Mozgalmas élet uralkodik néhány nap óta Szarvas és Csaba utcáin mindenfelé. Megérkeztek vándormadaraink, melyek a szünidőkre távoztak volt körünkből. Apró csicsergő fi- és leányapróságok, lesült arcú, tömzsi alakok járták be apástól-anyástól a várost, némelyiknek már könyvek is vannak hóna alatt. Első pillanatra kitetszik, hogy egészséges falusi légkörből jöttek ide hozzánk, olyan pirospozsgás az arcuk. Itt-ott szemérmes arcú leánykák is mutatkoznak mamájuk oldala mellett. Mindegyik megtalálja elhagyott fészkét. A fő-, algimnázium vagy a nőképező iskola fogadja őket kebelébe. A szünidő, a gondtalan, mulatságokkal fűszerezett élet annyit változtatott rajtuk. Az az ünnepélyes komolyság, az a mély tudományosságos affektáló kifejezés, melyet egy-egy tanító arcukra erőszakolt, eltűnt, s kedves szemérmes mosolynak vagy naiv, szeretetreméltó pajzánságnak adott helyet. Lassanként elcsöndesül minden, elhangzanak az iskolaév megnyitásának ünnepélyes hangjai, s a csicsergő apróság és tudós nagyok, a szemérmes arcú leánykák szent félelemmel lépik át az iskola és tanterem küszöbét, melynek összefaragott padjai előtt a jóakaratú professzorok s ünnepélyes komolyságú tanítónők hangoztatják a szent igéket a kivakációzott sereg fülébe.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. szeptember 8., VII. évf. 173. szám)
Címke: Szarvas
Elmentek a katonák
A Csabán állomásozott huszárszázad tegnap reggel fél hétkor indult el Szarvas felé. Derék kapitányuk, Zaluszky Károly úrral élükön, a városháza előtt búcsútisztelgést tettek. A kapitány meleg szavakkal köszönte meg Csaba város vendégszeretetét, és előadá, hogy nehéz szívvel távoznak, mert úgy éltek itt, mint egy földi paradicsomban. A század katonái háromszor emelék süvegüket, és éljenezték Csaba városát.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. május 1., VII. évf. 83. szám)
Folyamadás
Csaba város elöljárói, tekintettel arra, hogy a n.-váradi bábaképző intézetben az előadási nyelv a román és magyar, a csabai parasztnők pedig a nyelvek egyikét sem bírják, Pozsony városa pedig, hol a másik bábaképző intézet van, Csabától oly távol fekszik, hogy oda s onnan menni egy nő sem vállalkozik, tekintetbe véve továbbá Békés megye számos tót ajkú népét, mely Csabát, Szarvast, Kondorost, Berényt lakja, továbbá a szomszédos kincstári pusztákon elszórt tót telepeket, aziránt folyamodott, tétessék a magas kormány részéről intézkedés, hogy Csabára egy szakértő bábaoktató küldessék vagy 3 havi időtartamra, aki a környékbeli nőket tót nyelven oktatná és kitanítaná, vagy pedig jelöltetnék ki ilyennek Csaba városi tiszti főorvosa, dr. Réthy Pál, aki a környékbeli bábákat az 1878. évben is igen jó sikerrel kiképezte.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 10., VII. évf. 27. szám)
Visszatekintés
Az óévet nem hagyhatjuk el anélkül, hogy legalább egy rövid tekintetet ne vessünk főbb eseményeire. Egészben véve semmi esetre sem számíthatjuk a boldogabb esztendők közé. Árvizek, rossz termés, ipar és kereskedés pangása sok bajt, nyomorúságot hoztak ránk. De azért örvendetes jelenségeket is regisztrálhatunk. Nevezetesebb események: a gyomai ref. templom renoválása, a csabai színház megnyitása, a szarvasi vasút kiépítése, több község hídjainak építése, a Békés megyei gazdasági és iparmúzeum megalakítása. Örvendetesnek kell jeleznünk az ipar és gazdaság terén megindult mozgalmakat általában. Mindez azonban nem annyi, hogy midőn jókívánságunkat akarjuk kifejezni, így ne kiáltsunk fel: Adjon az Isten jobb, boldogabb esztendőt!
