Kiemelt

Tisztelt Olvasó!

 

Ezen a felületen az 1869‒1914 között megjelent Békés megyei újságok ‒ elsősorban a Békés és a Békésmegyei Közlöny ‒ lapszámaiból közlünk válogatást a békéscsabai vonatkozású hírekből. A szövegeket mai helyesírással, de a korabeli nyelvhasználatot megtartva közöljük.

Összeállította: Sztojcsev Szvetoszláv

Kis Miskolc

 

A csabai szolgabíróság mint iparhatóság múlt évben összesen 91 db iparigazolványt szolgáltatott ki. Ezek közül 36 db csizmadiának adatott ki. Utoljára B.-Csaba e tekintetben kis Miskolccá növi ki magát.
(Békésmegyei Közlöny, 1882. január 17., IX. évf. 8. szám)

Vásárról hazatérő csizmadia
Forrás: Vasárnapi Ujság, 10. évf. 41. szám (1863. október 11.)

Népmozgalmi kimutatás

 

1880-ban született összesen 1776, fiú 917, leány 859; ezek közt volt törvénytelen 44, ikrek 13 esetben. Házasult 380 pár. A hallottak száma 1569, férfi 833, nő 736. Az életkort tekintve: 0‒1 évig 382, 1‒5-ig 512, 5‒10-ig 220, 10‒20-ig 76, 20‒30-ig 64, 30‒40-ig 59, 40‒50-ig 48, 50‒60-ig 70, 60‒70-ig 69, 70‒80-ig 53, 80‒90-ig 14, 90‒100-ig 2. Nyilvánosan beoltatott 1172, ezenkívül számos magánoltás is eszközöltetett. A szülöttek száma 207-tel múlja felül az elhaltakét, mely arány mutatja, hogy az elmúlt évben az egészségi viszonyok nem voltak eléggé kedvezőek.
(Békésmegyei Közlöny, 1882. január 12., IX. évf. 6. szám)

Precíziós mérleg
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)

Jamina válni akar

 

Jamina, Csaba külvárosa mindenáron el akar az anyaváros kebléről szakadni. A megye, kormány egyértelműleg visszautasították a különvágyási aspirációkat, de Jamina most is válni akar, és ügyét az Országgyűlés elé viszi.
(Békés, 1882. január 8., I. évf. 2. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Kapcsolódó irodalom:

• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004
• Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005

Haan Antal itthon

 

Haan Antal hírneves festő, megyénk fia, december 27-én érkezett Rómából Csabára, hol hosszabb ideig fog kedves rokonai körében időzni. Hazánkfia különben Capri szigetén lakik már évek óta, hol a legkiesebb helyen fekvő nyaralója van.
(Békés, 1882. január 1., I. évf. 1. szám)

Haan Antal
Haan Antal portréja. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum

Kapcsolódó irodalom:

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011
• Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.
• Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.
• Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.
• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.
• Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999
• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.
• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.
• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890

Teaestélyek a kaszinóban

 

Csabán a kaszinóban tervbe vétetett kaszinói teaestélyek rendezése. Ismert dolog, hogy Csabán a kaszinó este 7 órakor szétoszlik, s az intelligenciának s családjaiknak a hosszú téli estéken semminemű szórakozása és összejövetele nincs. A tervezett összejövetelek nemcsak hogy kellemes, olcsó szórakozást biztosítanának, hanem szorosabbá fűznék a meglazult társadalmi összeköttetést. Hetenként-kéthetenként egyszer vacsora után egy kis jó zene, egy tea és csevegésből terveztetik e szórakozás, s mindez 50 krajcárért.
(Békés, 1882. január 1., I. évf. 1. szám)

Táncterem
Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.

Indigógyártás Csabán

 

A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a megyénkben megkezdett indigógyártás előmozdítása céljából január elején elküldi Bárcza Károly gépészmérnököt Csabára, hogy megvizsgálja az indigógyárat, s a mutatkozó szükséghez képes a gyártáshoz alkalmas gépeket szerkesszen. Ez a gondosság szépen jellemzi közgazdasági kormányunkat, mely, úgy látszik, nem mulaszt el semmit, hogy a közgazdaságnak mentől nagyobb lendületet adjon, s azért az indigógyártás kérdését, mint igen nagy fontosságú gazdasági tényezőt, mentől előbb megfejteni kívánja.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. december 29., VIII. évf. 156. szám)

