Békésmegyei Közlöny 1880 – Oldal 4

Szomorú hír

Csorvásról szomorú hírt közölnek velünk. Nemzetünk nagy költőjének, Petőfi Sándornak öccse, Petőfi István, gutaütés folytán meghalt. Hosszú évek óta Geiszték birtokán, Kis-Csákón mint tiszttartó élt, vagyis jobban mondva a Geiszt család teljhatalmazottja, barátja és tanácsadója volt. A gazdasági szaklapokban gyakran találkoztunk kitűnő szakértelemről tanúskodó cikkeivel, s lapunknak is az 1874. és 1875. években rendes közgazdasági munkatársa volt. A héten itt Csabán beszéltek még vele barátai és ismerősei, kik nem is gondoltak arra, hogy az életerős férfit oly rögtönösen éri utol a halál! Nyugodjék békével! Emléke, szelíd, becsületes arca sokáig felejthetlen fog maradni e megyebeliek előtt! — Petőfi Istvánt vasárnap délután temették el a megye közönségének, de a fővárosból is lejött számos vendég mély részvéte mellett a csákó-pusztai temetőben. B.-Csabáról Sztraka György és Varságh Béla urak adták meg az elhunytnak az utolsó tiszteletet.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. május 1., VII. évf. 83. szám; 1880. május 4., VII. évf. 85. szám)

Üdvös rendelet

A csabai járás szolgabírája igen üdvös rendeletet bocsájtott ki, mely szerint minden háztulajdonos vagy lakó a háza előtt összegyűlni szokott szemetet és hulladékot 2 forint pénzbírság terhe alatt eltakaríttatni és az eltakarított helyet a nyári hónapokban fellocsoltatni köteles.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. április 27., VII. évf. 80. szám)

Bírság

A csabai járási szolgabíró e héten 2 csabai korcsmárost marasztalt el 20-20 forint pénzbírságban a korcsmai zárórák meg nem tartása miatt. A befolyt 40 forintból 20 forintot a helybeli algimnáziumnak, 20 forintot pedig a helybeli nőneveldének juttatott a derék szolgabíró.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. április 17., VII. évf. 73. szám)

A nagytemplom homlokzata — Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 265. p.

Népmozgalmi kimutatás

1880. január 1-jétől április hó elejéig született összesen 447, fiú 232, leány 215; ezek közt volt törvénytelen 14, ikrek 5 esetben. Házasult 71 pár. A halottak száma 304, férfi 154, nő 150, az életkort tekintve: 0-tól 1 évig 88, 1‒5-ig 74, 5‒10-ig 22, 10‒20-ig 21, 20‒30-ig 15, 30‒40-ig 15, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 13, 60‒70-ig 26, 70‒80-ig 15, 80‒90-ig 5. A szülöttek száma 143-mal múlja felül az elhaltakét, melynél fogva az év első negyedében az egészségi viszonyok kedvezőek voltak.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. április 15., VII. évf. 72. szám)

Precíziós mérleg — Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)

Díszes állás

Gelléri Mór barátunkat és lapunk kedves munkatársát az Országos Magyar Iparegyesület egyhangúlag titkárává választotta. E 2000 forint évi fix fizetéssel összekötött díszes állás jellemzésére elég legyen annyit felhoznunk, hogy ezen régi tekintélyes egyesület titkára a 40-es években Kossuth Lajos volt, s mióta újjáalakult, Fest Imre, Keleti Károly és Mudrony Soma voltak titkárai. Legnagyobb örömmel regisztráljuk kedves barátunknak ezen érdemelt kitüntetését, mely oly lépcső, melyen csak fölfelé lehet haladni. Kétségtelen, hogy a hazai legújabb üdvös iparmozgalmak, az iparosok önérzetének, testületi szellemének ébresztésében Gelléri Mórnak oroszlánrésze van, számos barátja örvendeni fog, hogy eddigi iparkodásának némi méltó jutalmát nyerte, mi nálunk, a nepotizmus és protekció privilegizált hazájában valóban ritkaság.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 28., VII. évf. 60. szám)

Gelléri Mór portréja — Forrás: Vasárnapi Ujság, 40. évf. 26. szám (1893. június 25.)