(Békésmegyei Lapok, 1880. január 1., II. évf. 1. szám)
53 pályázó
A b -csabai nőképzőtársulat f. hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésén 53 pályázó közül a megürült két tanítói állásra Gajdács Pál, jelenleg Szarvason evangélikus segédlelkész és Radics Elek, selmecbányai gimnáziumi tanár választattak meg. A polgári leányiskolában a tanév szeptember 1-én kezdődik.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. augusztus 25., V. évf. 68. szám)
Békés megye enunciációja a török‒orosz háború ügyében
Békés megye néhány nagyobb városa, mint Csaba, Gyula, Szarvas, nem tartott népgyűlést a török‒orosz háború ügyében. Nem tartott, nem mivel tán e megyében e tekintetben hazánk más városaival ellenkező vélemény uralkodnék, hanem ennek nálunk egészen véletlen okai vannak, például az, hogy nagyrészt földműves megye lévén, a munka idején a nép legnagyobb része nincs a városokban, hanem a tanyákon. Ezen mulasztást helyrehozta Békés megye közönsége a folyó hó 10-én kezdetét vett törvényhatósági rendes közgyűlésen. A gyűlés kezdetén Kemény Mihály, Csaba város érdemes országgyűlési képviselője a keleten dühöngő háborúra nézve egy határozati javaslatot terjesztett be, mely a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott. A határozati javaslat, visszamenve a háború indokaira, azokat teljesen alaptalannak, a háborút álürüggyel megkezdettnek nyilvánítja; tagadja, hogy a kereszténység emberbaráti elveinek csak árnyékával is menteni lehet. Tiltakozik a kereszténység, de az állami rend nevében is az oroszok fellépte ellen, és általános helyeslés között kiemeli, hogy az oroszok fellépése nem más, mint forradalomszítás, mert Oroszország nem tett sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy a török birodalom lakóinak egy részét, a törökországi keresztényeket, különösen a bolgárokat, törvényes fejedelme elleni lázadásra szította, mi annál visszásabb jelenség, s mi az oroszoktól eredve, annál kevesebb bizalmat kell hogy keltsen, mivel Oroszország Európa legabszolutisztikusabb állama, hol az egyéni, polgári szabadságot csak hírből ismerik. Tiltakozik a határozati javaslat a védtelen török lakosság, a nők, gyermekek legyilkolása ellen, mely a humanitás nevében és álcája alatt a népjog letiprásával űzetik az oroszok által, és azon óhaját fejezi ki, hogy kormányunk kellő időben, „ha a szükség kívánja, fegyverrel is” hatalmas szavával, e gazdálkodásnak útját fogja állani.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 13., IV. évf. 73. szám)
Történeti apróságok
— Haruckern egyik prefektusa, Thuróczy Miklós, ki még 1735-ben Csabán élt, adta Haruckernnek ‒ vagy amint a köznép nevezte, Heróknak ‒ azt az okos tanácsot, hogy a lakosságot vallás és nemzetiség szerint elkülönözze. Így történt, hogy eredetileg voltak Csabán csupa evang. tótok, Orosházán csupa evang. magyarok, Békésen csupa reform. magyarok.
— Csaba volt az első evang. telep Békés megye vidékén. Későbben keletkeztek a többiek, nevezetesen: Szarvas 1722, Berény 1722, Orosháza 1744, Tót-Komlós 1746. Ezen egyházak eleinte a pest‒nógrádi esperességhez tartoztak, s nemegyszer kellett innen a papoknak Aszódra, Acsára, Péteribe menniük esperességi gyűlésre. 1790 óta a Bánáttal alkottak külön békés‒bánáti esperességet, 1834 óta pedig a később létrejött aradi, csanádi és csongrádi egyházakkal együtt békés‒csanádi esperességgé átalakultak.
