Minek a pompás zászló?

A b.-csabai első betegsegélyező egylet zászlófelavatási ünnepélyét a legközelebbi napokban fogja megtartani. A zászló pompás lesz, és a felavatási ünnepélyre egy küldöttség programot dolgoz ki. A nemes irányú egylet, dacára a csekély tagsági díjaknak, szép virágzásnak örvend, mindannak dacára bocsássák meg az egylet intézői, ha szokott őszinteségünkkel kérdezni bátrak vagyunk, mire való ily egyleti zászló, és különösen miért csináltatnak pompás zászlót, holott ily egyletnek lehetőleg minden krajcárt tulajdonképpeni szép céljára, a betegápolásra kellene fordítania.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 7., VIII. évf. 95. szám)

 

Ünnepély

— A b.-csabai szolgabíró, őfelsége 50. évi születésnapja alkalmából, valamennyi csabai hivatalhoz átiratot intézett, melyben fölkéretnek a hivatalok, hogy folyó hó 18-án, mint az ünnepély napján, a városházán megjelenni szíveskedjenek, honnét testületileg fognak a b.-csabai katolikus templomban tartandó ünnepélyes misére menni.
— Ma van dicsőségesen uralkodó királyunk 50. születésnapja; úgy Gyulán, mint Csabán fényes mise által ülik meg nálunk. A csabai katolikus templom bizonyára szűk lesz azok részére, kik a misén részt fognak venni. Adja Isten, hogy alkotmányosan uralkodó királyunk népei boldogsága közt még egyszer érje el második 50. évi születésnapját, és ne háborgassa balsors és viszály hazát és királyt!
— Őfelségének 50. születésnapján a csabai evangélikus templomban tartott reggeli istentisztelet ünnepi színt öltött magára. A megható alkalmi ének elzengése után dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens fordult imában az egek urához a királyért, kérve „fényt nevére, áldást életére!”
— A b.-csabai izr. hitközség a felséges király 50. születésnapját szerdán délelőtt 11 órakor a helybeli imaházban istentisztelet által ünnepelte, mely alkalommal Assinger Adolf igazgató tanító három zsoltár leéneklése után a szokásos imát a királyért magyar nyelven tartotta.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. augusztus 14., VII. évf. 156. szám; 1880. augusztus 18., VII. évf. 159. szám; 1880. augusztus 22., VII. évf. 161. szám)

I. Ferenc József portréja (1867)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 35. évf. 49. szám (1888) 801. p.
 

10 éves a tanítóegyesület

A b.-csabai tanítók vasárnap ünnepelték egyesületté való alakulásuknak 10. évfordulóját. Ugyanis az 1868-i közoktatási törvény életbeléptetése után nemsokára megalakították a csabai tanítóegyesületet, mely évről évre virult, mígnem kebeléből 1875-ben megindult a mozgalom egy általános Békés megyei tanítóegyesület megalkotására, s miután az létesült, a csabai tanítók mint ama egyesület fióktestülete munkálkodnak ernyedetlenül az önképzés útján. Az ünnepélyt Donner Lajos polgári iskolai igazgató s a csabai fiókegyesület elnöke nyitotta meg egy emelkedett hangú, tartalmas beszéddel, fejtegetve az önképzés fontosságát és szükségét, s buzdítva a tagokat a további kitartásra.
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 13., I. évf. 68. szám)

Donner Lajos portréja
Forrás: Magyar tanférfiak és tanitónők ezredéves albuma : emlékmű a honfoglalás ezredik évében a népoktatásügy terén működő egyének köréből. főszerk.: Vaday József. Békés : Tanügy Szerk., 1896
 

Március 15.

Március 15-ét hagyományos kegyelettel ünnepelték meg Csabán a népkör helyiségeiben. A banketten igen számosan vettek részt, élükön Csaba város szeretett képviselője, Kemény Mihály úrral. A hangulat a testvériség s a közös visszaemlékezés vonzó jeleiben nyilatkozott a megjelentek intelligens érzülete javára. Kossuth Lajos életnagyságú olajképét zöld koszorú környékezé, jelezve emlékének s működésének örökké virulását. Legtöbbet s legszebben Kemény Mihály és Sztraka György urak beszéltek. Kemény úr hosszasan s részletesen adta elő Kossuth Lajosnak az 1847-i országgyűlésre való megválasztatásának körülményeit, párthíveinek lelkesült működését, s az ellenfelek kétségbeesett küzdelmét az ő háttérbe szorítása érdekében.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 17., V. évf. 22. szám)

Kossuth 1848-ban
Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 38. szám (1892) 647. p.

