Segélyező nőegylet

Két lelkes csabai hölgy, özv. Reök Istvánné és Bartóky Lászlóné úrhölgyek kezdeményezése folytán B.-Csabán a sebesült katonák és hátramaradott családjaik felsegélyezésére nőegylet alakult pénteken délelőtt. Mintegy 14 tagból álló küldöttség tisztelgett főispánné őméltóságánál, akit Reök Istvánné úrhölgy a küldöttség nevében felkért az elnöknői tisztség elfogadására. Őméltósága a tőle megszokott szeretetreméltósággal fogadván a küldöttség minden egyes tagját, megköszöné a megtiszteltetést, s azt elfogadta, egyszersmind megígérve, hogy tőle telhetőleg fogja az egyletet támogatni. Adjon az Isten sok ily lelkes hölgyet a hazának!
(Békésmegyei Közlöny, 1878. szeptember 15., V. évf. 74. szám)

 

Városi rendőrség

Csaba városa f. hó 6-án tartott közgyűlésében egy városi rendőrség felállítását határozta el. Egyelőre a rendőrség 12 főből fog állani egy városi biztos vezetése alatt. Ismét egy lépés, mely a haladás iránti fogékonyságot tanúsítja!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 9., III. évf. 20. szám)

Pécsi rendőrök
Forrás: Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994

Kapcsolódó irodalom:

• Danielisz Béla: Rendészet Európában.Budapest : Duna Palota, 2008
• Deák Ágnes: “Zsandáros és policzájos idők” : államrendőrség Magyarországon, 1849-1867. Budapest : Osiris, 2015
• Endrődy Géza: Magyarország rendőrsége az államositás előtt. Gyula : Dobay ny., 1898
• Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994
• Urbán Aladár: Szabadság és rend : Pest-Buda rendje és rendőrsége 1848-ban. Budapest : Argumentum, 2015

 

Hasznos vállalat

Csabán e hó elején egy tudakozó- és hordárintézet alakult, mely a közönség részére megbízható gazdatiszteket, nevelőket, nevelőnőket, dajkákat, boltos segédeket és mindenféle szolgákat és szolgálókat szerez, amellett közvetít ház- és birtokeladásokat, bérleteket; végül az indóházhoz és a város bármely pontjára csomagokat szállít. Bárminemű okozott károkért 100 forint erejéig kezességet vállal. Igazgatója Quirini Lajos, kit szívesen üdvözlünk e korszerű és hasznos vállalat élén.
(Békés, 1875. május 9., IV. évf. 19. szám)

 

Megalakult a műkedvelői társulat

A műkedvelő-társulat megalakulása Csabán füstbe szállt, mert habár a csabai életrevaló fiatalság több éltesebb korúak támogatása mellett igyekezett is minden lehetőt kivinni annak létesítése körül, mindazonáltal a nemes szórakozásnak, a jó célra irányzott törekvésnek, a hosszas unalmas böjti napok elűzését és ezáltal kedélyes estélyek szerzését célul kitűzött társulatnak az e téren jártas, sőt otthonos hölgyeinket működő tagjaiul megnyerni nem sikerült. — Panaszra kellene talán emelni ajkainkat hölgyeinknek közömbössége felett, de nem szólunk, mert előttünk lebeg azon régi közmondás: „Ne szólj szám, nem fáj fejem”, azután a nőkkel csakugyan nem jó kikezdeni! • Amint biztos kútforrásból halljuk, a b.-csabai műkedvelői társulat újra szervezkedett, miután egypár lelkes nő felkarolta az ügyet. A legközelebbi gyűlés ma délután Thomka Emil ügyvéd úr vendégszerető házánál tartatik. • A csabai műkedvelő-társulat 18-án délután megalakult. Első előadandó darabok lesznek a Levél és Tévedések vígjátéka című színművek. A nők közül részt vesznek mint műkedvelők Haan Ida, Thomka Ida és Ilka, Biener Etel, Launer Ida és Rajner kisasszonyok, a férfiak közül Thomka Emil, ifj. Fábry Károly, Haan Béla, Kocziszky János és Rajner Béla. • A Csabán alakult műkedvelői társulat első előadását húsvét utáni első hétfőn adandja. Az előadások igen érdekesek ígérkeznek lenni, amennyiben a szerepek igen jól vannak szétosztva. Az előadások tiszta jövedelme a nőképző- és kisdedvédőegyleté lesz.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. március 11., II. évf. 20. szám; 1875. március 18., II. évf. 22. szám; 1875. március 21., II. évf. 23. szám; 1875. március 25., II. évf. 24. szám; 1875. március 28., II. évf. 25. szám)

Thomka Emil háza kiadó
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 10. szám (1877. február 4.) 3. p.
 

Műkedvelő színtársulat

B.-Csabán műkedvelő színtársulat alakult, melynek elnökéül egyhangúlag a lelkes dr. Molnár Antal választatott meg. A rendezőséget Fejér Béla, a technikai rész vezetését Launer Károly volt szíves elvállalni, s így teljes jogunk van remélleni a sikert.
(Békés, 1875. február 28., IV. évf. 9. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Gál Zsuzsanna: Fejezetek a Békés megyei színjátszás történetéből. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2002.
• Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1980.
• Papp János: A békéscsabai műkedvelő színjátszás története, 1845–1944. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1996.

 

Új nyomda

Dobay János nyomdatulajdonos B.-Csabán könyvnyomdáját a következő körlevéllel nyitá meg: „Van szerencsém a helybeli és vidéki nagyra becsült közönséggel egész tisztelettel tudatni, hogy B.-Csabán, a Széchenyi utca Csetneky-féle házban egészen újonnan berendezett könyvnyomdámat megnyitottam. Tizenkét év óta e megyének lakosa és Gyulán a nyomdászat terén működve, Csaba városa közönségének nagybecsű pártfogásában mindenkor szerencsém volt részesülni, bizton hiszem, hogy eme pártfogást a jövőben helyben felállított üzletem által fokozni leend szerencsém; kegyes pártfogásuktól fog függni üzletem további fejlesztése, gyarapítása. Csabai nyomdámban bármiféle könyvnyomdái magánmunkák elkészítésre elfogadtatnak; az e megyében dívó és gyulai nyomdámban készletben levő községi és árvagyámsági munkákra nézve azonban a megrendelést továbbra is Gyulára kérem intézni.”
(Békés, 1873. szeptember 21., II. évf. 38. szám)

Dobay János hirdetése

A Dobay nyomda kiadásában megjelent – és a Békés Megyei Könyvtár állományában megjelent – művek listája az alábbi linkre kattintva érhető el.