Hangverseny

 

Chován Kálmán úr és Zins k. a. hangversenye csütörtökön megtartatván, várakozáson felül sikerült. Chován úrból a szó nemesebb értelmében művész fog válni; most is már oly rendkívüli, nem mindennapi technikát, oly eleganciát fejt ki játékában, mely mindenkit ‒ tekintve ifjúságát ‒ méltó bámulatra ragadhat, annál is inkább, mert ez este egy minden kritikán alóli, rossz zongorával kellett megküzdenie. Zins k. a. ‒ tudtunkkal tán első, ki a hárfán hangversenyez ‒ által jutottunk tudomására annak, hogy csak érteni kell e hangszer húrjait mint kell pengetni, s ez is éppoly klasszikussá és hanggazdaggá válhat, mint akármely elsőrendű hangszer. A csabai első zenekar is, mely a hangversenyen minden díj nélkül, a hangversenyzők iránti szívességből működött közre, kitett magáért, és előre jósolhatjuk, hogy az ily előadás mellett Oláhországban, hová kirándulni készül, furorét fog csinálni. — A rendezők is szívességből vállalták el tisztjüket. Közönség oly nagy számmal és oly válogatott, hogy akármily nagy város hangversenytermének díszére vált volna. Nem hagyhatjuk említés nélkül a színpad fölötte ízléses és célszerű berendezését, valamint Zins kisasszony hangszerének külső csínját és értékes voltát. Vagy 1200 forintot érhet a gazdagon arannyal kirakott hárfa, melyből a kisasszony majd andalgó, mélabús, majd oly hangokat tud kicsalni, mint mikor szól a vihar, és zeng az ég!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 16., I. évf. 29. szám)

Chován Kálmán

Kié a kút?

 

Csaba városa hétfőn tartott képviseleti gyűlésén a többek között a Rosenthal-féle malom előtt lévő kút ügye is került tárgyalás alá. A város azon hiszemben van, hogy a kút az övé, Rosenthal dettó, hogy az övé, a város azonban az „erősebb” fél lévén, rádiktálta az évek óta e kútnak háborítlan birtokában lévő Rosenthalra, hogy 4 hét alatt gondoskodjék más kútról, különben el fog tőle vétetni.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 16., I. évf. 29. szám)

Fürdési tilalom

 

E héten Csabán hét ember fúlt be két nap alatt az elzáratás által nagyon megáradt Körösbe. Az illető közeg erélyesen intézkedett a baj ismétlésének megakadályozására, eltiltván egyelőre végképp a fürdést, mely tilalom tiszteletben tartására az ottani pandúrok erélyesen vigyáznak. Jobb késő, mint ‒ soha!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 9., I. évf. 28. szám)

Népmozgalmi kimutatás

 

1874. április 1-től június végéig született összesen 375, éspedig fiú 182, leány 193; ezek közt volt törvénytelen 8, ikerszülés 4 esetben. Házasult 65 pár. A halottak száma 283, éspedig férfi 148, nő 135; az életkort tekintve: 0‒1 évig 87, 1‒5-ig 25, 5‒10-ig 25, 10‒20-ig 20, 20‒30-ig 16, 30‒40-ig 13, 40‒50-ig 29, 50‒60-ig 24, 60‒70-ig 12, 70‒80-ig 4.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 26., I. évf. 26. szám)

Haan Antal Csabán

 

