Békés – Oldal 3 – Csabai szemelvények

Korcsolyaverseny

A csabai korcsolyázó egylet múlt keddi versenyén a fiatalság színe-java, kísérve vegyes korú közönség által jelent meg, hol a gyorsasági pályadíjat Scheifler Hugó, az ugrásit pedig Reiner Béla nyerte el. A versenyt közvetlenül követte a táncvigalom a vasúti restaurációban. Mint a múltkori, úgy ez is határtalan jókedv közt folyt le. A reggeli 3 óráig tartó jó mulatság azon élénk vágyat költé az ifjúságban, hogy a társulat még ez idén legalább egy ily táncvigalmat rendezzen a fesztelen mulatságot szerető közönség számára.
(Békés, 1875. február 7., IV. évf. 6. szám)

Ívezés — Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 5. szám (1904) 73. p.

Bál

A csabai szabóifjúság bálja múlt vasárnap igen jól sikerült. A mostani pénzszűk világban igen ajánlotta az odamenetelt azon körülmény, hogy a belépti díj „tetszés szerinti” volt. Mind a férfiak, mind a nők között ízléses egyszerűség uralkodott, a társalgás fesztelen, a mulatság kitűnő volt, és kivilágos kiviradtig tartott.
(Békés, 1875. február 7., IV. évf. 6. szám)

Táncórában — Forrás: Vasárnapi Ujság, 29. évf., 5. szám (1882) 72. p.

Elhunyt Zsilinszky Mihály

(B.-Csaba, jan. 27.) Ma délután kísértük közrészvét mellett örök nyugalmára városunk legbuzgóbb, legtevékenyebb, legértelmesebb polgárainak egyikét, idősb Zsilinszky Mihályt. Született 1817. év szept. 28-án. Már fiatal korában viselt alsóbbrendű hivatalokat mind a városnál, mind a helybeli evangélikus egyháznál. Ezen utolsónak közel 30 év óta volt presbitere, két évig pedig (1861 és 1872) gondnoka. Gondnoksága alatt épült az egyik paplak. A városnál szintén két évig (1867 és 1868) viselt főbírói hivatalt. Az egyházi és városi gyűléseken egészen utolsó súlyos betegségéig folyvást élénk részt vett, s szép természetes esze, gyors felfogása, helyes ítélőtehetsége, általánosan ismert jóakarata és igazságszeretete okozták, hogy felszólalása mindég nyomatékkal bírt. A közügyek azonban nem vonták el őt annyira házától, hogy mint leggondosabb családapa ne végezte volna teendőit, különösen két korán elhalt leányai után árván maradt unokái körül. Főtisztelendő Szeberényi Gusztáv szuperintendens meghatóan ecsetelte a koporsója körül gyülekezett ezreknek azon veszteséget, mely halála által érte a várost, az egyházat és a családot. Siratják: hű neje, Patay Ilona, ki vele 40 évig élt boldog házasságban, s két derék fiai, úm. Mihály, e lapok szerkesztője, és Endre kassai reáltanodai tanár. Holt tetemei az ev. kastélyi temetőben lévő családi sírboltba tétettek örök nyugalomra, korán elhalt kedves menye, ifj. Zsilinszky Mihályné szül. Haan Karolina mellé. Áldás és béke lengjen hamvaik felett!
(Békés, 1875. január 31., IV. évf. 5. szám)

Évi kimutatások

Népmozgalmi kimutatás. 1874-ben született összesen 1864, fiú 947, leány 917; ezek közt volt törvénytelen 32, ikrek 23 esetben. Házasult 495 pár. A halottak száma 1278, ebből férfi 669, nő 609; az életkort tekintve: 0‒1 évig 476, 1‒5-ig 314, 5‒10-ig 78, 10‒20-ig 52, 20‒30-ig 67, 30‒40-ig 43, 40‒50-ig 90, 60‒70-ig 58, 70‒80-ig 26, 80‒90-ig 5. A szülöttek száma tehát 586-tal múlja fölül az elhaltakét, mely arány mutatja, hogy az elmúlt évben az egészségi viszonyok kedvezőek voltak.

