Egy derék tisztviselővel ismét kevesebb van. Hűke József, Csaba városának 33 éven át buzgó, lelkiismeretes jegyzője csütörtökön reggel 8 órakor elhunyt. A koros férfiú régóta betegeskedett, mindamellett hivatalos teendőit még a legutóbbi hetekben is pontosan igyekezett teljesíteni. Békés megyében született, itt nevelkedett. Mintegy 32 éves korában jött Csabára, hol azóta folytonosan köztiszteletben vitte hivatalát. A csabai közönség abban mutatta ki az elhunyt iránti kegyeletét, hogy temetésén a rossz idő dacára tömegesen jelent meg megtenni neki a végtisztességet. A sírnál Szemián Sámuel főjegyző megható beszédben búcsúzott el az elhunyt pályatárstól. (Békésmegyei Lapok, 1880. április 11., II. évf. 42. szám)
A b.-csabai telekkönyv ügyében kiküldött bizottság, Szeberényi Gusztáv, Lepény Pál és Szemián Sámuel urak, kikhez Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő is csatlakozott, nov. 27-en fogadtatott Pauler Tivadar igazságügyér által. A miniszter úr kiváló udvariassággal fogadta a küldöttséget, s megígérte, hogy szívesen fog segédkezet nyújtani oly áldozatkész és szorgalmas néppel dicsekedhető városnak, minőnek Csabát ismeri. Reméljük, hogy most már a gyulai törvényszék t. elnöke sem fogja ellenezni a csabai telekkönyv átvitelét. (Békésmegyei Közlöny, 1878. december 5., V. évf. 97. szám)
A Békésmegyei Közlöny csütörtöki, augusztus 10-i száma közölte a rég várt hírt, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök előterjesztése folytán Ferenc József király július 23-án Beliczey Istvánt Békés megye főispánjává nevezte ki. Alig esett tudomására e kinevezés Csaba lakosainak, midőn másnap, azaz 11-én délelőtt Beliczey István őméltósága lakásán tömeges tisztelgésre megjelentek. Csaba lakosainak szószólója Szemián Sámuel főjegyző volt, ki keresetlen, de szívből jövő szavakkal tolmácsolá a jelenlévők és az összes lakosság abbeli örömét, hogy egy csabai születésű férfi, ki eddig is a megyei kapacitások egyik legkitűnőbbike volt, e magas tisztségre emeltetett. Az újonnan kinevezett főispán úr, kin a meghatottság legőszintébb jelei mutatkoztak, éppoly szívélyesen felelt, és biztosítá összegyűlt barátait, hogy ámbár társadalmi állása változott, mégis a régi fog maradni, és azon reményének adott kifejezést, hogy barátai támogatása és jóakaró törekvése mellett, sikerülni fog nekie e megye jó hírnevét nemcsak fenntartani, hanem öregbíteni is. — Adja Isten! Mi bizonyosan mindnyájan, mindenki a maga körében, polgári szent kötelességünknek fogjuk ismerni, hogy csekély erőnkhöz képest, minden szép és jóban, mind vezérünk mellett, mindig oldalánál legyünk! (Békésmegyei Közlöny, 1876. augusztus 13., III. évf. 65. szám)
Beliczey István portréja. Forrás: BékésWiki
Kapcsolódó irodalom:
• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950: Főispánok és alispánok. Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 8. Gyula, 2002
A b.-csabai gyümölcskiállítás már tegnap délelőtt is rendkívül sikerültnek mondható, 26 kiállító 622 fajt állított ki. Gr. Wenckeim Rudolf kertészete 84, Stark Adolf 56, Bogár Dániel 41, a csabai kórház 53, Vilim János 41, Szemián Sámuel 38, Kubek Sándor 30, Sztraka György 26 fajjal járultak hozzá a kiállításhoz. A kiállított gyümölcs közt van 280 faj alma, 138 faj körte és 150 faj szőlő. (Békésmegyei Közlöny, 1875. október 3., II. évf. 79. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 50. szám (1904) 862. p.
Dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi ev. püspöknek felavatása s beiktatása f. év október 1-én Pesten az ottani ev. templomban ment véghez számos közönség s küldöttségek jelenlétében. A fölavatást a leköszönt püspök, dr. Székács végezte, kitől báró Podmaniczky Frigyes megható szavakban vett búcsút a kerület nevében. Az isteni tisztelet után folytatását vette a bányakerületi közgyűlés, hol az elnöki széket az újonnan választott püspök elfoglalván, egy hatásos beszédet tartott, melynek határozott s világos tartalma a hallgatókra a legjobb benyomást tette. Általában rég nem fogadott be a pesti ev. díszterem oly nagy s díszes hallgatóságot, mint a jelenlegi közgyűlésen. ••• Hétfőn, október hó 7-én délutáni 2 órakor érkezett Csabára főtisztelendő Szeberényi Gusztáv bányakerületi ev. szuperintendens. A vasútnál Szemián Sámuel főjegyző fogadta, innen számos kocsi, 25 lovas s zenészek kíséretében, a nép éljenei közt fél kettőkor érkezett a főtérre, hol végigláthatlan tömeg fogadta őt; a helybeli kisdedóvósné két kis koszorús gyermeket ölébe véve, a püspök kocsija elé ment, s midőn ez hozzájuk ért, a kicsinyek a koszorúkat a kocsiba dobták. Ezeknek példáját követték a nagyobb leányok. Útja levelekkel s virágokkal volt hintve, az ág. hitv. nagytemplom ajtaja előtt gyönyörű diadalív volt emelve, mely alatt a folyton elébe hulló koszorúk közt áthaladva a templomba ment, hova nagy néptömeg kísérte. Itt Horváth János, az itteni gimnázium igazgatója megható beszéddel fogadta, ennek utána Kubinyi Pál adta át őt az egyháznak, mire a püspök híveihez szívből eredt beszédet tartott. Ennek bevégezte után a nép lakására kísérte. Este tiszteletére fényes közvacsora tartatott, hol lelkesítőn énekelte az e célra alakult dalárda az egri lantosból kivett ezen sorokat: „Isten tartsa számos éven át, üdv, szerencse szálljon rá!” (Békés, 1872. október 13., I. évf. 28. szám)
— Színielőadások. Csóka Sándor színtársulata, mely a múlt év végén városunkban kitűnő pártolásnak örvendett, május hó 1-én kezdi meg előadásait. Az ügybuzgó igazgató társulatát karmesterrel és operettszemélyzettel gyarapítá. Bízunk közönségünknek iránta tanúsítandó részvétében. — Ünnepély. Az új városházának alapköve e hó 13-án tétetett le, délelőtt 10 órakor mozsárlövések hirdeték az ünnepély kezdetét, majd a csabai első zenekar a Rákóczi-indulót kezdé meg, mely után nt. Haan Lajos ev. lelkész úr tót, Szemián Sámuel főjegyző úr pedig magyar nyelven tartottak alkalmi beszédeket, úgyszinte Petrovszky csabai bíró, Urszinyi Andor és Fábry János urak is. A Szózat és Himnusz zenéje, éljenzés és mozsárdurrogás között az ünnepély fél 12 órakor ért véget. — Új divat. A helybeli, csak fúvó hangszerekkel ellátott zenekarunk, ruházatában új divatot kezdett; ugyanis hogy a többi zenetársulatoktól megkülönböztetve legyenek, egész magyar egyenruhát készítettek. Az egyenruha: sötétszürke magyar nadrág veres zsinórral, sötétkék huszárka, gallérján ezüstös paszománttal, fejükön szürke sipka, a prímásnak gallérján trombitajelvény. Feltámadáskor és húsvét első napján a katolikus templomban az isteni tisztelet zenéjük kíséretében tartatott meg. (Békés, 1872. április, I. évf.)