Haan Antal csabai művész hazánkfia, ki a Raphael-féle „Athenei iskola” kitűnő másolatát nem régen adta be a Nemzeti Múzeumnak, jelenleg itt Csabán mulat. A fővárosi lapok nagy lelkesültséggel írnak érintett dolgozatáról, valamint a Capri-szigeti lakásáról is, mely egy régi várból alakított villából és kertből áll, pompás kilátással egyrészt a Földközi-tenger végtelenjére, másrészt a nápolyi híres partokra s a Vezúv füstölgő ormára. A Capri-sziget azon részén, mely művész hazánkfia birtokát képezi, magyar nemzeti lobogó szokott lengeni, jeléül annak, hogy ott magyar ember lakik. Haan úr jelenleg rokonainak látogatásán kívül a Békés megyei múzeum rendezésével foglalkozik, mint amelynek alapját köztudomás szerint az ő becses régiséggyűjteménye képezi. A Békés megyei művelődéstörténeti társulat örülhet, hogy ily kitűnő műveltségű és nagy tapasztalású férfiút nyerhetett meg a rendezéshez, aki hazánknak és különösen Csabának a külföldön is becsületet szerez.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 26., I. évf. 26. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003.
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011.
• Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
• Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.
• Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.
• Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.
• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.
• Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999.
• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.
• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.
• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890

Új sport: galambdíjlövészet

 

Július 1-én nagyszámú csabai és sok vidéki néző előtt mutatta be 26 vadászatkedvelő lövészi ügyességét, ami a közönségnek igen érdekfeszítő látványt nyújtott. Az első díjat Varságh Béla úr nyerte el, ki hat lövés közül ötször talált, ami oly bravúr, hogy akármely tiroli gyakorolt vadásznak becsületére vált volna. A második díj körül igen érdekes versengés folyt: nevezetesen 3-an voltak (Körösi úr vandháti ispán, Foltényi Imre úr és Zsiros János úr), kik 6 lövés közül 4-szer találtak. A bírálóbizottmány új, 3 galambra lövést rendelt el, de ismét mind a három 2-szer talált. A bírálóbizottmány tehát azt rendelte el, hogy csak egy galambra lőjenek, azé lévén az elsőség, kinek galambja rögtön lebukik. Körösi úr lett a nyertes, amennyiben csak ő egyedül lőtte le galambját. A főlényeg azonban a szerencsében feküdt. Akire Fortuna kisasszony mosolygott, akinek galambja lövésre jobban jött, az lepuffantotta. A nap valódi hősének, Varságh Béla úrnak elismerés szerezte koszorújából néhány szálat kivett Drechsel Alajos úr, ki a fogadásos lövéseknél az egyszerre kibocsájtott 2 galambot lőtte le.
Végül a galambdíjlövészet derék rendezője, Sztraka György úr egy mulattató befejezéssel lepte meg a közönséget; ugyanis a megmaradt galambokat párosával kibocsájtották, és a félkört képező vadásztársaság azokat ízekre lőtte, midőn azonban a galambok elfogytak, a jel megadatott más galambok kibocsátására, de a közönség ámulására galamb helyett egy özönvíz előtti szörny repült ki a kalitból, már ti. egy tollseprűkkel ékesen toalettírozott nyúl. Kedélyes táncvigalom zárta be ezen Csabán sohsem látott sportot.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 5., I. évf. 23. szám)

Lövészet

Kapcsolódó irodalom:

Sportlövészet. szerk. biz. vez. Németh János. Budapest : Sport Kiadó, 1980.

A békés-csabai ág. hit. Reálgimnázium

 

