T. laptársunk, a Békésmegyei Lapok, a megyei tanügyre nézve többek között fájlalja, hogy míg ún. „tudós” iskolánk (azaz gimnázium) 4 van, addig szakiskolánk egy sincs. Őszintén bevalljuk, hogy ha mirajtunk állana, mi mindenkinek, kivéve ki földmíves vagy kisebbszerű kézműves akar lenni, kötelességévé tennők, hogy legalább négy gimnáziumi osztályt végezzen, s csak ezután léphessen át szakiskolába. Mi nem képzelhetünk általánosan művelt embert, ki nem foglalkozott legalább némileg a latin és görög nyelvvel és irodalommal, ki nem ismerkedett meg a görögök egyszerű, eszes műveivel. Az ilyen egészen más gondolkozásmodorú lesz, élesebb eszű, jobb felfogású, s minden tettében, szavában helyesebb logika szokott uralkodni. S aztán gyakorlati haszna is van, mert bármely szakpályára készüljön is, könnyebben sajátíthat el bármely ismeretet, nyelvet, műkifejezést, mert tudja, honnét jő a szó, mi az eredeti értelme. Későbben vergődik ugyan önállóságra az, kinek szaktanulmányán és az elemi és polgári iskolán kívül még gimnáziumot is kellene végezni, de ez előny lesz, mert meglett, alaposan művelt férfiakkal találkoznánk csupán, s nem annyi kész, de azért éretlen teljszakállú gyerekkel. Mi tehát abban hibát nem találunk, hogy megyénkben 4 „tudós” iskola van, s legfeljebb azt kívánók, hogy mellette egy-két szakiskolánk is legyen, de maga az elnevezés, hogy „szakiskola” is arra mutat, hogy kivétel, hogy csak bizonyos köröknek való, míg a gimnázium általános; ott mindenki, bármely pályára készüljön is, nyerhet oktatást. Az általános pedig mindig szükségesebb, mint a speciális, a szakszerű.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 3., VI. évf. 28. szám)
Címke: oktatásügy
Tanügy
A békés-csabai nőképző társulat 4 osztályú polgári leányiskolája, megyénk közművelődésének egyik jelentékenyebb tényezője, a lefolyt évben teljessé nőtte ki magát: köszönet érte az iskolaszék fáradhatlan buzgalmának és a közönség nem szűnő áldozatkészségének. A társulati tagok száma 178-ra emelkedett. Örvendetes jelenség, hogy újabban a nők is nagyobb számmal vétetik fel magukat, bár még mindég csak 19-en vannak feljegyezve a tagok sorába. Legnagyobb kontingenst a kereskedők, honoráciorok, köztük különösen a tanítók és iparosok szolgáltattak. A tanítótestületnek 6 tagja van, négy rendes tanár és 2 hitoktató. Korszerű haladás, hogy a tornatanítás is megkezdetett, s hogy úgy a növendékek között, mint a közönség előtt népszerűvé lett. Az iskolának 68 növendéke volt, 9-cel több, mint tavaly, ami mutatja a lassú, de biztos emelkedést a létszámban. A mulasztások százaléka csak 1,29%, ami a községi viszonyokat kedvezőnek tünteti fel az iskolában. A tanulmányi előmenetelt mutatja, hogy átlag legtöbb a jeles; különösen kitűnt a 4. osztály 6 növendéke, aki mind tiszta jeles (kitűnő). Rendkívüli tantárgyul a francia nyelv és gimnasztika taníttatott a 15 rendesen kívül. A növendékek között vallásra Mózes-vallású 35, keresztyén 36, lakhelyre vidéki 12, helybeli 59, polgári állásra legkevesebb a földmivelő gyermeke, csak négy.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. augusztus 12., IV. évf. 64. szám)
Tanügy
— A b.-csabai reálgimnázium megszűnt élni. Az ág. h. ev. egyház presbitériuma, mely legnagyobb hatósága ez intézetnek, f. hó 17-én elhatározta, hogy a reál irányt elvetve algimnáziummá változtatja az iskolát. Tekintve azt, hogy reálgimnázium magában véve nevetséges galimatiász, minden tanügybarát csak örülhetne e kedvező változásnak, ha örömét el nem rontaná az a körülmény, hogy e változás csupán egy tanári állomás eltörlése céljából történt. Szomorú dolog, hogy egy elsőrendű egyház, amely egymaga képes fenntartani s jeles tanerőkkel ellátni egy 4 osztályú középiskolát, oly gyenge főhatósággal bír, amely nem látja, vagy nem akarja látni annak káros voltát mind az egyházra, mind a tanügyre, mind a tanárokra nézve, ha iskolája tanirányban s tanerőkben folytonosan változik. Nem akarjuk az egyház autonómiáját sérteni, midőn e tényre reflektálunk, de miután ez iskola nyilvános és helybeli, lehetetlen gyermekeink, de az egyház érdekében is fel nem szólalnunk, hogy legalábbis különös, miszerint e tanintézet rövid néhány év alatt ötször-hatszor változott jellegében: egyszer gimnázium, egyszer polgári iskola, egyszer reálgimnázium, majd ismét gimnázium, megint polgári iskola, s így tovább.
