Csaba város elöljárói, tekintettel arra, hogy a n.-váradi bábaképző intézetben az előadási nyelv a román és magyar, a csabai parasztnők pedig a nyelvek egyikét sem bírják, Pozsony városa pedig, hol a másik bábaképző intézet van, Csabától oly távol fekszik, hogy oda s onnan menni egy nő sem vállalkozik, tekintetbe véve továbbá Békés megye számos tót ajkú népét, mely Csabát, Szarvast, Kondorost, Berényt lakja, továbbá a szomszédos kincstári pusztákon elszórt tót telepeket, aziránt folyamodott, tétessék a magas kormány részéről intézkedés, hogy Csabára egy szakértő bábaoktató küldessék vagy 3 havi időtartamra, aki a környékbeli nőket tót nyelven oktatná és kitanítaná, vagy pedig jelöltetnék ki ilyennek Csaba városi tiszti főorvosa, dr. Réthy Pál, aki a környékbeli bábákat az 1878. évben is igen jó sikerrel kiképezte.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 10., VII. évf. 27. szám)
Címke: Mezőberény
Szélvész
Vasárnap délután iszonyú szélvész, mennydörgés és villámlás között eredt meg az ég, oly záporesőhöz, mely sokat is adott a jóból, és jéggel jött; sok helyről, mint Békés, Berény és Csaba vidékéről kaptunk már tudósítást, hogy a jég károkat tett. Az orkánszerű szélvész pedig fákat döntött le, és fél házfedeleket sepert el, a már learatott repcét pedig széthordta. Ez utóbbiból az a tanúság, hogy pajtákat kell tartani, hová a gazda lerakhatja termését. Kissé drága, de tízszeresen kifizeti magát.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. június 28., IV. évf. 51. szám)
Statisztikai adat
A csabai rabbinátus kerületébe tartozik Csaba, Gyoma, M.-Berény, Endrőd, Kígyós és Kétegyháza. Adataink szerint Csabán van 1300, Gyomán 350, M.-Berényben 250, Endrődön 200, Kígyóson 40, Kétegyházán 50, összesen 2200 zsidó. Született e kerületben a múlt évben leány 47, fiú 49, összesen 96, elhalt nő 17, férfi 15, összesen 32, szaporulat 64.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 7., IV. évf. 2. szám)
Történeti apróságok
— Haruckern egyik prefektusa, Thuróczy Miklós, ki még 1735-ben Csabán élt, adta Haruckernnek ‒ vagy amint a köznép nevezte, Heróknak ‒ azt az okos tanácsot, hogy a lakosságot vallás és nemzetiség szerint elkülönözze. Így történt, hogy eredetileg voltak Csabán csupa evang. tótok, Orosházán csupa evang. magyarok, Békésen csupa reform. magyarok.
— Csaba volt az első evang. telep Békés megye vidékén. Későbben keletkeztek a többiek, nevezetesen: Szarvas 1722, Berény 1722, Orosháza 1744, Tót-Komlós 1746. Ezen egyházak eleinte a pest‒nógrádi esperességhez tartoztak, s nemegyszer kellett innen a papoknak Aszódra, Acsára, Péteribe menniük esperességi gyűlésre. 1790 óta a Bánáttal alkottak külön békés‒bánáti esperességet, 1834 óta pedig a később létrejött aradi, csanádi és csongrádi egyházakkal együtt békés‒csanádi esperességgé átalakultak.
(Békésmegyei Közlöny szépirodalmi és közgazdászati melléklapja, 1876. március 19., 3. szám)
Testvéries tett
A csabai ev. presbitérium, melyet újabban magyarellenes szellemmel vádolt a fővárosi sajtó, tettekkel akarván megcáfolni a róla terjesztett rossz hírt, 100 forintot adott a m.-berényi református magyar templom felépítésére. Mindenesetre oly szép testvéries tett, mely ritkítja párját a mai önző és szédelgő világban.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. október 4., I. évf. 36. szám)
Járda
Új járdánk van a mezőberényi utcán, Fábry kereskedésétől egész az úgynevezett sáncig. Ez úton megy végig városunkban a legtöbb temetés, a kegyeletet tanúsítók téli időkben ezen úton gázolják a legnagyobb sarat. Nem lehetne-e eme járdát egész a város végéig megcsináltatni mielőbb? Derék és buzgó városi mérnökünk sokat tehet ez ügyben. Tegye meg, ha lehet, s a nép szeretete és tisztelete evvel is nőni fog irányában, s a halottak iránt kegyeletet tanúsítók köszönete fogja kísérni e művét.
(Békés, 1872. november 10., I. évf. 32. szám)