Jelen cikkünk célja, hogy a csabai gimnázium 16, közvetlen pedig 10 évi történetét nem ugyan kronologikus egymásutánban, de azért amennyire lehet, tüzetesen leírjuk, hogy ezáltal a megye közönségét, különösen pedig azokat, kiknek gyermekeik nevelése szívükön fekszik, tájékoztassuk. Azért mondjuk, hogy 10 év óta, mert azóta igazgatja a gimnáziumot Horváth János úr, és csakis azóta emelkedett az a mai kor színvonalára.
Felállíttatott 1858-ban mint reálgimnázium a B.-Csaba városa által e célra adott 43.000 forint alaptőke alapján 3 osztállyal s ugyanannyi ideiglenes tanárral.
1860-ban hozzájárult a negyedik osztály egy negyedik ideiglenes tanárral.
1864-ben kezdődik a gimnázium valódi története: akkor új tanárokká lettek kinevezve Horváth János, Szomora Bertalan és valamivel később Melczer Kálmán. Igazgató Horváth János lett, ki a gimnázium átalakításának művét a legnemesebb buzgalommal azonnal megkezdette; ekkor különben a reálirány elejtetett, s az intézet tisztán gimnaziálissá tétetett.
1870-ben az algimnázium latin nyelvvel összekapcsolt négyosztályú polgári iskolává tétetett, s az előbbi rendes négy tanárhoz még egy adatott.
1872. januárban a polgári cím helyett reál vétetett fel, az osztályok és tanárok száma meghagyatván.
És ez utóbbi cím alatt működik a gimnázium most is, ámbár iránya határozottan gimnaziális, a reál cím csak arra való lévén, hogy aki a latin nyelvet tanulni nem akarja, az is felvétethessék. Tíz év alatt a gimnázium oly módon haladt elő, hogy a helyes oktatáshoz olyannyira szükségelt gépek, könyvtár stb. száma már oly nagy, hogy a helyiség szűk lett, s a mostani szereket sem lehetett célszerűen elrendezni, így például az egész régiség- és éremtár egy kis vörös katulyába van elhelyezve. (Nagyobbításáról még eddig nincs gondoskodva.)
Hogy azonban a számok elokvenciája tüntesse elő a derék igazgató s a tanárok ügybuzgalmát, elősoroljuk a gimnázium taneszközeinek számát.
Könyvtár: Ifjúsági könyvtár: 336 mű, 449 kötetben. Tanári könyvtár: 943 mű, 1464 kötetben.
Természetgyűjtemény: 105 db rovar, 987 db növény, 393 db ásvány, 62 db kagyló, 4 db kitömött madár.
Természettani szertár: 85 db természettani eszköz, 40 db tömörmértani test.
Régiség- és éremtár: 388 db régi pénz, 13 db érem.
A jelenleg működő tanári személyzet 6 tagból áll, nevezetesen Horváth János, Szomora Bertalan, Melczer Kálmán, Petrovics Sámuel, Soltész Nándor, Németh Lajos urakból.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 28. I. évf. 22. szám)

A Real-Gymnasium értesítője 1874/75

Pályázat a Fiumére

 

A b.-csabai Fiume szállodára az örökváltsági testület által pályázat hirdettetvén, a napokban ezutánra is az eddigi bérlőnek, Hamza Sámuelnek adatott ki ismét, kiről ellensége sem tagadhatja meg, hogy mióta ő kezeli a vendéglőt, a lakszobák tisztasága és rendje kívánni valót sem hagy hátra.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 28., I. évf. 22. szám)

Népmozgalmi kimutatás

 

1874. január 1-től március végéig született összesen 424, éspedig fiú 223, leány 201, ezek közt volt törvénytelen 8, ikrek 1 esetben. Házasult 180 pár. A halottak száma 303, éspedig férfi 161, nő 142; az életkort tekintve: 0‒1 évig 113, 1‒5-ig 59, 5‒10-ig 28, 10‒20-ig 8, 20‒30-ig 12, 30‒40-ig 8, 40‒50-ig 18, 50‒60-ig 22, 60‒70-ig 19, 70‒80-ig 13, 80‒90-ig 3.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 21., I. évf. 21. szám)

A b.-csabai kisdedvédő egylet

 

Egy városnak kultúrhaladottságát és életrevalóságát a benne lévő közintézetek szerint lehet legjobban megítélni, ezt mondja korunk legnagyobb bölcsésze: John Stuart Mill. Hogy ez a mondás ránk, csabaiakra csak buzdítólag hathat, bizonyítja azon meleg lelkesültség, mellyel a kisdedóvoda nemrég megindított eszméjét felkarolták. De szóljanak a számok: alig néhány hete, hogy az eszme felmerült, s máris 6 alapító, 57 rendes s 94 pártoló, tehát összesen 157 tagot számlál az egylet!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 14., I. évf. 20. szám)

John Stuart Mill