Címke: BékésmegyeiKözlöny

Megalakult a műkedvelői társulat

A műkedvelő-társulat megalakulása Csabán füstbe szállt, mert habár a csabai életrevaló fiatalság több éltesebb korúak támogatása mellett igyekezett is minden lehetőt kivinni annak létesítése körül, mindazonáltal a nemes szórakozásnak, a jó célra irányzott törekvésnek, a hosszas unalmas böjti napok elűzését és ezáltal kedélyes estélyek szerzését célul kitűzött társulatnak az e téren jártas, sőt otthonos hölgyeinket működő tagjaiul megnyerni nem sikerült. — Panaszra kellene talán emelni ajkainkat hölgyeinknek közömbössége felett, de nem szólunk, mert előttünk lebeg azon régi közmondás: „Ne szólj szám, nem fáj fejem”, azután a nőkkel csakugyan nem jó kikezdeni! • Amint biztos kútforrásból halljuk, a b.-csabai műkedvelői társulat újra szervezkedett, miután egypár lelkes nő felkarolta az ügyet. A legközelebbi gyűlés ma délután Thomka Emil ügyvéd úr vendégszerető házánál tartatik. • A csabai műkedvelő-társulat 18-án délután megalakult. Első előadandó darabok lesznek a Levél és Tévedések vígjátéka című színművek. A nők közül részt vesznek mint műkedvelők Haan Ida, Thomka Ida és Ilka, Biener Etel, Launer Ida és Rajner kisasszonyok, a férfiak közül Thomka Emil, ifj. Fábry Károly, Haan Béla, Kocziszky János és Rajner Béla. • A Csabán alakult műkedvelői társulat első előadását húsvét utáni első hétfőn adandja. Az előadások igen érdekesek ígérkeznek lenni, amennyiben a szerepek igen jól vannak szétosztva. Az előadások tiszta jövedelme a nőképző- és kisdedvédőegyleté lesz.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. március 11., II. évf. 20. szám; 1875. március 18., II. évf. 22. szám; 1875. március 21., II. évf. 23. szám; 1875. március 25., II. évf. 24. szám; 1875. március 28., II. évf. 25. szám)

Thomka Emil háza kiadó
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 10. szám (1877. február 4.) 3. p.
 

Bankett

A b.-csabai takarékpénztár hivatalnokai és választmánya múlt héten igen kedélyes bankettet tartottak a Fiuméban, melynek vagy 60 üveg Veuve Clicquot esett áldozatul, jeléül annak, hogy az általános krach e jól kezelt intézetet érintetlenül hagyta.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. március 14., II. évf. 21. szám)

Fiume Szálló
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Fásítás

A fásítás nagy fontosságát belátva Csaba városa, Sztraka Ernő mérnök lelkes kezdeményezése folytán, ez idén is négyezer fát fog kiültetni részint a városban, részint az országutak mellékén. Részünkről ez eljárást csak üdvözölhetjük, de nem tarthatjuk vissza abbeli óhajtásunkat, hogy a város elöljárósága a már eddig kiültetett és szépen díszlő fák megőrzésére s a nép fapusztítási kedvének megtörésére minél nagyobb erélyt fejtsen ki!
(Békés, 1875. március 7., IV. évf. 10. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Nagy András, D.: Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51–52. szám (1990) 2. p.
• Sztraka Ernő. (1830–1906). In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 15. szám (1906. február 22.) 2–3. p.
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993.

 

A korcsolyázás tüze

A jégsport még mindég éli világát Csabán ‒ és úgy látszik, hogy a hölgyek, a sport ezen neme iránti érdeklődésük által, csak nevelik az ifjakban a korcsolyázás tüzét. Vasárnap mintegy 10 tagból álló női társaságot láttunk a jégen, mely oly változatos szép tarka csoportot képezett, hogy bármely festő ecsetjére méltó lenne. A nők kivétel nélkül mind korcsolyáztak, és némelyek, mint például Haan Ida k. a., bámulatos előmenetelt tanúsítottak.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. március 4., II. évf. 18. szám)

Kezdő korcsolyázók
Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 5. szám (1904) 73. p.
 

