Az e hó 28-án Csabán megejtett városi képviselő-választások eredménye kerületenként:
I. kerület: rendes tag Zsilinszky Endre; póttagok Maczák L. György, Botyánszky János. II. kerület: rendes tag Feledi János; póttagok Gálik András, Kaczkó Mátyás. III. kerület: rendes tag Lepény Pál; póttagok Zahorán János, Kvaszkó János. IV. kerület: rendes tag Varságh Béla; póttagok Havran Pál, Zahorán János. V. kerület: rendes tag Kovács Mátyás; póttagok Kejár A. György, Koszecz János. VI. kerület: rendes tag Kovács Sz. Ádám; póttagok Griecs T. Mihály, Ónodi János. VII. kerület: rendes tag Vidovszky János; póttagok Sztraka György, Fejér Béla. VIII. kerület: rendes tag Kliment Sz. János; póttagok Maczák Márton, Farkas G. Mihály. IX. kerület: rendes tag Kovács Mátyás; póttagok Grics F. Mihály, Mazán János. X. kerület: rendes tag Botta Pál; póttagok Szeverényi András, Lőrincsik Pál. Kovács Mátyás az V. kerületben lemondván, helyette Kesjár A. György választatott meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. december 30., VII. évf. 250. szám)
Címke: VarsághBéla
Szomorú hír
Csorvásról szomorú hírt közölnek velünk. Nemzetünk nagy költőjének, Petőfi Sándornak öccse, Petőfi István, gutaütés folytán meghalt. Hosszú évek óta Geiszték birtokán, Kis-Csákón mint tiszttartó élt, vagyis jobban mondva a Geiszt család teljhatalmazottja, barátja és tanácsadója volt. A gazdasági szaklapokban gyakran találkoztunk kitűnő szakértelemről tanúskodó cikkeivel, s lapunknak is az 1874. és 1875. években rendes közgazdasági munkatársa volt. A héten itt Csabán beszéltek még vele barátai és ismerősei, kik nem is gondoltak arra, hogy az életerős férfit oly rögtönösen éri utol a halál! Nyugodjék békével! Emléke, szelíd, becsületes arca sokáig felejthetlen fog maradni e megyebeliek előtt! — Petőfi Istvánt vasárnap délután temették el a megye közönségének, de a fővárosból is lejött számos vendég mély részvéte mellett a csákó-pusztai temetőben. B.-Csabáról Sztraka György és Varságh Béla urak adták meg az elhunytnak az utolsó tiszteletet.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. május 1., VII. évf. 83. szám; 1880. május 4., VII. évf. 85. szám)
Új sport: galambdíjlövészet
Július 1-én nagyszámú csabai és sok vidéki néző előtt mutatta be 26 vadászatkedvelő lövészi ügyességét, ami a közönségnek igen érdekfeszítő látványt nyújtott. Az első díjat Varságh Béla úr nyerte el, ki hat lövés közül ötször talált, ami oly bravúr, hogy akármely tiroli gyakorolt vadásznak becsületére vált volna. A második díj körül igen érdekes versengés folyt: nevezetesen 3-an voltak (Körösi úr vandháti ispán, Foltényi Imre úr és Zsiros János úr), kik 6 lövés közül 4-szer találtak. A bírálóbizottmány új, 3 galambra lövést rendelt el, de ismét mind a három 2-szer talált. A bírálóbizottmány tehát azt rendelte el, hogy csak egy galambra lőjenek, azé lévén az elsőség, kinek galambja rögtön lebukik. Körösi úr lett a nyertes, amennyiben csak ő egyedül lőtte le galambját. A főlényeg azonban a szerencsében feküdt. Akire Fortuna kisasszony mosolygott, akinek galambja lövésre jobban jött, az lepuffantotta. A nap valódi hősének, Varságh Béla úrnak elismerés szerezte koszorújából néhány szálat kivett Drechsel Alajos úr, ki a fogadásos lövéseknél az egyszerre kibocsájtott 2 galambot lőtte le.
Végül a galambdíjlövészet derék rendezője, Sztraka György úr egy mulattató befejezéssel lepte meg a közönséget; ugyanis a megmaradt galambokat párosával kibocsájtották, és a félkört képező vadásztársaság azokat ízekre lőtte, midőn azonban a galambok elfogytak, a jel megadatott más galambok kibocsátására, de a közönség ámulására galamb helyett egy özönvíz előtti szörny repült ki a kalitból, már ti. egy tollseprűkkel ékesen toalettírozott nyúl. Kedélyes táncvigalom zárta be ezen Csabán sohsem látott sportot.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 5., I. évf. 23. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Sportlövészet. szerk. biz. vez. Németh János. Budapest : Sport Kiadó, 1980.