Népmozgalmi kimutatás

Július 1-től szeptember végéig született összesen 475, éspedig fiú 237, leány 138; ezek közt volt törvénytelen 6, ikerszülés 4 esetben. Házasult 21 pár. A halottak száma 345, ebből férfi 175, nő 170; az életkort tekintve: 0‒1 évig 132, 1‒5-ig 118, 5‒10-ig 12, 10‒20-ig 10, 20‒30-ig 14, 30‒40-ig 9, 40‒50-ig 13, 50‒60-ig 10, 60‒70-ig 10, 70‒80-ig 12, 80‒90-ig 5.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 14., II. évf. 82. szám)

Gyümölcskiállítás

A b.-csabai gyümölcskiállítás már tegnap délelőtt is rendkívül sikerültnek mondható, 26 kiállító 622 fajt állított ki. Gr. Wenckeim Rudolf kertészete 84, Stark Adolf 56, Bogár Dániel 41, a csabai kórház 53, Vilim János 41, Szemián Sámuel 38, Kubek Sándor 30, Sztraka György 26 fajjal járultak hozzá a kiállításhoz. A kiállított gyümölcs közt van 280 faj alma, 138 faj körte és 150 faj szőlő.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 3., II. évf. 79. szám)

Konyhakerti kiállítás
Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 50. szám (1904) 862. p.

Vándorcigányok Csabán

Csabán keresztül e napokban vándorcigányok utazván, a város elöljárósága nem engedte nekik a telepedést; mire a fekete sereg zokon vette az eljárást, és Csabát vendégszeretetlen városnak nevezte el.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 30., II. évf. 78. szám)

Vándor cigánycsalád
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1864. 93. p.

Beíratás a polgári leányiskolába

A b.-csabai nőképző társulat polgári leányiskolájában f. hó 15-én fejeztettek be a beírások. A három osztályba összesen fölvétetett 56 növendék. Ebből esik az I. osztályra 23, a II. osztályra 20, a III. osztályra 13. Vallás szerint ilyen arány mutatkozik: Mózes-vallású van 28, ág. h. ev. 14, róm. kat. 14. A tanítás már folyó hó 6-án vette kezdetét.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 19., II. évf. 75. szám)

Rólunk írták

A Pesti Napló szeptember 3-i 201. számában szóról szóra ezeket írja:

„Békési levelezőnk azt javasolja, hogy a megye székhelye Gyuláról Csabára áttétessék, amely indítványt már 1873 végén és 1874 elején tárgyalták. Nekünk is úgy látszik, hogy e javaslat indokolt. B.-Csaba a megye territoriális központját megközelíti, hozzá 150.000 lélek esik közelebb, mint Gyulához; a megye intellektuális és kereskedelmi központja Csabán képződik, s mindezeken kívül Csaba vasúti gócpont. Oly okok, melyek méltán megérdemlik azok figyelmét, kik a kormány körében a kikerekítés kérdésével foglalkoznak.”

(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 16., II. évf. 74. szám)

Pesti Napló 1893
Forrás: Pesti Napló, 44. évf. 1. szám (1893. január 1.)

Zavar a kézbesítések körül

Szeptember 1-je óta köztudomásilag a végrehajtók megszűntek kézbesítők lenni, azonban a járásbíróságok székhelyein a város határain belül a közigazgatási közegek kézbesíteni nem tartoznak. Már most Csabán oly nagy a kézbesítések száma, hogy eddig két végrehajtó is alig győzte, most pedig a város határain belül egy szál vén és meglehetős iszákos hivatalszolga fogja teljesíteni, jobban mondva nem teljesíteni a kézbesítéseket ‒ kire azonkívül a hivatalban sokszor elkerülhetetlen szükség van. Ha a szegény hivatalszolga nem bír azon varázshatalommal, hogy négy helyen egyszerre lehessen, akkor szép zavar fog támadni a kézbesítések körül, ha egy második kézbesítőt nem alkalmaznak, miben, hogy megtörténik, nem kételkedünk, mert itt a takarékosság nemcsak igen rosszul alkalmazva, de az igazságszolgáltatás biztonsága ellen elkövetett valóságos merénylet volna!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 12., II. évf. 73. szám)

