Jegyzőválasztás

A Csabán f. hó 4-én megejtett jegyzőválasztásnál két szavazatszedő bizottság működött, melynél a következőképen folyt a szavazás. Az egyik küldöttségnél Gally Gyulára szavazott 372, a másiknál 208; Petrovszky Józsefre 160 és 118; Such Sándorra 22 és 17; Vidovszky Ferencre 44 és 39; Mácsanszky Jánosra 2 és 1. Összesen szavazott tehát 983 polgár, Gally Gyula kapott 580, Petrovszky József 278, Such Sándor 38, Vidovszky Ferenc 83 és Mácsanszky János 3 szavazatot. Gally Gyula 580 szavazata ellenében, a többieknek összesen csak 407 szavazatuk levén, Gally Gyula 173 általános szótöbbséggel jegyzőnek lett választva, és zeneszóval a városházára hozatván, a hivatali esküt azonnal letette.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. július 6., VII. évf. 128. szám)

 

Elmentek a katonák

A Csabán állomásozott huszárszázad tegnap reggel fél hétkor indult el Szarvas felé. Derék kapitányuk, Zaluszky Károly úrral élükön, a városháza előtt búcsútisztelgést tettek. A kapitány meleg szavakkal köszönte meg Csaba város vendégszeretetét, és előadá, hogy nehéz szívvel távoznak, mert úgy éltek itt, mint egy földi paradicsomban. A század katonái háromszor emelék süvegüket, és éljenezték Csaba városát.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. május 1., VII. évf. 83. szám)

 

Végrehajtás a tanítóknál

A b.-csabai tanítók valamennyien végrehajtás alatt vannak! Tudvalevő dolog, hogy a tanítóknak az országos tan. nyugdíjalapra évenként bizonyos összeget kellene fizetniük 1875 óta. Felsőbb rendeletnél fogva a községeknek be kellett volna szerezni a tanítók bizonyítványait s felterjeszteni a kormánynak, hogy aszerint szedessék be tőlük a díj. A tanítók valamennyien beadták igazoló irományaikat, de a pénztárhoz, bár többen akartak már fizetni, nem jött meg a meghatalmazás a pénzek felvételére és nyugtatására. Egyszerre aztán a napokban mindegyiknél megjelenik a végrehajtó, s 37 forint 50 kr. nyugdíjtartozásban foglalni akar, 8 napot engedvén a fizetésre. Képzelhetni a zavart és indignációt ez eset felett, melynek igazságtalan volta csak akkor tűnt fel a maga valóságában, mikor utánjárással kitűnt, hogy irományaik soha nem terjesztettek fel, hanem a városházán hevertek, nem tudni, kinek mulasztása miatt, s ezért nem kapott a városi pénztár felsőbb helyről utasítást a pénzek elfogadására. Most a tanítók jogorvoslatot keresnek az eljárás miatt.
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 9., I. évf. 67. szám)

 

Közvizsgálat

Múlt pénteken a csabai nőképzőtársulat polgári leányiskolája tartotta meg közvizsgálatait a városháza dísztermében. Mint minden évben, úgy az idén is nagy közönség gyűlt ott egybe, hogy meggyőződjék a jó hírű intézet ez évi működésének eredményéről, hogy lássa, miszerint az intézet növendékei a legszebb sikert mutatják föl, s haladásuk biztosítékot nyújt arra nézve, hogy e nélkülözhetlen intézet a legjobban van szervezve, s a működő tanerők mindent elkövetnek, hogy az intézet jó hírnevét emeljék. A tantárgyakból korrekt, értelmes feleleteket adtak a növendékek, különösen a IV. osztály növendékei: Kemény Jolán, Fischer Teréz, Kocziszky Judit, Löwinger Laura és Klein Janka meglepő előmenetelt tanúsítottak, s bevégezve a IV. osztályú tanfolyamot, fényesen mutatták be azon szép eredményt, melyet ez intézet a nevelés terén nyújtani képes. A szavalások után a díjak lőnek kiosztva a nőképzőtársulat elnöke, Kemény Mihály által a legjelesebb növendékeknek; a IV. osztály minden növendéke, a III.-ból Krassovácz Jozefin, Kulpin Fanny, Berndt Vilma, Weisz Laura és Pándy Sarolta, a II.-ból Korosi Mari, Braun Laura és Freund Hermin, az I-sőből Berndt Malvin, Povázsay Mari és Kohn Mari nyertek díjakat ajándék könyvek alakjában. Az ünnepélyes közvizsgálat énekkel fejeztetett be. A növendékek létszáma ez iskolai év végén 70 volt. A vallás- és közoktatási minisztérium az idén is 3000 forinttal járult ez iskola fenntartásának költségeihez. Óhajtandó, hogy a hasznos és szép intézetet minél szélesebb körben karolná fel a közönség!
(Békésmegyei Közlöny, 1878. július 4., V. évf. 53. szám)

A csabai polgári leányiskola
Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
 

Színügyegylet

A csabai városháza nagytermében múlt vasárnap többen értekezletre gyűltek össze a b.-csabai színügyegylet létesítése érdekében. Az alapszabályok, melyeket a debreceni színügyegylet alapszabályai nyomán a helyi viszonyokhoz alkalmazva Vidovszky János dolgozott ki, elfogadtattak, s határozatba ment, hogy aláírásokra ívek bocsáttatnak ki, melyek bizonyos kis összeg évenkénti befizetését célozzák. 50 tag jelentkezése esetén az egylet megalakul, s működését megkezdi.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. május 23., V. évf. 41. szám)

A színügyelet meghívója
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 39. szám (1878. május 16.)