Furcsa szokás

Csabán az a furcsa szokás uralkodik, hogy vasárnap és ünnepnapokon, midőn a forgalom éppen legnagyobb, a nép úgy a városháza, mint a Fiume és Népbank oldalán teljesen elállja a járdát, úgyhogy az arra sétáló hölgyeknek a sárba kell kitérni a parasztkamaszok előtt. Igen nagy szolgálatot tenne a t. biztos úr a közlekedés könnyűségének, ha ezen visszaélés beszüntetése iránt erélyesen intézkedni szíveskednék.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. február 11., II. évf. 12. szám)

 

A gimnázium tanítványainak száma

Ezen iskolának van a mai napon 85 tanítványa. Ezek közül 71 helybeli, 14 vidéki; 57 ágostai, 1 református, 11 római katolikus, 1 görög katolikus, 15 Mózes-vallású; két 10, huszonhét 11, huszonkét 12, huszonhárom 13, nyolc 14, egy 15, két 16 éves. 59 gimnaziális, 26 reálirányú; az első osztályba jár 40, a másodikba 21, a harmadikba 13, a negyedikbe 11. A múlt évi létszám erősebb volt héttel.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. február 4., II. évf. 10. szám)

 

Az elöljáróság megválasztása

A b.-csabai elöljáróság a hétfőn 19-én tartott választáskor következőképp alakult: Zelenyánszky György bíró, Hursán Pál albíró, Zahorán János gazda. Esküdtek: I. tized Kovács S. János, Maczák Adám. II. tized Glacz Ferenc, Hankó Máté. III. tized Petrovszky S. Mihály, Kesjár A. György, Faragó András. IV. tized Aradi János, Kliment Sz. János. Szőlőbeli Szeverényi Pál.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. január 21., II. évf. 6. szám)

 

Szabadkőművesek Csabán

Az aradi páholyhoz tartozó szabadkőművesek szerdán délután gyűlést tartottak Csabán. Mi iránt, azt nem tudja senki, így tehát egy profán újdondász sem tudhatja, mert a legmélyebb titok leple takarja úgy működésük alakiságát, mint eredményeit. Azért nem is tud ezekről az eredményekről beszélni senki semmit, ámbár hisszük, hogy sok jót művelnek, és ha valamely szűkölködő özvegynek vagy ínséggel küzdő árvának valami váratlan, ismeretlen helyről segítség jő, bizonyára ők azok, akiktől ered a jótétemény, és nem hisszük, hogy igaz volna az, mit a nép beszél, hogy ti. a tagok csak egymás közt segítik és pártolják egymást a közéletben, mi már azért sem lehet igaz, mivel a szabadkőművesek mindenesetre gyönyörű szép alapelveken nyugvó intézménye alkalmat nyújtana ezáltal arra, hogy üresfejű ingyenélők mindenáron a páholyba felvétetni igyekeznének magukat, csak hogy gond nélküli életük legyen.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. január 10., II. évf. 3. szám)

 

Korcsolyázó egylet

B.-Csabán is alakult korcsolyázó egylet, melynek elnökéül Vidovszky János, igazgatójául Omaszta Gyula, pénztárnokául Rajner Béla választatott meg. • A magántársulat ünnepélyes megnyitását a vasúti pályaudvar előtti tón tartotta, zene- és dobszó mellett, az arra elkészített jégen, számos néző és sok hölgy részvétele mellett. • Hogy minden társulati egyesülés élénkítőleg hat a társadalomra, azt a b.-csabai korcsolyázó egylet is fényesen bizonyítja. Vasárnap csak úgy hemzsegtek az utcák a kíváncsi gyalogosok és csengettyűs szánon járóktól, kik kisiettek a gyönyörű szép téli nap fényében korcsolyázók evolúcióit a vasút előtti tón megszemlélni, a vasárnap délután rendesen kihalt vasúti étterem pedig telve volt a korcsolyázás után ott uzsonnázók sokaságától.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. január 3., II. évf. 1. szám; 1875. január 7., II. évf. 2. szám; 1875. január 14., II. évf. 4. szám)

A városligeti jégpályáról
Forrás: Vasárnapi Ujság, 46. évf. 2. szám (1899) 28. p.
 

Csabai hetivásár

A csabai karácsony előtti f. hó 23-i hetivásár, kivéve a terményfélékre, a beálló karácsonyi ünnepek folytán igen élénk volt; ez a hetivásár nem a kereskedőké, hanem a gazdasszonyoké volt, kik a kedves kicsinyek és az ünnepi asztal részére mindenféle kacsákat, pulykákat, libákat, különféle néven nevezendő kolbászt és hurkákat stb. vásároltak nagy mennyiségben össze.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. december 27., I. évf. 48. szám)

Karácsonyi vásár Pesten
Forrás: Vasárnapi Ujság (1871) 652. p.