A reformáció ünnepe

Legközelebbi vasárnap a helybeli ág. hitv. templomokban a reformáció emlékünnepén kívül százados fordulója lesz megünnepelve a korszakot alkotó eseménynek, hogy II. József császár türelmi parancsával az evangélikus egyház kétszáz éves zaklattatásának véget vetett, s védpajzsa alatt száz és száz immár végpusztulásnak indult evangélikus gyülekezet mintegy varázsvessző érintésére gyorsan felvirágzott.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 27., VIII. évf. 130. szám)

 

Pünkösd, részvétünnep

Ma van piros pünkösd napja, egyike a legfényesebb legvirágzóbb ünnepe ez az egyháznak. De fényes ez alkalommal különösen Csaba városának, dicső ünnep napja ez a mai. Összegyülekeznek ott, hogy kedélyesen mulatva filléreket rakjanak össze annyi száz és száz hajléktalan család nyomora némi enyhítésére. S bizonyára Csaba város lelkes honfiai s honleányai kezdeményezése folytán megszületett részvétünnep jövedelmezni fog annyit, amennyit hazánk egy vidéki kisebb városától csak várni lehet; jövedelmezni fog legalább annyit, hogy a sors csapása által sújtott megyei árvízkárosultak örök időkig, apáról fiúra emlékezetben tartandják a csabai egykori részvétünnepély kegyadományát.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 2., VIII. évf. 66. szám)

Pünkösd ünnepére
Forrás: Vasárnapi Ujság, 4. évf. 22. szám (1857. május 31.)

Kapcsolódó irodalom:

• Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd : a nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest : Szent István Társulat, 1973
• Egyházi ünnepek – népszokások. 2. kiad. Kecskemét : Házinyomda Gmk., 1993
• Mohay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás : történet, eredet, hagyomány. Budapest : Nyitott Könyv Kiadó : L’Harmattan Kiadó, 2009
• Móser Zoltán: Május : Pünkösd hava. Csíkszereda : Pro-Print Könyvkiadó, 1998
• Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdnek jeles napján … : pünkösd a 19-20. századi magyar néphagyományban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2010

 

800 éves jubileum

Kegyeletes emlékünnepet ült 4-én a magyar katolikus világ. Akkor volt 800 éve annak, hogy VII. Gergely pápa 1081. május 4-én I. István magyar királyt a szentek sorába iktatta.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. május 8., VIII. évf. 55. szám)

Szent István megkeresztelése. Benczúr Gyula festménye
Forrás: Vasárnapi Ujság, 47. évf. 32. szám (1900. augusztus 12.) 1. p.

Kapcsolódó irodalom:

• Balics Lajos: A róm. kath. egyház története Magyarországban. Budapest : Szent István Társulat, 1901
• Cherrier Miklós János: A magyar egyház története. Pest : Heckenast, 1856
• Küng, Hans: A katolikus egyház rövid története. Budapest : Európa, 2005
• Norman, Edward: A római katolikus egyház képes története. Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó, cop. 2007
• Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 2. kiad.. – Budapest : Ecclesia Kiadó, 1987

 

Ünnepi hangulat

Közelednek a karácsonyi és újévi ünnepek, nagyobb üzleteink kirakatai élénken jelzik e körülményt. A tarkabarka apróságok, drága haszontalanságok, női divatáruk csak úgy kínálkoznak az üvegajtókon keresztül a járókelőknek, s a karácsonyi és újévi ajándéknak valók mindenfelé kezdenek élénk kereset tárgyai lenni. Az ifjú nemzedék élénk vággyal lesegeti az ajándéktárgyakat, s már jó előre hízelegnek a szeretetreméltó nagybácsik és nagynéniknek, nehogy karácsony és újév előtt megfeledkezzenek róluk.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 22., V. évf. 102. szám)

Karácsony ünnepére
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 52. szám (1880. december 26.)
 

Augusztus 20.

István király ünnepén a b.-csabai evangélikusok magyar templomában népes, válogatott közönség áldozott a nemzeti kegyelet oltárán. A hazafias tartalmú ének- és beszédre a lelkesedés ihlete látszott az arcokon. Főispánunk őméltósága, a városi elöljáróság testületi megjelenése nagyban emelte az ünnepélyt, melyen az intelligencián kívül értelmesb gazdaközönségünk is részt vett, bizonyságául annak, hogy a nemzeti kegyelet dolgában s a keleti vérengzésekkel szemben egy szív, élek vagyunk Isten házában.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. augusztus 26., IV. évf. 68. szám)

Szent István átveszi a kereszténység jelvényeit
Forrás: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 17. szám (1895)
 

Március 15.

A csabai polgári kör mint rendesen az idén is megünneplé március 15-ét közvacsorával, melyen igen szép hazafias szellemű pohárköszöntéseket mondottak, melyeknek tartalma ment volt minden túlzástól, és a nemzet jogos és teljesíthető kívánságai hangoztattak csak.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 18., IV. évf. 22. szám)

Pilvax-kávéház (Budapest)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 44. évf. 11. szám (1897)
 

Karácsony

A nagy és szent karácsonyi ünnepnapok küszöbén állunk, melyet kitűnő költőnk méltán nevezett „a családok ünnepnapjának”. Mindenki siet áldozatot hozni a templom és családi kör oltárára egyképpen, s bizonyára kedves az, az Úr előtt, s az áldozó előtt is. Még most csak a „praeparáczió” napjai vannak, és siet mindenki, hogy karácsony napjai készen találják. Ilyenkor apa és fiú, mátka és kedves, de még a kérelmeikben megcsalatottak is előveszik ajándékaikat, könnytől ragyogó szemmel nézik ezeket, csakhogy az elsők szemeiben örömkönnyek úszkálnak, még az utóbbiakéban bánatság tolta könnyek peregnek alá. — Az élet útjai többfélék.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 21., III. évf. 102. szám)

Karácsonyi csillag
Forrás: Vasárnapi Ujság, 31. évf. 51. szám (1884)
 

Csabai hetivásár

A csabai karácsony előtti f. hó 23-i hetivásár, kivéve a terményfélékre, a beálló karácsonyi ünnepek folytán igen élénk volt; ez a hetivásár nem a kereskedőké, hanem a gazdasszonyoké volt, kik a kedves kicsinyek és az ünnepi asztal részére mindenféle kacsákat, pulykákat, libákat, különféle néven nevezendő kolbászt és hurkákat stb. vásároltak nagy mennyiségben össze.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. december 27., I. évf. 48. szám)

Karácsonyi vásár Pesten
Forrás: Vasárnapi Ujság (1871) 652. p.