Történeti apróságok

Haruckern egyik prefektusa, Thuróczy Miklós, ki még 1735-ben Csabán élt, adta Haruckernnek ‒ vagy amint a köznép nevezte, Heróknak ‒ azt az okos tanácsot, hogy a lakosságot vallás és nemzetiség szerint elkülönözze. Így történt, hogy eredetileg voltak Csabán csupa evang. tótok, Orosházán csupa evang. magyarok, Békésen csupa reform. magyarok.
— Csaba volt az első evang. telep Békés megye vidékén. Későbben keletkeztek a többiek, nevezetesen: Szarvas 1722, Berény 1722, Orosháza 1744, Tót-Komlós 1746. Ezen egyházak eleinte a pest‒nógrádi esperességhez tartoztak, s nemegyszer kellett innen a papoknak Aszódra, Acsára, Péteribe menniük esperességi gyűlésre. 1790 óta a Bánáttal alkottak külön békés‒bánáti esperességet, 1834 óta pedig a később létrejött aradi, csanádi és csongrádi egyházakkal együtt békés‒csanádi esperességgé átalakultak.
(Békésmegyei Közlöny szépirodalmi és közgazdászati melléklapja, 1876. március 19., 3. szám)

Harruckern János György. Forrás: BékésWiki
 

Szöktetés

A dicső középkori leányszöktetések mai materialisztikus korunkban is ‒ úgy látszik ‒ nem éppen szokatlanok. Q. L. volt csabai adóvégrehajtó szöktette el Csabáról W. N. kisasszonyt, de megkerítették őket Temesvár alól. Kilátásba helyezték volt, hogy ha a lovag úr Ábrahám vallásának követői közé lép, tán együtt fogyaszthatja el kedvesével hátralévő életének egészségére kenyerét (ha lesz), hanem a bátor lovag nem térhetett vissza azon hitre, melyet már egyszer egy katolikus nő miatt hiteszegetten elhagyott. Ez akadály ismét csak előbbi bátor tettének újabbi elkövetésére kényszeríté lovagunkat, ki is szept. 30-án éjjel kocsival jőve kedveséért, azt újra elragadá. A boldog pár gyorsan menekült Orosháza felé, ámde hátuk mögött lóháton a bosszúálló testvér s egy izmos mészároslegény. A boldogságot repítő lovak azonban tán érezték fontos hivatásukat, s oly gyorsan iramodtak, hogy az üldözőknek nem sikerült utolérniök ‒ ámbár már látták ‒ áldozatjaikat.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 28., II. évf. 86. szám)

Gróf Sándor ugrása
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1858. 149. p.
 

Csaba-e vagy Gyula!

Csaba-e vagy Gyula

(R.) Csaba két országos vasút metszőpontja; Csaba, Fiume, Erdély, a Bánát, Pest. Csaba maholnap Miskolc felé a bányavárosokkal, Galíciával is egyenes vasúti összeköttetésbe lép. Csabával egyenes vasúti összeköttetésben van a megyebeli községek közül Kétegyháza, Orosháza, Berény, Gyoma, csaknem ilyenben Endrőd, Tarcsa. Békés hozzá van legközelebb, nemsokára ez is és a Sárrét vele egyenes vasúti összeköttetésben lesz. Csaba a tiszai búzát termő vidékből tetemes háttért bír, míg Gyulának háttere Bihar; hogy mit tart a vasúti társaság Csaba és Gyula felől, mutatja a kettőnek indóháza: a csabai egy város a gyulaihoz képest. Aztán Gyula lapályokkal van körülvéve, terjeszkedésre kevésbé alkalmas, míg ellenben Csaba magasabb fekvésű, minden vízveszélytől távol esik, s levegője egészségesebb. Népe józan, takarékos, szorgalmas, munkaképes.
Mármost hova telepszik a kereskedő: Gyulára-e, mely alatt vasút megy el, vagy Csabára, hol vasúti gócot talál; ott-e, honnan főproduktumunk, a legjobb búza távolabbra vagy ahonnan közelebbre esik; ott-e, honnan mindenfelé egy állomással távolabbra vagy ahol ugyanannyival közelebbre lesz? A megye közönsége hova megy szükségletét fedezni örömestebb: a megye szélére Gyulára, vagy Csabára…?
Íme ezen eltagadhatlan nagy súlyú okokból van Csaba a közgazdászati megye központjául dezignálva, s mert így, kell, hogy ezen missziójában, saját jól felfogott érdekében a politikai megye is avval támogassa, hogy székhelyét Csabára áttegye, annyival inkább, mert mindenkinek, akit ügye-baja a székhelyre menni kényszeríti, e székhelyet Csabán közelebb éri. Aztán a megye bizottmánya ma 410 tagból áll, nem csupa tisztviselőből s néhány módos úrból, mint ezelőtt; csak ezen 410 tagú testület mennyivel több időt s pénzt áldoz menvén Gyulára ahhoz képest, ha Csabára menne! Ezekben azt tartom, eléggé bebizonyítottam, hogy a megye központjául nem Gyula, hanem Csaba van az új viszonyok által kijelölve. Eddig is bizony nem egyébért volt Gyula a megyének székhelye, mintha erre legalkalmasabb lett volna, hanem mert régente az akkori viszonyok ezt így hozták magukkal. De az idők s viszonyok tetemesen átalakultak.
Gyula fenntarthatja magát a jövőben is, sőt óhajtom, hogy gyarapodjék, de Csaba rövid idő alatt őt messzi túlszárnyalandja, és ha a megye a változott viszonyokat figyelemre nem méltatva, székét továbbra is Gyulán hagyná, és nem sietne annak áttételével természetes központját gyámolítani, ezzel saját érdekei ellen a legvastagabb hibát követné el. Gyula azonban vigasztalódjék, el ne kedvetlenedjék azért, amin segíteni úgysem lehet; hogy csak újabb példákra utaljak, ott van Pisa, Genova, Velence stb. hajdan mind hatalmas, gazdag városok, mégse bírtak a változott közgazdászati viszonyokkal megmérkőzni. Gyula sokkal szerényebb állást foglal el, hogysem az új korral, ama nagy városokéhoz hasonló hanyatlást kellene tapasztalnia.
(Békés, 1871. október 1., III. évf. 79. szám)

