B.-Csaba város elöljáróságának múlt évi jelentéséből

— Az árvizek hátrányát leginkább a mi csatornánk fakadó vizeiben szenvedtük, amennyiben a házak pincéi, Körös-alji kertjeink, s a csatorna mentében jobbról-balról elterült virágzó szántóföldjeinkből 1753 kat. hold került víz alá, mely nemcsak az évi termést semmisítette meg, de a fakadó víz természetéhez képest, a föld minőségére is rontó hatást gyakorolt. Ezért 2454 forint 57 korona országos adóelengedésben részesültünk.
— Koldulásért 138 egyén lett letartóztatva. Toloncok száma 264. Cselédszökés 172 esetben. Tüzeset 5, mindenkor csak egy-egy ház esvén áldozatul. Képviselőgyűlés ez évben 16 tartatott, s abban 183 ügy lett elintézve. Tanácsgyűlés éven át 47 tartatott, s abban 478 ügy lett elintézve. Közigazgatási iktatókönyvünk 4514 számot mutat fel.
— Az építkezési szakosztály adatai szerint építtetett új ház a városban 25, a külvárost képező szőlőkben 9, összesen 34; ebből téglaépület 4, vegyesen vályog és tégla 4, vályog 20, vert fal 6. Tekintettel a fedélre: cseréppel 4, zsindellyel 18, náddal 12 épület fedetett. Ez évben épült a község kő-vas hídja a csatornán a népkert előtt, mely került 5000 forintba.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 5., VII. évf. 24. szám; 1880. február 8., VII. évf. 26. szám)

 

Fogy a Körös!

Fogy a Körös lassan, csendesen, s maholnap egészen elfogy! Értjük a csabai kis Köröst, az élővíz-csatornát! Még a múlt hétfőn elzárták a veszei hídnál vizét, s a régi Körös medrébe bocsátották, hogy a városban egészen lefolyjon, s meg lehessen a vashíd alapmunkálatait kezdeni. Egyúttal a csatorna medrét tisztítani, s a partját javítani is tervbe vették. Ennél alig lehet valami bölcsebb gondolat, mert az botrány, amily istentelen girbegurba volt a csatorna bal parti gátja, s mily rázós az azon vonuló út az 1876-i áradás óta. Ugyanis akkor a pillanatnyi szükségben a gát bal oldalát szedték ki és rakták annak jobb oldalára, hogy így nyúlgáttal lehessen a kertekbe bekívánkozó vizet tartani. Azóta mindig úgy maradt kiegyengetés nélkül az út a csatornaparti és általában az alsóvégi lakosság nem csekély bosszúságára és kárára!
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 3., I. évf. 36. szám)

 

Új híd a Körösön

Csaba város képviselő-testülete régebben elhatározta, hogy a Körösön (így szeretjük nevezni az Élővíz-csatornát), a Széchenyi liget bejárása mellett, ott, ahol a gyönyörű nyárfaallé kezdődik, a rozzant régi, dísztelen fahíd helyett csinos vashidat fog építtetni. Volt alkalmunk látni a Sztraka Ernő városi mérnök által készített szép tervet, s mondhatjuk, hogy e híd létesítésével nemcsak a különben is szép tájrészlet nyer csínban, hanem az egész városnak is becsületére válik, s egyik nevezetességét fogja képezni. A híd költségvetése 5000 forintra van téve. — Elismerésre méltó a városnak ez új áldozata, melyet szépítési célból tesz!
(Békésmegyei Lapok, 1879. június 22., I. évf. 24. szám)

 

Jég

Jegünk oly szép Csabán, hogy hasonlóra már évek óta nem vitt ki bennünket a tél. Délutánonként százak keresik fel a Köröst, hogy az alkalomszerű sportnak éljenek! Sajnálatos, hogy az évek előtt virágzott korcsolyázóegylet a kedvező körülmények dacára még nem támadt föl halottjaiból. A múlt nyáron megalakult csolnakázóegylet volna hivatva arra, hogy más kosztümben újból elfoglalja a Köröst, melyen tavaly annyi sikert aratott.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. január 6., V. évf. 2. szám)

 