Hamza Sámuel (1829‒1880)

Hamza Sámuel, a b.-csabai Fiume vendéglő bérlője, tizenhárom napi súlyos szenvedés után, vasárnap du. 3 órakor jobblétre szenderült. Mindenki, aki közelebbről ismerte, bizonyára sajnálni fogja, hogy ez egyszerű, értelmes polgár legszebb férfikorában itt hagyta az életet. Tegnap délután tartatott meg a gyászszertartás a csabai közönség legmélyebb részvéte mellett, kinek kedvence volt. Nyugodjék békében!
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 16., VII. évf. 52. szám)

Díjmentes oktatás

Az iparossegédek önképzésének előmozdítása érdekében utánzásra méltó intézkedést léptetett életbe a b.-csabai iparosifjúsági egylet. Az említett egyletben e hó 2-án kezdődött meg a tagok díjmentes oktatása. Az iparos ifjak megragadják az alkalmat, és szép számmal járnak ez ingyenes tanórákra. A többi iparosifjúsági egyleteknek is életbe kellene léptetni az iparossegédek ingyen oktatását. Eddig Szegeden, Kolozsváron, Veszprémben, Debrecenben, Losoncon és most Csabán vannak ilyen ingyenes tanfolyamok.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 13., VII. évf. 50. szám)

Csabai munkások

Több jómódú csabai gazda a múlt napokban Arad megyében Atzél Péter úrnál egy nagyobb terjedelmű birtoknak feles művelésére vállalása végett Apatelken járván, nem győzik eléggé dicsérni azt a vendégszeretetet s előzékenységet, mellyel ott fogadva lettek. Tudvalevőleg az ottani gazdasági állapotoknak rákbaja a munkáskéz hiánya. Ezen sarkalatos hiányon gyökeres orvoslás lenne, ha az ottani oláhság közé az általánosan ösmert csabai józan, értelmes s tetőtől talpig hazafias szellemű tót nép ékelné magát, s bár eleinte legfölebb 100 család lenne odatelepíthető, de kezdetül ez elég lenne, s hisszük, rendkívül kedvező hatású volna az ottani földérték emelésére oly tőke hozzájárulása által, minő az emberi munka.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 9., VII. évf. 47. szám)

Katonai szökevények

Oly hadköteles, ki hadkötelezettségének megfelelése végett a törvény szabta időben sorozóbizottság elé nem áll, s még azután is bujkál, szökevénynek nyilváníttatik, és rendszerint 16 évig tartatik nyilván, s az alatt az idő alatt minden évben egy erre hivatott bizottság által nyomoztatik: ilyen hadköteles Csabán 96 van, éspedig 1864-ben 4, 1866-ban 4, 1867-ben 3, 1868-ban 3, 1869-ben 13, 1870-ben 2, 1871-ben 2, 1874-ben 29, 1875-ben 24, 1876-ban 2, 1877-ben 4, 1878-ban 2 és 1879-ben 4 egyén maradt távol a sorozástól.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 21., VII. évf. 35. szám)

Magyar gyalogos — Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 27. szám (1892)

Folyamadás

Csaba város elöljárói, tekintettel arra, hogy a n.-váradi bábaképző intézetben az előadási nyelv a román és magyar, a csabai parasztnők pedig a nyelvek egyikét sem bírják, Pozsony városa pedig, hol a másik bábaképző intézet van, Csabától oly távol fekszik, hogy oda s onnan menni egy nő sem vállalkozik, tekintetbe véve továbbá Békés megye számos tót ajkú népét, mely Csabát, Szarvast, Kondorost, Berényt lakja, továbbá a szomszédos kincstári pusztákon elszórt tót telepeket, aziránt folyamodott, tétessék a magas kormány részéről intézkedés, hogy Csabára egy szakértő bábaoktató küldessék vagy 3 havi időtartamra, aki a környékbeli nőket tót nyelven oktatná és kitanítaná, vagy pedig jelöltetnék ki ilyennek Csaba városi tiszti főorvosa, dr. Réthy Pál, aki a környékbeli bábákat az 1878. évben is igen jó sikerrel kiképezte.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 10., VII. évf. 27. szám)