Képviselő-választás

A képviselő-választás Csabán tegnap szép rendben ment végbe. A választóközönség a szakadó eső miatt lassan gyűlt, mígnem a város különböző gyülekezőhelyeiről a választók zöme zászlók alatt zeneszóval bevonult a városházára. Ott a választási elnök, Vidovszky János pontban 8 órakor megjelent a választóközönség előtt, s a választást megnyitotta, felhíva a választókat, hogy tegyék meg a jelölést. A választók Zsilinszky Mihály nevét hangoztatták, s lelkesen éljenezték. A törvény szabta fél óra elmúlván, az elnök kijelentette, hogy miután csak egy jelöltet ‒ Zsilinszky Mihályt ‒ jelentettek, Csaba város egyhangúlag megválasztott képviselőjének nyilvánította Zsilinszky Mihályt. A választók nagy lelkesedéssel fogadták az elnöki kijelentést, s rögtön zenével mentek a megválasztott képviselőért, ki a választás színhelyén megjelenvén, az elnöktől átvette a képviselői megbízatást, rövid szavakban megköszönte a választóközönség bizalmát, és megígérte, hogy amint egyfelől törekvése és munkássága oda fog irányulni, miszerint a haza jelen sanyarú viszonyai között az anyagi és szellemi közjólétet tehetsége szerint előmozdítsa, úgy másfelől a város érdekét sem fogja szem előtt téveszteni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 1., VIII. évf. 132. szám)

Zsilinszky Mihály
Forrás: Vasárnapi Ujság, 52. évf. 10. szám (1905)

Kapcsolódó irodalom:

• Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838–1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988
• Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008
• Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927
• Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927
• Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba “Széchenyi Istvánja”. In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 39. sz. (1990) 3. p.

 

Zsilinszky Mihály a jelölt

A b.-csabai Szabadelvű Párt vasárnap délután 3 órakor a színházban népes közgyűlést tartott. Tárgyát a gr. Apponyi Albert lemondása következtében megürült országgyűlési képviselői állás betöltéséről való tanácskozás képezte. A párt nagy lelkesedéssel és egyhangúlag Zsilinszky Mihályt kiáltotta ki jelöltjéül. Egy többtagú küldöttség menesztetett Zsilinszky Mihályhoz, mely felkérje a jelöltség elfogadására, illetőleg a választók közt való megjelenésre. E küldöttség elhozván a jelöltet magával, az egy szép beszédben megköszönve a benne helyezett bizalmat, elfogadta a jelöltséget, s röviden reflektálva az országos állapotokra, fejtegette a szélsőbal és a kormány törekvései közti különbséget, s felhívta a jelen lévő és jelen nem lévő párthíveket, hogy emeljék fel a Szabadelvű Párt zászlaját, s őrizzék meg Csaba városának eddigi jó nevét.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 11., VIII. évf. 123. szám)

Zsilinszky Mihály
Forrás: Vasárnapi Ujság, 52. évf. 10. szám (1905)
 

A csabai polgári leányiskola értesítőjéből

Ezen intézet a lefolyt tanévben is a közönség fokozott részvételének örvendett, ami mutatja egyrészt, hogy szép rendeltetésének, mely jó anyák és honleányok nevelésében áll, mindjobban megfelel, másrészt bizonyságot tesz a művelődés szükségérzetének Csaba lakosságában való fejlődéséről. Az iskolaszék, melynek élén Zsilinszky Mihály állott, sikeresen fáradozik a társulat anyagi ügyeinek rendezésével, és az iskola belügyeire is folytonos éber figyelmet fordít, ez meglátszik az intézet jó hírű vizsgálatain is. Az intézet növendékei 10-zel szaporodtak, összesen 81-en voltak. A mulasztott órák 2,43%-ot tesznek ki. 12 növendék jutalomban részesült. A növendékek közül helybeli 69, vidéki 12, katolikus 15, evangélikus 34, Mózes-vallású 31. Legerősebben a kereskedői osztály volt képviselve. A tantárgyak közül súly helyeztetett a kézimunkára, számtanra, magyar nyelvre, német nyelvre. Taníttatott a francia nyelv és a tornászat is. A szertár ez évben különösen sok kitömött madárral és emlőssel gyarapodott. Az adományok közt elsősorban a kormány 3000 forintnyi adománya említendő. A tandíj a jövő évre is, mely szeptember 1-én kezdődik, a leszállított marad, ti. 20 forint.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 5., VIII. évf. 81. szám)

Bcsabai Polgári Leányiskola homlokzata

Kapcsolódó irodalom:

• A b.-csabai Községi Polgári Leányiskola 22-ik értesitője 1895‒96-ról. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Állami Felsőbb Leányiskola 5-ik évi értesitője az 1907‒1908. évről. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Leányisk., 1908 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Községi Polgári Leányiskola értesitője az 1926/27‒1939/40. iskolai tanévről. Közzétette: Mokosné Walthier Luiza. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1927‒1940

 

A bosszú

Csaba város képviselő-testületének keddi gyűlésén, melyen igen gyér számban jelentek meg a képviselő urak, Haan Lajos lelkész úr, Zsilinszky Mihály úr apósának indítványára és más rokonok támogatása mellett, Zsilinszky Endre úr lapját a község közlönyévé avatták, és anyagi segélyben is részesíteni határozták. Hogy a fiatal lapot ‒ a mi lapunk ellenében, mely 6 év óta tesz szolgálatot a megyének és e községnek ‒ a község közlönyévé választották: ahhoz nincs szavunk, de hogy anyagi segélyben is részesítik, mikor mi eddig is 6 éven át ingyen és gyorsabban hoztunk minden, a községi életre vonatkozó nevezetesebb mozzanatot, s mikor azt ezentúl is megteendjük, midőn tehát merő feleslegesség arra pénzt költeni, ahhoz igenis van szavunk, s nyíltan kimondjuk, hogy ez nem egyéb, mint ellenünk való bosszú és egy porció vastag nepotizmus. No de mi ki fogjuk heverni ezt is, és rezignációval viseljük ezt a jóakaratú „csapást” is. Csodálatra méltó volna, hogy a város ily privát ambíciókat vesz védszárnyai alá, és nyíltan egyik vagy másik lap pártjára áll, ha nem tudná az egész megye, hogy a képviselő-testületben minden 2. vagy 3. ember vagy Zsilinszky Endre úr, vagy Povázsay nyomdász úr rokona, sógora, pajtása!! Ilyenekkel kell nekünk 6 évi fáradozás után küzdenünk. De azért megleszünk ‒ hisszük és reményljük!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. december 11., VI. évf. 134. szám)

Békésmegyei Lapok rövid leírás
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 6. szám (1880. február 8.)
 

A csabai telekkönyv

A b.-csabai telekkönyv ügyében kiküldött bizottság, Szeberényi Gusztáv, Lepény Pál és Szemián Sámuel urak, kikhez Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő is csatlakozott, nov. 27-en fogadtatott Pauler Tivadar igazságügyér által. A miniszter úr kiváló udvariassággal fogadta a küldöttséget, s megígérte, hogy szívesen fog segédkezet nyújtani oly áldozatkész és szorgalmas néppel dicsekedhető városnak, minőnek Csabát ismeri. Reméljük, hogy most már a gyulai törvényszék t. elnöke sem fogja ellenezni a csabai telekkönyv átvitelét.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 5., V. évf. 97. szám)

Forrás: BékésWiki
 

Bemutatták a telephont

A b.-csabai nyilvános felolvasások ötödike vasárnap a kicsinél nagyobb közönség előtt tartatott meg. Az estélyen Petrovics Soma ev. lelkész, Zsilinszky Mihály és Kemény Mihály országgyűlési képviselő urak tartották össze a megjelent közönség élénk érdeklődését. Petrovics úr a régi zsidók családi életét ecsetelte bibliai tanulmányai alapján. A felolvasás élénk színezéssel tárta elénk a régi zsidók társadalmi életének minden mozzanatát. Utána Zsilinszky képviselő úr olvasott fel Nápolyról. A Vezúv, a nápolyi nép, a tengerpart, az utcák zaja, mind élethű és ragyogó képet adott a felolvasó papírján. Végül Kemény képviselő úr mutatta be a telephont, a találmányok e legutóbbikát, melyet az angol-amerikai Grahamnak köszön a világ, illetőleg fog köszönni a jövő, mely annak valódi hasznát fogja tudni venni. A bemutatott készülék a polgári leányiskolában naponként du. 4 óra után bárki által megszemlélhető.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 14., V. évf. 21. szám)

A telefon használata
Forrás: Vasárnapi Ujság, 24. évf. 47. szám (1877)
 

