Árvíz

— A Csaba és Gyula közti vasúti közlekedés ismét megszűnt, éspedig most legalább egy hétre, mert az árvíz a veszélyi hídon túl vagy 200 méter hosszában szakította el a vasúti gátat. Serényen dolgoznak rajta, de beletelik 8 nap, míg helyre lesz állítva. De a postát mégis lehetne tán egyenesen továbbítani, mert innen is, túl is jár lokomotív, a szakadásnál pedig ladikokat lehetne alkalmazni.
— A Körös vize Csabán még mindig rakoncátlankodik, s így a vészbizottság még fel nem oszlattatott, sőt ellenkezőleg, intézkedik jobbra-balra a bősz elem megfékezésére. Hogy Csaba a szokatlan árvíz nagyobb veszélyét szerencsésen kikerülte, arra több kedvező körülménynek volt hatása. Az idő a védmunkára igen kedvező volt, csendes meleg napok s világos éjjelek következtek. A véderő kirendelésénél az erély, a munka végrehajtásánál a csabai nép jóakarata és készsége volt a kivívott siker forrása. Mindenki híven teljesíté elébe szabott feladatát. Ellenállás egy esetben sem fordult elő.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. március 27., VIII. évf. 37. szám)

Az Alföld–Fiumei Vasút vonalain egykor közlekedő mozdony
Forrás: Vasuti és Közlekedési Közlöny, 74. évf. 39. szám (1943. május 9.) 383. p.
 

Közvilágítás

Nem tudjuk elképzelni magunknak, ha esetleg esti órákban visz végzetünk a csabai síkos-havas utcákra, vajon miért álldogálnak ott a járda szélén a különben egyáltalán nem utcai díszül alkalmazott lámpák, ha olyankor sincsenek meggyújtva, midőn az ég szürke havas felhőkkel van borítva, s a holdbeli világító társulat legjobb akarattal sem felelhet meg hivatásának. Óhajtandó, hogy a lámpagyújtogatók ‒ ha tőlük függ a csabai világítás minősége ‒ gondosabban járjanak el dolgukban, és mentsék meg a járókelőt attól a kényszerűségtől, hogy botorkálva, lépésről lépésre legyen kénytelen tudomást venni arról, hogy merre jár?
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 10., VI. évf. 3. szám)

Utcai gázlámpa
Forrás: Tolnai Új Világlexikon 10. Lak-Mag. Budapest : Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Részv.-társ., 1928
 

Veszély

Csabán a Berényi úton levő tót iskola nádtetejét leszedték, s azt zsindelytetővel díszítik. Ez alkalommal azonban a rendőrségnek eszébe nem jutott, hogy ezen élénk közlekedéssel bíró úton a munkálat tartama alatt a gyalogutat rendbe tartaná, s így azon szerencsétlenek, kik éppen arra mennek, kénytelenek sárban járni, ha azon veszélynek nem akarják magukat kitenni, hogy egy leeső nádcsomó által agyonveressenek!
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 22., IV. évf. 32. szám)

 

Miért van ez így?

Békés és Csaba között van köztudomásúlag a legrosszabb kocsiút a megyében. Azaz hogy nem; van mellette néhány lépésnyire egy igen jó csinált töltés, mely Csaba város polgárainak pénze vagy munkája után készült, azonban ez el van zárva az utazóközönség elől, és csak egypár privilegizált egyén részesül a szerencsében, hogy rajta mehet. Miért van ez így, és miért csináltak oda egy jó utat, ha a közönségnek mégis a rossz úton kell járni? Ezen talány megfejtésével nem szolgálhatunk.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 5., IV. évf. 27. szám)

 

