Tanügy

— A b.-csabai reálgimnázium megszűnt élni. Az ág. h. ev. egyház presbitériuma, mely legnagyobb hatósága ez intézetnek, f. hó 17-én elhatározta, hogy a reál irányt elvetve algimnáziummá változtatja az iskolát. Tekintve azt, hogy reálgimnázium magában véve nevetséges galimatiász, minden tanügybarát csak örülhetne e kedvező változásnak, ha örömét el nem rontaná az a körülmény, hogy e változás csupán egy tanári állomás eltörlése céljából történt. Szomorú dolog, hogy egy elsőrendű egyház, amely egymaga képes fenntartani s jeles tanerőkkel ellátni egy 4 osztályú középiskolát, oly gyenge főhatósággal bír, amely nem látja, vagy nem akarja látni annak káros voltát mind az egyházra, mind a tanügyre, mind a tanárokra nézve, ha iskolája tanirányban s tanerőkben folytonosan változik. Nem akarjuk az egyház autonómiáját sérteni, midőn e tényre reflektálunk, de miután ez iskola nyilvános és helybeli, lehetetlen gyermekeink, de az egyház érdekében is fel nem szólalnunk, hogy legalábbis különös, miszerint e tanintézet rövid néhány év alatt ötször-hatszor változott jellegében: egyszer gimnázium, egyszer polgári iskola, egyszer reálgimnázium, majd ismét gimnázium, megint polgári iskola, s így tovább.
— A b.-csabai polgári leányiskola, melyet a helybeli nőképző társulat tart fenn, az elmúlt tanév végével ismét 3000 forintnyi segélyben részesült f. 1876. évi szükségletei fedezésére a nagymélt. közoktatási minisztériumtól. Úgy látszik, a kormány jól fogja fel feladatát, midőn egy oly fontos tanintézetet, minő e leányiskola, mely egész megyénkben s messze annak határain túl is egyetlen a maga nemében, nem enged megbukni, hanem mindenképpen támogatja. Mégis érdemli a támogatást nemcsak anyagilag a kormány részéről, hanem különösen a szülők részéről, kiknek leánygyermekeik vannak; és nagy elismerésre érdemesek azon hölgyek, akik hovatovább többre szaporodva a nőképző társulat tagjai közé lépnek, s mások kapacitálása által is a társulat tagjai számát gyarapítják.
— A b.-csabai polgári leányiskola iskolaszéke a kormány támogatása folytán elhatározta, hogy a jövő 1876/77. tanévre már felállíttatik a IV. osztály is, s evégből egy negyedik tanszékre, melyhez a természettudományok tanításának a feltétele, s 900 forintnyi fizetés és 300 forint lakbér van kötve, pályázatot hirdet. Az okmányokkal felszerelt folyamodványok aug. 20-ig a nőképző társulat elnökéhez, Kemény M. úrhoz küldendők be.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. július 27., III. évf. 60. szám)

Evangélikus Algimnázium értesítő 1876-77
Forrás: Értesítő a békés-csabai ágost. hitv. evangélikus algimnasiumról 1876/7. Békéscsaba, 1877
 