Kapcsolódó irodalom:

• Gál Zsuzsanna: Fejezetek a Békés megyei színjátszás történetéből. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2002
• Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1980
• Papp János: A békéscsabai műkedvelő színjátszás története, 1845–1944. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1996

 

Az Eötvös-alap gyűjtőbizottságának ülése B.-Csabán

Az Eötvös-alap központi gyűjtőbizottsága, mely Budapesten székel, f. hó 20-án délelőtt B.-Csabán, a városháza nagytermében gyűlést tart. Említett bizottság a tanítóknak és magánosoknak adományaiból egy pénzalap megalkotásában fáradozik, melynek kamataiból szegény tanítók középiskolákban és egyetemeken tanuló fiai ösztöndíjakat nyernek. Hogy az ügy iránt mennél szélesebb körben érdeklődést keltsen, koronként gyűléseit a vidéken tartja, rendesen oly helyeken, ahol feltalálhatni véli a kellő fogékonyságot.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. április 18., V. évf. 31. szám)

 

Huszárok Csabán

Pénteken délelőtt a várva várt Vladimir-huszárok egy escadronja trombitaszó mellett egész díszben vonult be városunkba, hol állandó állomása leend jó időre. Csabán már évek óta nem volt katonaság; utoljára ulánusok feküdtek itt, de oly régen, hogy annak a híre már dajkamesének is régen elkopott. Annyival nagyobb érdekkel vártuk a szép magyar huszárok jöttét, kik bizonyára hatállyal lesznek egyhangú életünk élénkségének emelésére, s megkedveltetik magukat ott, hol hajdanában polyák dzsidások népszerűek tudtak lenni. Dél felé ért a szép lovascsapat a városháza elé, kíváncsiak nagy tömegei közt: ott kétfelé válva kereste fel az elszállásolási helyeket. A csapattal három tisztet láttunk. Üdvözöljük városunk vendégeit s új lakóit!
(Békésmegyei Közlöny, 1878. április 7., V. évf. 28. szám)

Huszárok megérkezése
Forrás: Vasárnapi Ujság,, 1871
 

Svéd hölgyek hangversenye

A Wildeberg Hilda (I. szoprán), Aberg Amy (II. szoprán), Petterson Maria (I. alt) és Söderlund Vilma (II. alt) alkotta svéd hölgynégyes, akik a stockholmi kir. zenede tagjai, december 12-én, kedden este tartá B.-Csabán a városháza dísztermében hangversenyét. A ritka élvezetű előadásra, melyet a technikai kivitel szabatossága, a rendkívüli, orgonaszerű harmónia jellemez leginkább, Békés megye színe-java sereglett össze, és egyetlen hely sem volt üres. Ha nekünk okunk van megelégedve lenni a műélvezettel, melyet a svéd hölgyek nyújtottak, ők sem panaszkodhatnak, mert bizonyára 400 forint tiszta jövedelmük maradt. Két magyar dalt is énekeltek, csodálatra méltó érzéssel, és mondhatjuk, hogy a magyar népdal ily művészettel előadva nagyon megállja helyét a svéd és norvég népdalok mellett. Svéd- és Norvégországban bizonyosan úgy tetszenének, mint nekünk a maga nemében szinte eredeti idegen dalok.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 14., III. évf. 100. szám)

Pavilon Stockholmban
Forrás: Vasárnapi Ujság,44. évf. 30. szám (1897)
 

Korcsolyabál nem lesz Csabán

Az intelligencia erős küzdelme dacára, a parasztság 3 vagy négy szótöbbséggel győzött, és az egyedül alkalmas városházi nagyterem egy éjjelre ideadását megtagadták. Ha beteljesednének mindazok a „jó kívánatok”, amelyekkel emiatt a csabai szép leányok az ellenpártot vezetett községi bírót megtisztelték: akkor legalábbis cerberussá kellene válnia, akinek éjjel-nappal, melegben-hidegben, étel és ital nélkül ott kellene strázsálni azt a termet, hogy el ne lopják!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 10., III. évf. 12. szám)

Korcsolyák
Forrás: Rákos Vidéke, 8. évf. 50. szám (1908. december 13.) 10. p.
 

Nyilvános felolvasás

A B.-Csabán f. hó 12-én a városháza nagytermében tartott, és ifj. Fábry Károly ügyvéd úr fáradozásai által ténnyé vált nyilvános 1-ső felolvasás roppant érdekeltség és különösen szép hölgyeink részéről tanúsított tömeges látogatás mellett folyt le. Olvasott először Horváth János gimnáziumi igazgató úr a „testek általános tulajdonságairól”. E felolvasást, azonkívül, hogy a hallgatókat szakavatottan a testek természettani általános tulajdonságaival megismerteté, becses volt azért, mert a testek természettani tulajdonságait igen szellemdúsan az emberek némely szellemi tulajdonságaival állítá párhuzamba, úgyhogy a magában véve száraz alaptárgy igen érdekessé és mulattatóvá vált, és osztatlan tetszésben részesült. Fábry Károly úr az „állatok szelleméről” tartott egy igen mulattató felolvasást, fesztelen társalgási nyelvezetben, s e tárgybani auktoritások állításaira hivatkozva példákkal illusztrálta, hogy az állatoknak is van eszük, sokszor több, mint némelyik embernek, hogy vannak szenvedélyeik, erényeik. — Kedden, 14-én délután értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a felolvasandó művek előbb egy 3 tagú, erre kijelölt bizottság előtt olvastassanak fel, mielőtt a nagyközönség elé kerülnek.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. december 16., II. évf. 100. szám)