Öngyilkosság

Szorult szívvel vesszük kezünkbe tollunkat, hogy e szomorú eseményt leírjuk, mely Csabát és egész Békés megyét megrendíté. Reök István b.-csabai kir. közjegyző, megyei nyilvános életünk egyik fáradhatlan bajnoka, a Békésmegyei Közlöny ez év elején volt szerkesztője, Munkácsy Mihály híres festő hazánkfiának nagybátyja, f. hó 9-én reggel halva találtatott a Körös-parton, nem messze a várostól. Dupla csövű fegyverrel lőtt kétszer magára, egyszer oldalbordájára, egyszer szájába, és nem halt meg, sőt volt annyi ereje, hogy a puskát egy fához támaszthatá, kalapját a puska csövére illetsztehé, és a Körösbe vesse magát, hol a keresett halált megtalálta. Öngyilkosságának oka nem tudatik, de minthogy legkisebb fiúgyermekét, kit gyöngéden szeretett, két nappal tette előtt temették: ezt kell legközvetlenebb oknak tartani, mely őt e rémítő lépésre bírta. Temetése kedden 5 órakor ment végbe, a gyászbeszédet dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens tartá.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. július 12., IV. évf. 55. szám)

Reök István
Forrás: Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Utánny. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2007. 91. p.
 

Nincs szabad fürdés

A múlt napok roppant forrósága Csabán több parasztot és több gyermeket arra indított, hogy more patrio nyilvánosan, Ádám öltözékében a Körös habjaiban enyhülést keressenek. A hatóság azonban, igen helyesen, részint közerkölcsi, részint rendőri szempontokból ezen privát passziójuknak egyszer s mindenkorra elejét vette, és a fürdőket az erre különösen kijelölt félreeső és biztos helyekre utasította.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. április 27., III. évf. 34. szám)

 

Veszély

Csabán a Körösön, hol a jégbe kivágott lyukakban 100-ával állanak a parasztasszonyok fehérneműket mosva, tegnap délelőtt egy ilyen mosóleány beleesett ilyen lyukakon keresztül a Körösbe; egy legény segítségére sietett, de ez is szerencsés volt utána zuhanni, és egy hasonló hideg zuhanyt venni; most vagy nyolcan mentek oda, és egyik a másikba kapaszkodva „egyesült erővel” sikerült nekik kihúzni az áldozatokat. A legény bundáját felvevén tovább-ballagott, a leány pedig tovább folytatta más helyen a mosást, mintha mi sem történt volna!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 20., III. évf. 15. szám)

Mosó asszonyok
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1863
 

Figyelmeztetés

Arról értesültünk, hogy a csabai közönség nagy része egész búcsújárást tart a Körös tisztátalan vizében, s a fürdésre leginkább a békési híd melletti mély örvényt látogatja. Ami a szabadbani fürdés kellemetességét illeti, az ellen nekünk nincs kifogásunk, mindazonáltal nem tartjuk feleslegesnek fürdőközönségünket figyelmeztetni aziránt, hogy ha már annyira kielégítőnek tartják is a szabad ég alatti lubickolást, legalább óvakodjanak a békési híd melletti mély örvényben fürdeni, mert naponta ritka eset, hogy egy-egy fuldoklót ne mentsenek meg ‒ köztük jó úszót is ‒ a vízbehalástól.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. augusztus 26., II. évf. 68. szám)

 

Borzaszó por a főtéren

A csabai szerdai és szombati hetivásárokon a főtéren rémséges sok piszok szokott az élénk forgalom folytán összehalmozódni, valóságos öröm tehát nézni, mily szépen seperteti össze mindjárt a hetivásár után az elöljáróság a tömérdek szemetet úgy, hogy másnap alig van nyoma. De nincs öröm üröm nélkül. Ez az ürömcsepp pedig, mely a seprés örömpohara közé vegyül, nem más, mint a borzasztó por, mely ilyenkor az utcákon járó-kelőket invesztigálja. Nem lehetne egy kis jóakarattal ezen is segíteni, s nem lehetne egyáltalán tisztasági és egészségügyi szempontból határozatilag kimondani, hogy a csabai közforgalom gyúpontja, a főtér, minden héten legalábbis kétszer volna öntöztetetendő? Víz van elég, ott van a Körös a városháza háta mögött, a hátsó kapu előtt; egypár kocsi, ló és hordó is akad még talán!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. augusztus 19., II. évf. 66. szám)

 

Fürdési tilalom

E héten Csabán hét ember fúlt be két nap alatt az elzáratás által nagyon megáradt Körösbe. Az illető közeg erélyesen intézkedett a baj ismétlésének megakadályozására, eltiltván egyelőre végképp a fürdést, mely tilalom tiszteletben tartására az ottani pandúrok erélyesen vigyáznak. Jobb késő, mint ‒ soha!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 9., I. évf. 28. szám)