 

Bíróságok

A bírák számának és székhelyeinek megállapítására kiküldött 25-ös bizottság megyénkre nézve következőleg határozott: Békés megye kap egy törvényszéket és hét járásbíróságot; törvényszék: Gyula, járásbíróságok: Gyula, Csaba, Békés, Gyoma, Szarvas, Orosháza, Szeghalom.
(Békés, 1870. december 11., II. évf. 50. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Békésmegye szervezési munkálatai és szabályrendeletei a tisztikar névsorával. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1872 (Gyula : Dobay ny.)

Békésmegye szervezési szabályzata. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1878.

Békésvármegye Köz-törvényhatósági Bizottsága által alkotott szabályrendeletek gyűjteménye. összeáll.: Terényi Lajos. – Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1888 (Gyula : Dobay ny.)

Békésvármegye szabályrendelete a gyámsági és gondnoksági ügyekről. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1897 (Gyula : Dobay ny.)

Békésvármegye szabályrendeletei. összeáll.: Fábry Sándor. Hivatalos kiad. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1891–1893.

Békésvármegye szabályrendeletei. sajtó alá rend.: Bodoky Zoltán. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1898 (Gyoma : Kner Ny.)

Békésvármegye szervezete és szabályrendeletei. összeáll. Márki Lajos. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1885 (Gyula : Dobay ny.)

Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából Gyulán 1896. május 12-ik napján tartott ünnepi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv. Gyula : Törvényhat. Biz., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)

Berényi Ármin: Berényi Ármin békésvármegyei törvényhatósági bizottsági tag nyilatkozata : adalék Békésvármegye közéletéhez : a tisztviselői összeférhetetlenség kérdése : rémuralom Békésvármegyében. 1906 (Gyula : Corvina ny.)

Dőry Pál Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1908 (Gyula : Dobay ny.)

Fábry Sándor Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1906 (Gyula : Dobay ny.)

Id. Kéry Gyula Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. jegyz.: Daimel Sándor. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1911 (Gyula : Corvina ny.)

Id. Kéry Gyula főispán beszédje amellyel Békésvármegye Törvényhatóság Bizottságának az 1915. évi 27-én tartott rendes közgyűlését megnyitotta. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1915 (Gyula : Dobay ny.)

Oláh György: Az 1898. évi 5. törvény : Oláh György ünnepi beszéde Békésvármegye törvényhatósági bizottságának 1898. évi ápril hó 11-én tartott díszközgyűlésén. Gyula : Dobay Ny., 1898.

Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején : a rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830-1832. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2002.

Békésmegye Törvényhatósága Szabályrendeleteinek Gyüjteménye
Békésmegye Törvényhatósága Szabályrendeleteinek Gyüjteménye. Gyula, 1876
 

Vidéki levelezés (B.-Csaba, 1870. július 19.)