 

Ünnepély

A b.-csabai kisdedóvoda karácsony estéjén igen szép, lélekemelő kis ünnepélynek volt színhelye. A kicsinyek karácsonyfája körül folyt le, ajándékosztogatás és ének közben. Az ünnepélyt főispán úr őméltósága mint a kisdedóvoda-egylet elnöke is szerencséltette jelenlétével.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. december 27., IV. évf. 103. szám)

Karácsonyi kép
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 52. szám (1880)
 

Csillag a templomtoronyra

A b.-csabai szőlőbeli ev. új templom tornyára a csillag e hó 5-én, azaz pünkösd hétfőjén du. 5 és 6 óra közt tétetett fel kétezer főt meghaladó szemlélő közönség jelenléte mellett. Fehér ruhába öltözött hat hajadon húzta fel, s a torony tetején már ott várt reá Kliment János ügyes ácsmester úr, aki aztán szokásos ünnepéllyel a kitűzött helyére tette fel. Maga a csillag t. Sztraka Ernő úr városi derék mérnök műízlésű terve szerint Krenczberger bádogos úr által készült; mondhatni, igen sikerülten meg van adva mind az arány, mind a külcsinosság. Szóval már maga az épület jogosít bennünket reményleni ‒ amennyiben még nincs befejezve ‒ oly gyönyörűségre, hogy párját ritkítani fogja e megyében. Büszkék lehetnek reá a szőlőbeli hívek!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. június 8., III. évf. 46. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Deák Ferenc emlékére

A b.-csabai polgári leányiskola Deák Ferenc halálának emlékére szombaton, febr. 5-én egy kis ünnepélyt rögtönzött. Rendes tanítás helyett a növendékek mind összegyűjtettek, s Zsilinszky Endre id. igazgató néhány szóval rajzolta a nagy veszteséget, mely Deák halálában a nemzetet érte, és buzdította a növendékeket a nagy emberek iránti tiszteletre. Ezután Donner Lajos tanár elénekeltette Kölcsey Himnuszát az összes növendékekkel. Mire Berndt Mari III. osztálybeli növendék elszavalta Komócsy József alkalmi költeményét (1876. jan. 28.). Végül pedig az összes növendékek énekelték Vörösmarty Szózatát. Ezután a növendékek templomba mentek.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 10., III. évf. 12. szám)

Deák Ferenc szülőháza Söjtörön
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 6. szám (1876) 84. p.
 

Felhúzták a harangokat

A csabai új harangokat április 2-án, csütörtökön délután 3 órakor húzták fel rendeltetésük helyére, nagy ünnepélyesség közt, sok ájtatos és bámuló nép szeme láttára. A szuperintendens úr megható beszédet mondott, melyben kiemelé, hogy a világ még nem olyan rossz, mint amilyennek festeni akarnák, mert íme, a vallásos érzület tetemes áldozattal most is emel templomokat, és most is szentel nagy összegeket a Mindenható dicsőítésére. Zúgott a beszéd közben a szél, bömbölt a harang, és imádkozott a nép ‒ mi pedig szinte azt gondoltuk magunkban, hogy ott, hol akadnak emberek, kik 2-3000 forintot harangokra ajándékoznak, ott az ínség és a nyomor nem olyan, mint amilyennek a pesszimizmus festeni szeretné.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 5., I. évf. 10. szám)

Harang
 

Március 15.

Csabán is megtartották a szokásos kegyelettel március 15-ét a polgári körben, mint minden évben. Előkészület nélkül történvén, mégis csinos számú közönség gyűlt be, kik megemlékezvén a régi időkről, a szabadság ezen hajnal napjáról, éltették főhősét, Kossuth Lajost, s éltették az imádott hazát.
(Békés, 1874. március 22., III. évf. 12. szám)

Kossuth 1848-ban
Kossuth 1848-ban
 

Március 15.

Március 15-ét, mint minden évben, úgy most is megülték nálunk a polgári kör helyiségében. Kevesen vettek részt ez ünnepélyben, szeretjük hinni, hogy ez nem történt közönyből ezen nagy nap emléke iránt, de inkább talán azért, mert sokan megünnepelték azt otthon családi körükben, fejtegetvén övéiknek, mi is volt e hon lakóira március 15. 7 óra tájban kezdtek gyűlni az ünnepély résztvevői; fél nyolckor a polgári kör ablakai alatt rákezdték a „Talpra magyart” a nálunk katonai bandának elnevezett barna zenészek fúvó hangszereikkel. Erre az összegyűltek kijővén, énekelték az „Isten, áldd meg a magyart” két versét. Ezután újra a zenészek „Hazádnak”, s utána kezdődött a közvacsora. A vacsora után egy kis kedélyes társalgás s zeneszó melletti danolás után vége volt ez egyszerű, de szép ünnepélynek.
(Békés, 1873. március 23., II. évf. 12. szám)