Utcanévtáblák

Tegnap délelőtt kezdték felrakni Csabán Sztraka mérnök úr személyes felügyelete alatt az utcák nevét jelölő táblákat. A táblák igen csinosak és ízléssel kiállítvák, fehér alapon fekete felírás. Nem Pesten, hanem Nagyváradon Diósy testvéreknél készültek.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. május 30., II. évf. 43. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1981.
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000.

 

Germanizáció

Vasutaink s a germanizáció, mint szomorúan tapasztaljuk, karöltve járnak. Többször említők már lapunkban e nem remélt s ma már divatos jelenséget, s még mindig van, s ki tudja, meddig lesz alkalmunk e nemzetiségünket lassan gyilkoló hatás ellen felszólalnunk. Közelebbről is Csabáról Váradra érkezett utasok panaszkodnak a Nagyvárad szerint, hogy Csabán a vasúti vendéglő éttermében a magyar nyelvvel nem tud boldogulni az ember – német az étlap, német a társalgási nyelv, német a kiszolgáló személyzet. Eddig nevezett lapkollégánk, s mi még hozzátehetjük, hogy szomszéd városunknak „Fiume városához” címzett nagy vendéglőjében szintén e dicséretes szokás uralkodik. A Vasárnapi Újság nemrégiben dicséretesen emlékezett meg megyénkről, hol a germanizáció hatalma nem képes hódításokat tenni, s íme, a vasút megtette azt, mire a Bach-korszak működése nem volt képes. Csaba népességének jó része szennytelen hazafisága mellett még mai nap sincs a magyar nyelv tökéletes birtokában, de a rövid évtized alatt a nemzeti nyelv elsajátításában óriási haladást tehet, s mint a múlt tizedben nekiindult, tenni is fog, de mutassa ennek jelét működésében is, ne tűrje meg a város pompás vendéglőjében az idegen nyelvet, s ha másképp nem boldogulnak, e helyiség látogatásának felhagyásával szöktessék meg a germanizáló bérlőt.
(Békés, 1871. november 9., III. évf. 90. szám)

Nagyvárad
Forrás: Vasárnapi Újság, 1890