A háziúr otthon, sürgés-forgás és mulatozás házánál, fel is köszöntik jó nagyon a háziurat, és a háziúr minderről egy igét sem tud. Furcsa, ugye? Furcsának elég furcsa biz az, de azért lehetséges; lehetséges azért, mert megtörtént; megtörtént pedig nálunk f. hó 16-án, amidőn a csaba‒vásárhelyi vaspálya megnyílt. A vonat Vásárhelyről indulván, Vásárhely és Orosháza eljött, hogy Csabával a megnyitás örömében osztozkodjék. Itt-tartózkodásuk idejét a vonat visszatérése rövidre szabta. Ezen rövid időből kellett volna kitelni a tisztelt látogatók restaurálásának és a csabaiakkal való barátságos érintkezésnek. Várták Csabát, várták; fel is köszöntötték ékesen; de akit nem találtak, az Csaba volt. ‒ Hát mióta közönyös Csabának a közlekedés? Mióta mondta fel az udvariasságot és vendégszeretetet? Mióta nem rázza meg szíve szerint a feléje nyújtott barátságos kezet? Mióta szokta magát méltó megrovásoknak kitenni? Csaba mindettől távol áll. A dolog egyszerű magyarázata ez: az illető vasúti urak talán elfeledték ezt a kis jelentéktelen helyecskét a történendőkről értesíteni. Persze hogy a vasút csak őértük van, mi köze ahhoz Csabának? Persze hogy ők a társadalmon kívül élnek, minek a társadalmat leggyengédebb érzelmeiben kímélniök?
(Békés, 1870. július 24., II. évf. 30. szám)

 

Értesítő

Megjelent és vettük a Békés megyei gazdasági egylet „Értesítő”-jének 1868/69. évi teljes, 1869/70. évi „Értesítő”-jének pedig első füzetét. Mindkét mű nagy gonddal van egybeállítva, s az egyletnek az illető időn keresztüli működésének részletes rajzát tárják elénk. A rövid áttekintés után annyit mondhatunk, hogy a megyénk anyagi viszonyai közvetlen emelését célzó egyesület nagy fontosságú feladatának sikerrel felel meg, szerves egészben feltüntetett működése biztos zálogul szolgál arra nézve, hogy gazdászati viszonyaink sikeres továbbfejlődése az egyesületben a legbuzgóbb s legtevékenyebb tényezőt bírják.
Az egyletnek az 1868/69. évben összesen 509 tagja volt; ezek közül megyén kívüli 1. A tagok számához legnagyobb kontingenst Csaba szolgáltat, hol 108 egyleti tag létezik. Utána Gyula 61, Szarvas 50, Békés 42 taggal következik; nagyobb községeink, mint Orosháza, T.-Komlós, Gyoma feltűnő kevés tagot számlál; az első helyen 17, a másodikon 11, a harmadikon 16 van. És míg a kis Gy.-Vári 13 taggal dicsekszik, addig Öcsöd 4-et, Endrőd pedig kettőt mutat fel.
Az egyletnek az 1868/69. évben 4935 forint 78 kr. jövedelme, 2990 forint 48 kr. kiadása volt; ennélfogva a most folyó 1869/70. évre 1945 forint 30 kr. pénzmaradvány származott át. Ugyanez utóbbi évre készített előirányzat szerint a jövedelem 4560 forint, a kiadás pedig 3365 forintra tétetett.
(Békés, 1870. március 27.., II. évf. 13. szám)

Kapcsolódó irodalom:

A békésmegyei gazdasági egylet … értesitőjének 1. füzete. – Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet (Gyula : Dobay ny.) szerk.: Mokry Sámuel. 1872.

A békésmegyei gazdasági egylet … értesitőjének 2. füzete. – Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet (Gyula : Dobay ny.) szerk.: Mokry Sámuel. 1871.

A Békésmegyei Gazdasági Egylet … évi értesítője. – Gyula : Dobay ny.,
– 1875., 1875. évi / szerk. Mokry Sámuel. – 1876.
– 1877., 1877-ik / szerk Mokry Sámuel. – 1878.
– 1878., 1878-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1879.
– 1879., 1879-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1880.
– 1880., 1880-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1881.
– 1881., 1881-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1882.
– 1882., 1882-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1883.
– 1884., 1884-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1885.
– 1888., 1888-ik / szerk. Zlinszky István. – 1888.
– 1889., 1889-ik / szerk. Zlinszky István. – 1890.
– 1891., 1891-ik / szerk. Zlinszky István. – 1892.
– 1892., 1892-ik / szerk. Zlinszky István. – 1893.
– 1894., 1894-ik / szerk. Zlinszky István. – 1895.
– 1897., 1897-ik / szerk. Zlinszky István. – 1897.

A Békésmegyei Gazdasági Egylet értesitőjének … egyesitett füzete. Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet (Gyula : Dobay ny.) szerk.: Mokry Sámuel. 1873.

Árjegyzéke a Békésmegyei Gazdasági Egylet csabai Faiskolájában eladásra kerülő facsemeték-, rózsák-, diszfüvek- és virágoknak : 1890 őszén és 1891 tavaszán. Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet, 1890 (Békéscsaba : Corvina ny.)

Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története, 1860-1896. Békéscsaba : Corvina ny. 1896.