Csaba-Szőlős nem válik

 

A csaba-szőlősiek kérvénye, melyet a kormányhoz azon célból nyújtottak be, hogy Csaba városától, melynek külvárosát képezik, elszakadhassanak, és külön községgé alakulhassanak ‒ mint halljuk ‒, nem járt rájuk nézve a várt sikerrel, mert a belügyminiszter kérelmüknek helyt nem adott. Ez ügy eléggé ismeretes közönségünk előtt. Az elszakadást nem pártolta sem Csaba városa, sem a vármegye, éspedig éppen a csaba-szőlősiek érdekében belátva, hogy mint önálló község nem bírnák magukat fenntartani; most a miniszter is kimondotta a végszót. Hisszük, hogy már most a józan szőlősiek nem fognak többé hallgatni az izgatókra, akik haszon- és hivatallesésből folytonosan izgatják a város ellen, s végre-valahára vége szakad a huzavonának. De viszont reméljük, hogy Csaba városa sem fogja figyelmen kívül hagyni Csaba-Szőlősnek érdekeit, hanem azokat úgy fogja respektálni, hogy a lakosságnak nem lesz többé oka azt mondani, hogy a város mostohagyermekeként bánik velük.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. december 13., VIII. évf. 150. szám)

Új iskola Csabán

 

A csabai evangélikus egyház presbitériuma múlt heti gyűlésén elhatározta, hogy Csaba-Szőlősön már három iskola lesz. De még az is csekély szám a korcsmákhoz képest, mert míg az iskolák száma jelenleg kettő, addig a korcsmáké tizenkettő. Jó lenne a regáletulajdonos közbirtokosságnak figyelembe venni e kiáltó aránytalanságot, s meggondolva, hogy egy korcsma többet ront a nép erkölcsén, mint amennyit 10 iskola javít, igyekeznék rajta, hogy a korcsmák száma Csaba e szép jövőjű külvárosában kevesbedjék. Az evangélikus egyháznak nagy érdemei vannak az iskolaügy terén. Alig múlik egy esztendő, hogy figyelemre méltó javítást ne tenne az iskolákban; vagy új tanszéket rendszeresít, vagy új épületeket emel. A múlt évben is két igen szép iskolaépületet állított.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 17., VIII. évf. 139. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Hölgyek a kaszinóban

 

A csabai kaszinóban múlt vasárnap szokatlan élénkség volt. A csabai dalkar néhány újabban betanult dal bemutatására vállalkozott, s ez alkalomból egypár kaszinói tag hölgyeket is bevezetett a kaszinó termeibe. A szokatlan, de kedves vendégek, továbbá Jancsi kitűnő zenéje s a dalkar csinos dalai annyira felvillanyozták a jelenvoltakat, hogy azt a másfél órát, míg a rögtönzött estély tartott, bizonyára mindenki a legkellemesebben töltötte. Óhajtjuk, hogy az ilyen kellemes összejövetelek legalább vasárnaponként ismétlődjenek, hogy társadalmi életünkbe visszatérjen az az élénkség s kedélyesség, mely azt régebben jellemezte, s melyet az ifjabb nemzedéknek jelenleg olyannyira nélkülöznie kell. A kaszinónak lenne feladata a véletlen által kimutatott úton megteremteni a társadalmunkat felfrissítendő estélyeket.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 17., VIII. évf. 139. szám)

Táncterem
Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.

A protestánsok ünnepe

 

A József császár-féle türelmi parancs százados évfordulója emlékére a csabai evangélikus templomokban ünnepélyes istentisztelet tartatott múlt vasárnap. A nagytemplomban nagytiszteletű Haan Lajos mondott nagy néptömeg jelenlétében hatásos emlékbeszédet; a saját egyháza, valamint a többi megyebeli protestáns egyházak történetéből vett adatokkal illusztrálta, mily nagy áldás volt a protestáns vallás fejlődésére a türelmi parancs, mely ‒ bár nem alkotmányos úton keletkezett, és a protestáns vallást csak tűrtnek nyilvánította, és nem egyenjogúsította a katolikus vallással ‒ mégis oly vallásszabadságot biztosított, mely a protestáns egyházaknak az eddigi elnyomatáshoz képest nagy felvirágzást hozott.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 1., VIII. évf. 132. szám)