La Disputa

Rómából már útban van Haan Antal csabai festőművészünk a kormány által megrendelt La Disputa, Rafael vatikáni falképének másolata, mely a múzeumnak birtokában levő Az athéni iskolának a társképe lesz. Haan Antal maga pár nap óta Pesten időzik, maga akarván festményét átadni, melyet előbb küldött el, mintsem elutazott volna, de mely mai napig sem érkezett meg Budapestre.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 25., IV. évf. 24. szám)

Vatikán
Forrás: Vasárnapi Ujság, 25. évf. 6. szám (1878)
 

Haan Antal Rómában

Megyénk szülötte, Haan Antal, ki a magyar kormány által a Vatikánban lévő freskóképek másolatainak elkészítésével lett megbízva, az athenei iskolának összes csoportozatait elvégezte már, s jelenleg csupán a világhírű Disputa másolatán dolgozik. Haan Antal különben állandóan a Capri-szigeten lakik, s csak néha tartózkodik Rómában.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. július 30., III. évf. 61. szám)

Bemenetel a kék barlangba Capri szigetén
Forrás: Vasárnapi Ujság,(1874. október 25.)

Kapcsolódó irodalom:

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011
• Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.
• Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.
• Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.
• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.
• Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999
• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.
• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.
• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890

 

Pápai látogatás

Haan Antal festész, megyénk fia, tudvalevőleg a magyar vallás- és közoktatási minisztérium megbízásából Rómában időzik, hol a híresebb olasz festők képeinek másolatait készíti el a Nemzeti Múzeum részére. Most a Disputa című Raffaello-féle híres festményt másolja. Nemrég munka közben váratlan meglepetés érte. Pápa őszentsége ugyanis meglátogatá atelier-jét, és vele hosszabban beszélgetvén, hízelgő szavakban fejezé ki elismerését megyénk fiának művészi tehetsége és szorgalmas tanulmányozása fölött.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. április 27., III. évf. 34. szám)

IX. Pius pápa. Forrás: Digitális Képarchívum
 

Haan Antal Csabán

Haan Antal csabai művész hazánkfia, ki a Raphael-féle „Athenei iskola” kitűnő másolatát nem régen adta be a Nemzeti Múzeumnak, jelenleg itt Csabán mulat. A fővárosi lapok nagy lelkesültséggel írnak érintett dolgozatáról, valamint a Capri-szigeti lakásáról is, mely egy régi várból alakított villából és kertből áll, pompás kilátással egyrészt a Földközi-tenger végtelenjére, másrészt a nápolyi híres partokra s a Vezúv füstölgő ormára. A Capri-sziget azon részén, mely művész hazánkfia birtokát képezi, magyar nemzeti lobogó szokott lengeni, jeléül annak, hogy ott magyar ember lakik. Haan úr jelenleg rokonainak látogatásán kívül a Békés megyei múzeum rendezésével foglalkozik, mint amelynek alapját köztudomás szerint az ő becses régiséggyűjteménye képezi. A Békés megyei művelődéstörténeti társulat örülhet, hogy ily kitűnő műveltségű és nagy tapasztalású férfiút nyerhetett meg a rendezéshez, aki hazánknak és különösen Csabának a külföldön is becsületet szerez.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 26., I. évf. 26. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003.
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011.
• Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
• Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.
• Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.
• Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.
• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.
• Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999.
• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.
• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.
• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890

 

Kié a dicsőség

Munkácsy Mihály festőművész hazánkfiáról csabai lapkollégánk azt írja, csabai születésű, ez állítás téves. Munkácsy munkácsi születésű, s előbb Liebnek hívták, igaz, hogy több ideig tartózkodott megyénkben, s jelesen Gyulán, hol Szamosi jelenleg nagyváradi rajztanár vezetése alatt indult meg azon a pályán, melyen magának oly messze terjedő hírt szerzett. Csabán is lakott egy kis ideig, mindkét helyen Reök úrnál. Mi örülnénk legjobban, ha a nagynevű művészt megyénk fiának mondhatnók, de biz ez a dicsőség ‒ Munkácsé.
(Békés, 1874. június 7., III. évf. 23. szám)

Munkács
 

Munkácsy nősül

Megyénk, illetve Csaba város szülöttje, Munkácsy festő hazánkfia egy gazdag luxemburgi bárónőt vesz el feleségül. Egy barátjához írt levélben előadja, hogy a francia és német nyelvet nem bírja jól, de annyit mégis értett, hogy arája szívét meghódította. Esküvő után hazáját látogatandja meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. május 31., I. évf. 18. szám)

Munkácsy Mihály arcképe (1881)
 

Munkácsy Bécsben

Munkácsy Mihályt, a megyénkben közelebbről ismert zseniális magyar festőt bécsi kollégái méltó ajándékkal lepték meg. Ugyanis karácsony estéjén, midőn Düsseldorfból Bécsbe érkezett, az itt lakó festők egy gyönyörű babérkoszorút készítettek, s karácsonyi ajándékul nyújtottak át e felirattal: „Dem genialen magyarischen Maler Michael Munkácsi die deutschen Maler in Wien.” A fiatal művész, ki e megtisztelő megemlékezésre legtávolabbról sem számított, hálásan köszönte meg a nem remélt kitüntetést, s azzal ígérte viszonozni, hogy legújabb művét a bécsi festőknek ajánlja. Munkácsy tiszteletére kedélyes lakomát is rendeztek.

 

Munkácsy Weimarban

Munkácsy Mihály a szász-weimari hercegtől meghívást kapott tanárságra a weimari fest. akadémiában. M. a meghívást magától elhárította. Azonban a herceg gr. Kalkreuthot személyesen elküldte Düsseldorfba, hogy M-t a tanárság elvállalására rábírja. Sikerült is a grófnak M. skrupulusait eloszlatni, biztosítván öt a herceg részéről, hogy további stúdiumainak semmi sem álland útjában, ecset alatt levő műveit előbb befejezvén, műutazásokat tehet stb., melyek után M. a tanárság elvállalására késznek nyilatkozott egy bizalmas levele szerint, főleg azért, mert mint tanárnak irányzata terjesztésében közvetlenebb hatása leend. Erre a napokban M. gr. Kalkreuthtól sürgönyt kapott, hogy a herceg őt személyesen megismerni kívánván, menne át Weimarba, minek következtében Munkácsy oda el is utazott.
(Békés, 1871. november 16., III. évf. 92. szám)

 

Munkácsy Párizsban

Munkácsy Mihályról, a megyénkben közelebbről ismert zseniális festőről, ismét sokat írnak a lapok. Ez idő szerint Düsseldorfban tartózkodik, s nem győz a megrendeléseknek eleget tenni ‒ képeire még meg sem szárad rajtuk a festék, már száz vevő van. Októberben lakását Párisba teszi át, hol díszes műtermét már be is rendezte.
(Békés, 1871. szeptember 3., III. évf. 71. szám)

Munkácsy párizsi műterme
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900