Sár

Azon idegenek, akik mostanában a különféle vonatokkal éjjel érkeznek meg Csabára, hogy itt kiszálljanak, éppen nem irigylésre méltók. A Fiume szálloda omnibusza a nagy sár és a híres rossz út miatt, melyet nemigen javítanak, ki nem mehet, a bérkocsisok pedig nem akarnak kimenni, s így az idegenek, bundákkal és bőröndökkel, szitkozódva, gyalog kell azt a szép kellemes sétát megtenni. Ha az illető kocsisok, kik az érkezőket máskor ‒ mikor jó idő van ‒ behozzák, csakugyan bérkocsisok; akkor a b.-csabai rendőrség igen helyesen cselekednék, ha az éjjeli kimenetelt is kötelességükké tenné, ellenesetben pedig engedélyüket elvenné, és olyanoknak adná, kik egy kis sártól meg nem ijednek.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 30., III. évf. 96. szám)

 

Panasz a vasútra

A B.-Csabán a városi indóháznál megforduló utazók nagyon panaszkodnak afölött, hogy az utazási jegyek váltásának helye oly messzire esik a várótermektől és a restaurációtól, hogy annak, ki a legközelebbi vonatról, melyen indulni akar, lekésni nem akar, lélekszakadva kell futni a pénztárhoz; arról pedig, hogy a déli vonattal megérkezve valamit egyék is, szó sem lehet. Csodáljuk, hogy a Tisza vidéki vasút igazgatósága ezen könnyen helyrehozható bajon nem segít.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 16., III. évf. 22. szám)

Békéscsabai vasútállomás
Forrás: Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936

Kapcsolódó irodalom:

• Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011
• Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894-1971. Budapest : MÁV, 1999
• Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: … Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015
• Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894-1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999

 

Építkezés

A b.-csabai indóháznál egy idő óta igen élénk építkezési sürgés-forgás van. A Tisza vidéki vasúttársulat belátván, hogy az itteni nagy személyforgalomnak már meg nem felel a régi, új várótermeket épít, úgyhogy ezek befejeztével a restauráció és a váróterem elkülönítve lesz egymástól.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. április 25., II. évf. 33. szám)

 

Furcsa szokás

Csabán az a furcsa szokás uralkodik, hogy vasárnap és ünnepnapokon, midőn a forgalom éppen legnagyobb, a nép úgy a városháza, mint a Fiume és Népbank oldalán teljesen elállja a járdát, úgyhogy az arra sétáló hölgyeknek a sárba kell kitérni a parasztkamaszok előtt. Igen nagy szolgálatot tenne a t. biztos úr a közlekedés könnyűségének, ha ezen visszaélés beszüntetése iránt erélyesen intézkedni szíveskednék.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. február 11., II. évf. 12. szám)

 

A városi elöljáróság figyelmébe

A csabai épülőfélben lévő hídnál nagyobb szerencsétlenségeket elkerülendő, nagyon célszerű volna mindkét oldalra egy-egy veres lámpát akasztani. Tétettek ugyan a szerencsétlenségek elhárítására némi intézkedések, ti. a mindkét oldalra helyezett téglarakás; de nem szabad felejtenünk Deák Ferencnek ama bölcs mondását: „A jónak legnagyobb ellensége a jobb.” A sötétség miatt pedig a téglarakásokat sem lehet látni!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 23., I. évf. 30. szám)

Lámpa
 

Világosság

Figyelmeztetjük Csaba város gazdáját, hogy most reggel 5 és fél 7 óra közt még sötétnek bátorkodik lenni. Igen célszerű volna tehát a lámpákat addig égetni, még ki nem virrad, tekintetbe véve azt, hogy hajnalban a közlekedés, az érkező és elinduló vasúti vonatok által, Csabán igen élénk. Múltkor történt, hogy hat órakor egy a vasúti indóház felé menő hintó az áthatlan sötétségben egy másik kocsival összeütődve kerekét veszté, és a bennülők csak különös szerencse által mentettek meg némi nem éppen kellemes nyaktörésektől. Meg vagyunk győződve, hogy ezen jóakaró, a Csaba városában uralgó „világosság” jó hírének fenntartása céljából írt soraink a kellő eredményre vezetnek, mert a város gazdája, mennyire jó híréből ismerjük, ott, hol kell, takarékos tud ugyan lenni, de hol a közügy parancsolja, nem kímél áldozatot.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. február 1., I. évf. 1. szám)

Az AEGV felvételi épülete, előtte helyi járatú motoroskocsi

Kapcsolódó irodalom:

Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993.