Március 15.

Március 15-ét hagyományos kegyelettel ünnepelték meg Csabán a népkör helyiségeiben. A banketten igen számosan vettek részt, élükön Csaba város szeretett képviselője, Kemény Mihály úrral. A hangulat a testvériség s a közös visszaemlékezés vonzó jeleiben nyilatkozott a megjelentek intelligens érzülete javára. Kossuth Lajos életnagyságú olajképét zöld koszorú környékezé, jelezve emlékének s működésének örökké virulását. Legtöbbet s legszebben Kemény Mihály és Sztraka György urak beszéltek. Kemény úr hosszasan s részletesen adta elő Kossuth Lajosnak az 1847-i országgyűlésre való megválasztatásának körülményeit, párthíveinek lelkesült működését, s az ellenfelek kétségbeesett küzdelmét az ő háttérbe szorítása érdekében.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 17., V. évf. 22. szám)

Kossuth 1848-ban
Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 38. szám (1892) 647. p.

 

Ünnepély

A b.-csabai kisdedóvoda karácsony estéjén igen szép, lélekemelő kis ünnepélynek volt színhelye. A kicsinyek karácsonyfája körül folyt le, ajándékosztogatás és ének közben. Az ünnepélyt főispán úr őméltósága mint a kisdedóvoda-egylet elnöke is szerencséltette jelenlétével.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. december 27., IV. évf. 103. szám)

Karácsonyi kép
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 52. szám (1880)
 

Csillag a templomtoronyra

A b.-csabai szőlőbeli ev. új templom tornyára a csillag e hó 5-én, azaz pünkösd hétfőjén du. 5 és 6 óra közt tétetett fel kétezer főt meghaladó szemlélő közönség jelenléte mellett. Fehér ruhába öltözött hat hajadon húzta fel, s a torony tetején már ott várt reá Kliment János ügyes ácsmester úr, aki aztán szokásos ünnepéllyel a kitűzött helyére tette fel. Maga a csillag t. Sztraka Ernő úr városi derék mérnök műízlésű terve szerint Krenczberger bádogos úr által készült; mondhatni, igen sikerülten meg van adva mind az arány, mind a külcsinosság. Szóval már maga az épület jogosít bennünket reményleni ‒ amennyiben még nincs befejezve ‒ oly gyönyörűségre, hogy párját ritkítani fogja e megyében. Büszkék lehetnek reá a szőlőbeli hívek!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. június 8., III. évf. 46. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Deák Ferenc emlékére

A b.-csabai polgári leányiskola Deák Ferenc halálának emlékére szombaton, febr. 5-én egy kis ünnepélyt rögtönzött. Rendes tanítás helyett a növendékek mind összegyűjtettek, s Zsilinszky Endre id. igazgató néhány szóval rajzolta a nagy veszteséget, mely Deák halálában a nemzetet érte, és buzdította a növendékeket a nagy emberek iránti tiszteletre. Ezután Donner Lajos tanár elénekeltette Kölcsey Himnuszát az összes növendékekkel. Mire Berndt Mari III. osztálybeli növendék elszavalta Komócsy József alkalmi költeményét (1876. jan. 28.). Végül pedig az összes növendékek énekelték Vörösmarty Szózatát. Ezután a növendékek templomba mentek.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 10., III. évf. 12. szám)

Deák Ferenc szülőháza Söjtörön
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 6. szám (1876) 84. p.
 

Felhúzták a harangokat

A csabai új harangokat április 2-án, csütörtökön délután 3 órakor húzták fel rendeltetésük helyére, nagy ünnepélyesség közt, sok ájtatos és bámuló nép szeme láttára. A szuperintendens úr megható beszédet mondott, melyben kiemelé, hogy a világ még nem olyan rossz, mint amilyennek festeni akarnák, mert íme, a vallásos érzület tetemes áldozattal most is emel templomokat, és most is szentel nagy összegeket a Mindenható dicsőítésére. Zúgott a beszéd közben a szél, bömbölt a harang, és imádkozott a nép ‒ mi pedig szinte azt gondoltuk magunkban, hogy ott, hol akadnak emberek, kik 2-3000 forintot harangokra ajándékoznak, ott az ínség és a nyomor nem olyan, mint amilyennek a pesszimizmus festeni szeretné.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 5., I. évf. 10. szám)

Harang
 

Március 15.

Csabán is megtartották a szokásos kegyelettel március 15-ét a polgári körben, mint minden évben. Előkészület nélkül történvén, mégis csinos számú közönség gyűlt be, kik megemlékezvén a régi időkről, a szabadság ezen hajnal napjáról, éltették főhősét, Kossuth Lajost, s éltették az imádott hazát.
(Békés, 1874. március 22., III. évf. 12. szám)

Kossuth 1848-ban
Kossuth 1848-ban
 

Március 15.

Március 15-ét, mint minden évben, úgy most is megülték nálunk a polgári kör helyiségében. Kevesen vettek részt ez ünnepélyben, szeretjük hinni, hogy ez nem történt közönyből ezen nagy nap emléke iránt, de inkább talán azért, mert sokan megünnepelték azt otthon családi körükben, fejtegetvén övéiknek, mi is volt e hon lakóira március 15. 7 óra tájban kezdtek gyűlni az ünnepély résztvevői; fél nyolckor a polgári kör ablakai alatt rákezdték a „Talpra magyart” a nálunk katonai bandának elnevezett barna zenészek fúvó hangszereikkel. Erre az összegyűltek kijővén, énekelték az „Isten, áldd meg a magyart” két versét. Ezután újra a zenészek „Hazádnak”, s utána kezdődött a közvacsora. A vacsora után egy kis kedélyes társalgás s zeneszó melletti danolás után vége volt ez egyszerű, de szép ünnepélynek.
(Békés, 1873. március 23., II. évf. 12. szám)

 

Csabai újdonságok

Színielőadások. Csóka Sándor színtársulata, mely a múlt év végén városunkban kitűnő pártolásnak örvendett, május hó 1-én kezdi meg előadásait. Az ügybuzgó igazgató társulatát karmesterrel és operettszemélyzettel gyarapítá. Bízunk közönségünknek iránta tanúsítandó részvétében.
Ünnepély. Az új városházának alapköve e hó 13-án tétetett le, délelőtt 10 órakor mozsárlövések hirdeték az ünnepély kezdetét, majd a csabai első zenekar a Rákóczi-indulót kezdé meg, mely után nt. Haan Lajos ev. lelkész úr tót, Szemián Sámuel főjegyző úr pedig magyar nyelven tartottak alkalmi beszédeket, úgyszinte Petrovszky csabai bíró, Urszinyi Andor és Fábry János urak is. A Szózat és Himnusz zenéje, éljenzés és mozsárdurrogás között az ünnepély fél 12 órakor ért véget.
Új divat. A helybeli, csak fúvó hangszerekkel ellátott zenekarunk, ruházatában új divatot kezdett; ugyanis hogy a többi zenetársulatoktól megkülönböztetve legyenek, egész magyar egyenruhát készítettek. Az egyenruha: sötétszürke magyar nadrág veres zsinórral, sötétkék huszárka, gallérján ezüstös paszománttal, fejükön szürke sipka, a prímásnak gallérján trombitajelvény. Feltámadáskor és húsvét első napján a katolikus templomban az isteni tisztelet zenéjük kíséretében tartatott meg.
(Békés, 1872. április, I. évf.)

Városháza