Iparmúzeum

A Békés megyei gazdasági egylet egy albizottsága hétfőn, folyó hó 28-án gyűlést tartott a Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő úr által már 2 évvel ezelőtt megpendített háziipar-múzeumnak B.-Csabán leendő felállítása tárgyában. A bizottság egyhangúlag annak felállítását elhatározta, és a végrehajtással Zsilinszky Mihály és Bartóky István urakat bízta meg. Remélhető tehát, hogy 3-4 hó múlva Csabán az iparmúzeum ünnepélyesen meg fog nyittatni.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. május 31., IV. évf. 43. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A békésmegyei gazdasági egylet … értesitőjének 1. füzete. – Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet (Gyula : Dobay ny.) szerk.: Mokry Sámuel. 1872
• A békésmegyei gazdasági egylet … értesitőjének 2. füzete. – Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet (Gyula : Dobay ny.) szerk.: Mokry Sámuel. 1871
• A Békésmegyei Gazdasági Egylet … évi értesítője. – Gyula : Dobay ny.,
– 1875., 1875. évi / szerk. Mokry Sámuel. – 1876
– 1877., 1877-ik / szerk Mokry Sámuel. – 1878
– 1878., 1878-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1879
– 1879., 1879-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1880
– 1880., 1880-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1881
– 1881., 1881-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1882
– 1882., 1882-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1883
– 1884., 1884-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1885
– 1888., 1888-ik / szerk. Zlinszky István. – 1888
– 1889., 1889-ik / szerk. Zlinszky István. – 1890
– 1891., 1891-ik / szerk. Zlinszky István. – 1892
– 1892., 1892-ik / szerk. Zlinszky István. – 1893
– 1894., 1894-ik / szerk. Zlinszky István. – 1895
– 1897., 1897-ik / szerk. Zlinszky István. – 1897
• A Békésmegyei Gazdasági Egylet értesitőjének … egyesitett füzete. Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet (Gyula : Dobay ny.) szerk.: Mokry Sámuel. 1873
• Árjegyzéke a Békésmegyei Gazdasági Egylet csabai Faiskolájában eladásra kerülő facsemeték-, rózsák-, diszfüvek- és virágoknak : 1890 őszén és 1891 tavaszán. Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet, 1890 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története, 1860-1896. Békéscsaba : Corvina ny. 1896

 

Haan Lajos az Akadémia levelező tagja

A Magyar Tudományos Akadémia második osztályában levelező tagul dr. Haan Lajos lelkész úr, a Békés megyei művelődéstörténelmi társulat kitűnő érdemeket szerzett alelnöke lőn megválasztva. A jelöltek közt olvastuk megyénkből Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő úr nevét is.
(Békési Lapok, 1877. május 27., II. évf. 21. szám)

 

Elhunyt Zsilinszky Mihály

(B.-Csaba, jan. 27.) Ma délután kísértük közrészvét mellett örök nyugalmára városunk legbuzgóbb, legtevékenyebb, legértelmesebb polgárainak egyikét, idősb Zsilinszky Mihályt. Született 1817. év szept. 28-án. Már fiatal korában viselt alsóbbrendű hivatalokat mind a városnál, mind a helybeli evangélikus egyháznál. Ezen utolsónak közel 30 év óta volt presbitere, két évig pedig (1861 és 1872) gondnoka. Gondnoksága alatt épült az egyik paplak. A városnál szintén két évig (1867 és 1868) viselt főbírói hivatalt. Az egyházi és városi gyűléseken egészen utolsó súlyos betegségéig folyvást élénk részt vett, s szép természetes esze, gyors felfogása, helyes ítélőtehetsége, általánosan ismert jóakarata és igazságszeretete okozták, hogy felszólalása mindég nyomatékkal bírt. A közügyek azonban nem vonták el őt annyira házától, hogy mint leggondosabb családapa ne végezte volna teendőit, különösen két korán elhalt leányai után árván maradt unokái körül. Főtisztelendő Szeberényi Gusztáv szuperintendens meghatóan ecsetelte a koporsója körül gyülekezett ezreknek azon veszteséget, mely halála által érte a várost, az egyházat és a családot. Siratják: hű neje, Patay Ilona, ki vele 40 évig élt boldog házasságban, s két derék fiai, úm. Mihály, e lapok szerkesztője, és Endre kassai reáltanodai tanár. Holt tetemei az ev. kastélyi temetőben lévő családi sírboltba tétettek örök nyugalomra, korán elhalt kedves menye, ifj. Zsilinszky Mihályné szül. Haan Karolina mellé. Áldás és béke lengjen hamvaik felett!
(Békés, 1875. január 31., IV. évf. 5. szám)

 

Követválasztás

Békéscsabán e hó 24-én történt meg az országgyűlési követválasztás. Amint értesültünk, 678 polgár szavazott; e számból Kemény Mihályra esett 589, Zsilinszky Mihályra 139. Amint tudjuk, 921-en voltak beírva; eszerint távol tartá magát a véleménynyilvánítástól 243 polgár, és így 450 szótöbbséggel Kemény Mihály úr Csaba város országgyűlési képviselőjének megválasztatott. A szavazás legszebb rendben ment végbe.
(Békés, 1872. június 30., I. évf. 13. szám)