik, hogy az első részt többévi felosztás mellett eszközöltesse.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 12., VI. évf. 56. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993

 

Táncterem Csabán

Sztraka Ernő és Ficker Lipót urak Csabáról e napokban Budapesten járván, megtekintették az ottani kiválóbb köztermeket, hogy azok mintájára a csabai helyi viszonyoknak megfelelőleg készíttethessék a tavasszal építendő csabai táncterem. Meg vagyunk győződve, hogy Sztraka mérnök úr ügyesen fogja tudni értékesíteni Pesten szerzett tapasztalatait; mi csak egyre volnánk bátrak őt figyelmeztetni, nevezetesen, hogy a fősúlyt ne a táncteremre, hanem egy oly terem építésére fektesse, mely mindenekfelett műelőadásokra legyen szánva. Táncolni jó zene mellett lehet kevésbé fényes teremben is, de műelőadást csak az akusztika szabályai szerint épült helyen lehet tartani.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 26., III. évf. 95. szám)

Táncterem
Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.
 

Csillag a templomtoronyra

A b.-csabai szőlőbeli ev. új templom tornyára a csillag e hó 5-én, azaz pünkösd hétfőjén du. 5 és 6 óra közt tétetett fel kétezer főt meghaladó szemlélő közönség jelenléte mellett. Fehér ruhába öltözött hat hajadon húzta fel, s a torony tetején már ott várt reá Kliment János ügyes ácsmester úr, aki aztán szokásos ünnepéllyel a kitűzött helyére tette fel. Maga a csillag t. Sztraka Ernő úr városi derék mérnök műízlésű terve szerint Krenczberger bádogos úr által készült; mondhatni, igen sikerülten meg van adva mind az arány, mind a külcsinosság. Szóval már maga az épület jogosít bennünket reményleni ‒ amennyiben még nincs befejezve ‒ oly gyönyörűségre, hogy párját ritkítani fogja e megyében. Büszkék lehetnek reá a szőlőbeli hívek!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. június 8., III. évf. 46. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Utcanévtáblák

Tegnap délelőtt kezdték felrakni Csabán Sztraka mérnök úr személyes felügyelete alatt az utcák nevét jelölő táblákat. A táblák igen csinosak és ízléssel kiállítvák, fehér alapon fekete felírás. Nem Pesten, hanem Nagyváradon Diósy testvéreknél készültek.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. május 30., II. évf. 43. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1981.
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000.

 

Fásítás

A fásítás nagy fontosságát belátva Csaba városa, Sztraka Ernő mérnök lelkes kezdeményezése folytán, ez idén is négyezer fát fog kiültetni részint a városban, részint az országutak mellékén. Részünkről ez eljárást csak üdvözölhetjük, de nem tarthatjuk vissza abbeli óhajtásunkat, hogy a város elöljárósága a már eddig kiültetett és szépen díszlő fák megőrzésére s a nép fapusztítási kedvének megtörésére minél nagyobb erélyt fejtsen ki!
(Békés, 1875. március 7., IV. évf. 10. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Nagy András, D.: Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51–52. szám (1990) 2. p.
• Sztraka Ernő. (1830–1906). In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 15. szám (1906. február 22.) 2–3. p.
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993.