Vadászati jog

Csaba város képviselő-testületének szept. 6-án tartott, meglehetős gyéren látogatott gyűlésén a vadászati jog ezentúli gyakorlása képezé a vita egyik tárgyát. Elhatároztatott, hogy 9000 hold föld fog a vadászok rendelkezésére bocsáttatni, nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek adatván ki a jog. Egyik feltétel, hogy lovakkal és agarakkal vadászni nem lehet.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 9., II. évf. 72. szám)

Vadlúd vadászat lesből
Forrás: Vasárnapi Ujság, 46. évf. 23. szám (1899) 387. p.

Harmadik tanító

A b.-csabai nőképzőtársulat polgári leányiskolájában szükségessé vált harmadik tanítói állomásra összesen 17-en folyamodtak, közülük egyetemet végzett 7. Az iskolaszék által választásra kijelöltettek: Zsilinszky Endre, a kassai állami reáltanoda helyettes tanára; Waldherr József, a soproni Csöndes-féle reálgimnázium segédtanára; Halasi Gyula, az újverbászi reálgimnázium igazgató-tanára. A f. hó 26-án megtartott választóközgyűlés Zsilinszky Endrét választotta meg, éspedig egyhangúlag. A megválasztott Szarvason végezte a gimnáziumot, Budapesten az egyetemet, készült a tanári pályára ‒ magyar nyelv, történelem, földrajz, tanított ugyanott a tanárképezde gimnáziumában, a múlt évben pedig a kassai állami reáliskolában; Zsilinszky úr bizonyítványai igen jók, az irányában mutatott általános bizadalom alapos.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. augusztus 29., II. évf. 69. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 12. szám (1905. január 19.) 1. p.
• Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap, 1. évf. 11. szám (1993.) 5–6. p.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. 1938. p.

Figyelmeztetés

Arról értesültünk, hogy a csabai közönség nagy része egész búcsújárást tart a Körös tisztátalan vizében, s a fürdésre leginkább a békési híd melletti mély örvényt látogatja. Ami a szabadbani fürdés kellemetességét illeti, az ellen nekünk nincs kifogásunk, mindazonáltal nem tartjuk feleslegesnek fürdőközönségünket figyelmeztetni aziránt, hogy ha már annyira kielégítőnek tartják is a szabad ég alatti lubickolást, legalább óvakodjanak a békési híd melletti mély örvényben fürdeni, mert naponta ritka eset, hogy egy-egy fuldoklót ne mentsenek meg ‒ köztük jó úszót is ‒ a vízbehalástól.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. augusztus 26., II. évf. 68. szám)

Borzaszó por a főtéren

A csabai szerdai és szombati hetivásárokon a főtéren rémséges sok piszok szokott az élénk forgalom folytán összehalmozódni, valóságos öröm tehát nézni, mily szépen seperteti össze mindjárt a hetivásár után az elöljáróság a tömérdek szemetet úgy, hogy másnap alig van nyoma. De nincs öröm üröm nélkül. Ez az ürömcsepp pedig, mely a seprés örömpohara közé vegyül, nem más, mint a borzasztó por, mely ilyenkor az utcákon járó-kelőket invesztigálja. Nem lehetne egy kis jóakarattal ezen is segíteni, s nem lehetne egyáltalán tisztasági és egészségügyi szempontból határozatilag kimondani, hogy a csabai közforgalom gyúpontja, a főtér, minden héten legalábbis kétszer volna öntöztetetendő? Víz van elég, ott van a Körös a városháza háta mögött, a hátsó kapu előtt; egypár kocsi, ló és hordó is akad még talán!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. augusztus 19., II. évf. 66. szám)