Közvizsga a gimnáziumban

A b.-csabai algimnázium nyári közvizsgája múlt pénteken tartatott meg az ev. kistemplomban nagy és válogatott közönség jelenlétében. Bármennyire elismerjük azt az igazságot, hogy a közvizsgák után nem lehet biztos ítéletet mondani valamely tanuló haladása felett, és hogy az ily nyilvános vizsgákon rendesen csak a kitűnőbbek szoktak felelni: mindazonáltal a csabai vizsgáról, melynek súlya az egy hétig tartott szigorlatokra esik, jó lélekkel elmondhatjuk, hogy sikerült. Nem vettünk észre semmi szemfényvesztést, semmi feltűnési vágyat sem a tanulók, sem a tanárok részéről; sőt ellenkezőleg, mind a tanulók, mind a tanárok bebizonyították, hogy ez év folytán is becsületesen dolgoztak. Az elöljáróság és a szülők örömmel és megelégedéssel távoztak a vizsgáról. Jólesett meggyőződniük afelől, hogy gyermekeik jó kezekre vannak bízva. A tanulók nyílt és nyugodt tekintete, értelmes és bátor felelete, amellett szerény magaviselete elárulták a tanítás öntudatos vezetését és a fegyelem helyes alkalmazását. A rendes tantárgyak mellett szép haladást észleltünk a rajzban és az énekben is. Szóval a derék tanárok, s élükön az igazgató, Horváth János úr, teljes mértékben megérdemlik a közönség elismerését és háláját. Csak egy hiányt vettünk észre a csabai gimnáziumnál a cenzúrák alkalmával, nevezetesen azt, hogy a tantermek egyáltalán nem felelnek meg az újabb kor pedagógiai követelményeinek. Jó volna e tekintetben is valami gyökeres javítást ‒ azaz új építést ‒ eszközölni. Reméljük, hogy a csabaiak buzgósága rövid időn ezen is segíteni fog!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. június 29., III. évf. 52. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A békés-csabai Ág. Hitv. Evang. Algymnasium értesitője. Békéscsaba : Algymn., 1868-1870
• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaip. Szakközép : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1980
• Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre, 2008

 

Vidéki levelezés (B.-Csaba, 1870. augusztus 2-án)

A szarvasi főiskolában tanuló b.-csabai ifjúság 1869-ben 20 forintot adott át a b.-csabai algimnáziumnak ösztöndíjalap-tőkéül azon kikötés mellett, hogy a kamatok majd csak akkor váljanak folyóvá, ha ezen tőke részint saját kamatai, részint a nevezett ifjúságnak időnkénti hozzátevése által 50 forintra növekedett. Így van ez az algimnázium 1868/69. évi „Értesítő“-jében megírva. Ezen 20 forintot ugyanazon ifjúság még ugyanazon év szeptemberében 15 forint 60 koronával szaporította.
Említett ifjúság nem találta kedvére valónak, hogy tőkéje csak úgy lassan egészíttessék ki; keresett utat, mely gyorsabban vigye céljához vagy még azon túl is. Talált. Felcsapott műkedvelőnek. Előadása helyéül, tekintettel a közönség kényelmére, a Széchenyi ligetet választotta; szüksége volt tehát az idő jóvoltára is, melyre pedig nálunk mostanában nehéz sor szert tenni. Az előadásra először kitűzött idő, július 30-a, el is ázott rútul; de a másodszor kitűzött, július 31-e, megbecsülte magát.
Ott a fürdőház előtt van egy szabálytalan félkör, melynek húrját a fürdőház képezi. Ezen félkör görbe vonalán deszkakerítés emelkedik, melynek belső oldala közepében a színpad támaszkodik, míg a külsőn mindenütt fiatal akácfák zöldellnek. A félkör nagysága aligha meg nem üti a 150 □ ölet.
Az idő nem fényes, de nyugodt; a kivilágítás takarékos, de kielégítő; zene a szokott, közönség ‒ méltó az ügyhöz, hozzáillő Csaba értelmesb része áldozatkészségéhez.
Színpadra esti 8 órakor Kisfaludy Károly mindig kedves vígjátékai közül „A kérők“ került. A játszók mindegyike tisztában volt szerepével úgy a szöveg, mint a jellemzés dolgában; ennélfogva a játék igen simán, a közönség teljes kielégítésére folyt le. Lett is „éljen“, lett is taps, lett is koszorú bőven. Játék után a férfi szereplők dalkarrá alakultak, köszönetét énekelvén második és egyszersmind utolsó darabjukban Vidovszky János úrnak mint fáradhatlan s ritka tapintatú rendezőjüknek. E köszönethez élénken csatolta a közönség a magáét.
Aztán táncra kelt az ifjúság, s járta kivilágos kiviradtig.
Hát a szorgalomdíjalap mennyit nyert? Még nincs a dolog tisztázva; azonban hozzátevőleg mondhatni, hogy a befolyt 152 forintnak legalább kétharmad része nyereség lesz.
Isten tartsa meg ifjúságunkat nemes törekvéseiben, közönségünket áldozatkészségében!
(Békés, 1870. augusztus 7., II. évf. 32. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról. Békéscsaba : Real-gymn., 1872–1873.