— A b.-csabai polgári leányiskola, melyet a helybeli nőképző társulat tart fenn, az elmúlt tanév végével ismét 3000 forintnyi segélyben részesült f. 1876. évi szükségletei fedezésére a nagymélt. közoktatási minisztériumtól. Úgy látszik, a kormány jól fogja fel feladatát, midőn egy oly fontos tanintézetet, minő e leányiskola, mely egész megyénkben s messze annak határain túl is egyetlen a maga nemében, nem enged megbukni, hanem mindenképpen támogatja. Mégis érdemli a támogatást nemcsak anyagilag a kormány részéről, hanem különösen a szülők részéről, kiknek leánygyermekeik vannak; és nagy elismerésre érdemesek azon hölgyek, akik hovatovább többre szaporodva a nőképző társulat tagjai közé lépnek, s mások kapacitálása által is a társulat tagjai számát gyarapítják.
— A b.-csabai polgári leányiskola iskolaszéke a kormány támogatása folytán elhatározta, hogy a jövő 1876/77. tanévre már felállíttatik a IV. osztály is, s evégből egy negyedik tanszékre, melyhez a természettudományok tanításának a feltétele, s 900 forintnyi fizetés és 300 forint lakbér van kötve, pályázatot hirdet. Az okmányokkal felszerelt folyamodványok aug. 20-ig a nőképző társulat elnökéhez, Kemény M. úrhoz küldendők be.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. július 27., III. évf. 60. szám)
Csaba magyar akar lenni
Hitelt érdemlő forrásból hallottuk, hogy Csaba városa elhatározta minden tizedben egy új népiskolának felállítását, amely tökéletesen magyar legyen, és ahol a tanítónak még tótul sem szabad tudni.
(Békés, 1872. szeptember 29., I. évf. 26. szám)
Polgári leányiskola
Csabán egy polgári leányiskola létesítése van tervben. A civilizáció egyik legfőbb feltétele a nők átalános műveltsége lévén, nem mulaszthatjuk el a csabaiak e törekvését melegen üdvözölni. Ugyane célra febr. 19-én táncvigalommal összekötött sorsjáték fog rendeztetni, melynek nyereménytárgyaira gyűjtések eszközöltetnek. Tökéletesen meg vagyunk győződve, hogy hölgyeink, felfogva a dolog érdemét, tömegesen fognak járulni a nemes cél létesíthetése érdekében ‒ adományaikkal.
(Békés, 1871. január 1., III. évf. 1. szám)
Kapcsolódó irodalom:
A b.-csabai Községi Polgári Leányiskola 22-ik értesitője 1895‒96-ról. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
A békéscsabai Állami Felsőbb Leányiskola 5-ik évi értesitője az 1907‒1908. évről. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Leányisk., 1908 (Békéscsaba : Corvina ny.)
A békéscsabai Községi Polgári Leányiskola értesitője az 1926/27‒1939/40. iskolai tanévről. Közzétette: Mokosné Walthier Luiza. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1927‒1940.