(Békésmegyei Közlöny szépirodalmi és közgazdászati melléklapja, 1876. március 19., 3. szám)
Eljegyzés
Chován Kálmán, megyénk szülöttje, ki Zins Sarolta kisasszonnyal Csabán, Gyulán és Szarvason hangversenyzett, addig járt a kúthoz Zins Sarolta kisasszonnyal, míg eltörött, azaz míg utóvégre is hangversenytársát eljegyezte.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. június 10., II. évf. 46. szám)
Gyula vagy Csaba?
A megyei székhely kérdésében Csaba városa által megindított mozgalom tárgyában ma délelőtt 11 órakor leend képviseleti ülés; hisszük, hogy ez ügy fontossága talpra fogja állítani nemcsak Gyula városa képviseletét, de egész közönségét is. — Tudtunkkal a megyeszékhely kérdésében Szarvas városa nyilatkozott először, mégpedig higgadtan és meggondolva. A hírek Békés városáról ellenkezőt állítanak, nem hisszük, hogy azok valók lennének; mi Békésnek csak egyet mondunk: „Légy nevedhez hű.”
(Békés, 1873. november 2., II. évf. 44. szám)
Dalárünnepély
A Csabán megtartandó megyei dalárünnepélyről a Zenészeti lapok ezeket írja:
A Békés megyei vidéki dalárünnepély rendezőbizottsága már szétküldte meghívóit az ünnepélyre, mely f. év aug. 6-án délután 4 órakor fog megtartatni B.-Csabán az ottani Széchenyi ligetben a megyében felállítandó szeretetház javára. Az előadás estéjén a népkertben tartandó táncvigalom jövedelme szintén a fentebbi célra fog fordíttatni.
A közös előadás műsora akként van véglegesen megállapítva: 1. Kölcsey: Himnusz Erkel Ferenctől, előadva az összes dalárdák által, zenekarkísérettel. 2. Lelkesedés dala Liszt Ferenctől, előadva a dalegyletek által. 3. Harcos imája Lachnertől, zenekarkísérettel, előadva az összes dalegyletek által. 4. Országos bordal Thern Károlytól, előadják az összes dalegyletek 5. Nemzeti zászló Huber Károlytól, zenekarkísérettel, előadva az összes dalegyletek által. Az összelőadásokban a következő Békés megyei dalegyletek vesznek részt, úm. a békési, csabai, gyulai, szarvasi, tárcsái és vésztői dalegyletek, melyek a közösen előadandó darabok után tetszés szerint választott kardalokat is fognak külön-külön előadni.
A rendezőbizottság ez ünnepélyre meghívta az országos magyar daláregyesület központi ig. választmányának pest-budai és vidéki tagjait, továbbá a fővárosi dal- és zeneegyletek elnökeit és karnagyait s a fővárosi zenevilág kitűnőségeit, úgyszintén a sajtó és irodalom korifeusait. A testvérdalegyletek közül testületileg csak a megyével szomszédos megyék dalegyleteit hívta meg.
Eme első vidéki dalárünnepély, mely e nemben első lesz a hazában, bizonyára legnagyobb részvétét fogja felkölteni nemcsak az illető megyének, hanem a szomszéd megyék és magának a fővárosnak is, honnan máris számosan készülnek abban részt venni. A lelkes békésieket illeti az elismerés és dicsőség, kik e téren mint ügybuzgó és kezdeményező úttörők lépnek ki a küzdőtérre, mely nekik bizonyára megillető babérokat is fog nyújtani. Az ünnepély zenészeti részében az Alexander ezred zenekara is közre fog működni.
(Békés, 1871. július 27., III. évf. 60. szám)