Történeti apróságok

Haruckern egyik prefektusa, Thuróczy Miklós, ki még 1735-ben Csabán élt, adta Haruckernnek ‒ vagy amint a köznép nevezte, Heróknak ‒ azt az okos tanácsot, hogy a lakosságot vallás és nemzetiség szerint elkülönözze. Így történt, hogy eredetileg voltak Csabán csupa evang. tótok, Orosházán csupa evang. magyarok, Békésen csupa reform. magyarok.
— Csaba volt az első evang. telep Békés megye vidékén. Későbben keletkeztek a többiek, nevezetesen: Szarvas 1722, Berény 1722, Orosháza 1744, Tót-Komlós 1746. Ezen egyházak eleinte a pest‒nógrádi esperességhez tartoztak, s nemegyszer kellett innen a papoknak Aszódra, Acsára, Péteribe menniük esperességi gyűlésre. 1790 óta a Bánáttal alkottak külön békés‒bánáti esperességet, 1834 óta pedig a később létrejött aradi, csanádi és csongrádi egyházakkal együtt békés‒csanádi esperességgé átalakultak.
(Békésmegyei Közlöny szépirodalmi és közgazdászati melléklapja, 1876. március 19., 3. szám)

Harruckern János György. Forrás: BékésWiki
 

Testvéries tett

A csabai ev. presbitérium, melyet újabban magyarellenes szellemmel vádolt a fővárosi sajtó, tettekkel akarván megcáfolni a róla terjesztett rossz hírt, 100 forintot adott a m.-berényi református magyar templom felépítésére. Mindenesetre oly szép testvéries tett, mely ritkítja párját a mai önző és szédelgő világban.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. október 4., I. évf. 36. szám)

 

Járda

Új járdánk van a mezőberényi utcán, Fábry kereskedésétől egész az úgynevezett sáncig. Ez úton megy végig városunkban a legtöbb temetés, a kegyeletet tanúsítók téli időkben ezen úton gázolják a legnagyobb sarat. Nem lehetne-e eme járdát egész a város végéig megcsináltatni mielőbb? Derék és buzgó városi mérnökünk sokat tehet ez ügyben. Tegye meg, ha lehet, s a nép szeretete és tisztelete evvel is nőni fog irányában, s a halottak iránt kegyeletet tanúsítók köszönete fogja kísérni e művét.
(Békés, 1872. november 10., I. évf. 32. szám)