Szomorú jelenet

A csabai vasúti állomás tegnapelőtt és tegnap nagyon népes volt. Oka ennek az, hogy a folyó évben besorozott katonák és honvédek most mentek be az ezredeikhez, illetve a zászlóaljaikhoz. Volt sírás-rívás, ki-ki siratta a magáét. Megható volt ez egész jelenet olyannyira, hogy számos egyénnek szemeiből, még olyanokéból is, akiknek nem volt kit siratniok ‒ látva a siránkozókat ‒, szintén könnyeket csalt ki, míg végre a csengettyű megszólalt, s a vonat megindult, s ezzel vége lett a szomorú jelenetnek.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. október 2., VI. évf. 104. szám)

Kórházi vonat
Forrás: Vasárnapi Ujság, 13. évf. 30. szám (1866. július 29.)
 

A rendőrség figyelmébe

A csabai vasúti állomás melletti gödrök magukban véve is dísztelenek poshadó vizükkel, hanem különösen azzá teszik azok a gyerekek, akik ott paradicsomi kosztümben naponként fürödnek, az utazóközönség botránkoztatására, s városunk nemigen nagy dicsőségére. Óhajtandó volna, hogy a rendőrség erre is kiterjesztené figyelmét, éspedig úgy a rend, mint az egészség és életbiztonság tekintetéből. Regisztráltuk már, hogy egy kisleány meg is fúlt e gödrök egyikében. — Hiszen úgyis van a vasútnál naponként egy-két rendőr, jó volna meghagyni, hogy ezek ott a fürdést tiltsák el.
(Békésmegyei Lapok, 1879. július 17., I. évf. 31. szám)

 

Nem szép látvány

A b.-csabai rendőrség figyelmébe ajánljuk azt, hogy a vasútra ki- és bejáró közönség érdekeben tiltaná el a vasúti állomás előtti s a Kakas korcsma közötti téren a sertéseknek az ottani állóvízben való fürösztését és legeltetését. — Több helybeli lakos és a vidékiek is panaszkodnak aziránt, hogy éppen azon ponton, ahol a vonatok megérkezésekor legtöbb közönség közlekedik, olyan romlott és egészségtelen a levegő, hogy alig lehet kiállani, míg ott az ember keresztülhatol; ezen rossz levegő pedig onnan ered, hogy a sertésfürösztés által az ottani posványos állóvíz felkavartatván, az abból származott kigőzölgés folytán a levegő megromlik, és nagyon könnyen kártékonnyá válhatik az egészségre is. De ezenkívül is azon ponton nem szép látvány sertések fürösztését szemlélni.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 27., VI. évf. 50. szám)

 

Békés természet

Pénteken délután Csabáról számos szabadságolt katona és újonc hívatott be szolgálatra. Délután 2 órakor indultak Szolnok felé, és némelyiket egész családja kísérte, úgyhogy volt vagy 300 ember és asszony a pályaudvaron; volt sírás-rívás, pedig hát csak rövidebb gyakorlatra hítták be. A mi népünk itt Csabán, úgy látszik, egyáltalán nem harcias természetű.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. május 16., II. évf. 39. szám)

Kis honvédek
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. 357. p.
 

Korcsolyázó egylet

B.-Csabán is alakult korcsolyázó egylet, melynek elnökéül Vidovszky János, igazgatójául Omaszta Gyula, pénztárnokául Rajner Béla választatott meg. • A magántársulat ünnepélyes megnyitását a vasúti pályaudvar előtti tón tartotta, zene- és dobszó mellett, az arra elkészített jégen, számos néző és sok hölgy részvétele mellett. • Hogy minden társulati egyesülés élénkítőleg hat a társadalomra, azt a b.-csabai korcsolyázó egylet is fényesen bizonyítja. Vasárnap csak úgy hemzsegtek az utcák a kíváncsi gyalogosok és csengettyűs szánon járóktól, kik kisiettek a gyönyörű szép téli nap fényében korcsolyázók evolúcióit a vasút előtti tón megszemlélni, a vasárnap délután rendesen kihalt vasúti étterem pedig telve volt a korcsolyázás után ott uzsonnázók sokaságától.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. január 3., II. évf. 1. szám; 1875. január 7., II. évf. 2. szám; 1875. január 14., II. évf. 4. szám)

A városligeti jégpályáról
Forrás: Vasárnapi Ujság, 46. évf. 2. szám (1899) 28. p.
 

Csabai újdonságok

Vasúti állomásunknál a restauráció bővítése már folyamatban van, evvel reméljük, hogy megszűnik a panasz a helyszűke miatt.
Új kávéház (vendéglő) nyílt meg október 12-én Reisz házában a háztulajdonos saját kezelése alatt. A megnyitás estéjén minden pénz nélkül adatott a vendégeknek, s több mint 150 teríték volt a közvacsoránál, hogy elfoglalva, az magától értetik, hiszen ingyen ment. Kávéházaink szaporodnak, de valami jó bort ‒ a sétakertit kivéve ‒ nemigen lehet azért kapni.
(Békés, 1872. október 20., I. évf. 29. szám)