A városi kórház és szegénygyámoldának évi kimutatása.1874-ben gyógykezeltetett 162 beteg: férfi 94, nő 68, ezek közül gyógyult 128, javult 18, meghalt 16. Az életkort tekintve: 1‒10 évig 7, 10‒20-ig 52, 20‒30-ig 53, 30‒40-ig 25, 40‒50-ig 15, 50‒60-ig 5, 60‒70-ig 3, 70‒80-ig 2. A szegények házában jelenleg ápolás alatt van összesen 28 egyén, éspedig 16 férfi és 10 nő, egy fiú- és egy kisleánygyermek.
(Békés, 1875. január 17., IV. évf. 3. szám)

Munkácsy B.-Csabán

Munkácsy Mihály kitűnő festőművész hazánkfia jelenleg megyénkben B.-Csabán tartózkodik, Reök István nyaralójában, nejével, a lapokban is emlegetett francia bárónővel. A jövő hónap közepéig fognak itt időzni, s ezalatt városunkat is meglátogatja, s még meglehet, hogy valami ellesett érdekes képet fog zseniális ecsete feldolgozni, megemlékíteni.
Munkácsy Mihály Csabán időzése alatt nem feledte meglátogatni Lángi asztalos özvegyét. Az ünnepelt művész nem szégyenli és nem tagadja tehát, hogy ő ez özvegy hajlékában egykor inaskodott.
(Békés, 1874. szeptember 20., III. évf. 38. szám; Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 27., I. évf. 35. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994
• Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011
• Bellák Gábor: 175 éve született Munkácsy Mihály. In: Rubicon, 2–3. szám (2019)
• Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
• Czeglédi Imre: “Nem szeretne festő lenni?”. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014
• Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990
• Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963
• Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001
• Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007
• Csiffáry Gabriella: “Magyarázom a bizonyítványom” : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017
• Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• “Elvégeztetett” : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013
• Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014
• Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. 2. kiad. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014
• Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múz., 2009
• Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2010
• Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976
• Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964
• Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017
• Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy’s works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005
• Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927
• Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000
• Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014
• Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994
• Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016
• Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016
• Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004
• Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016
• Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008
• Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012
• Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962
• Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983

Kié a dicsőség

Munkácsy Mihály festőművész hazánkfiáról csabai lapkollégánk azt írja, csabai születésű, ez állítás téves. Munkácsy munkácsi születésű, s előbb Liebnek hívták, igaz, hogy több ideig tartózkodott megyénkben, s jelesen Gyulán, hol Szamosi jelenleg nagyváradi rajztanár vezetése alatt indult meg azon a pályán, melyen magának oly messze terjedő hírt szerzett. Csabán is lakott egy kis ideig, mindkét helyen Reök úrnál. Mi örülnénk legjobban, ha a nagynevű művészt megyénk fiának mondhatnók, de biz ez a dicsőség ‒ Munkácsé.
(Békés, 1874. június 7., III. évf. 23. szám)

Lóverseny, bál

A csabai lóverseny holnap lesz. Nem tudjuk, hogy fog majd az idő kedvezni, holnap éppen Orbán napja, s e szent neve még félelmetesebb, mint három fagyos kollégájáé. Pedig az ily összejövetelek mindig népesek, s nagyon érdekesek is szoktak lenni. Este a ligetben bál lesz a leányiskola javára, kár lenne tehát, ha Orbán megharagudnék, s egy szép mulatságot s vele egy magasztos célt fagyasztana meg.
(Békés, 1874. május 24., III. évf. 21. szám)

Boldog csabaiak!

Megyeszerte tudjuk, hogy Csabán polgári leányiskola van alakulóban, melyre a kormány az utóbbi napokban 3000 forint segélyt adott. Mondanunk sem kell, hogy úgy a tervezetnél, mint a segély kieszközlésénél Csaba város derék országgyűlési képviselőjét illeti az elismerés. Nálunk is most van alakulóban a polgári iskola, és szeretjük hinni, hogy a mi városunk által küldött országos képviselő úr nem kevesebb buzgalmat fog kifejteni, hogy ez iskolára kormánysegélyt nyerjen. Lesz tehát Csabán polgári leányiskola, míg nálunk pium desiderium (Jámbor óhaj. ‒ A szerk.) marad, ki tudja, meddig. Boldog csabaiak!
(Békés, 1874. április 5., III. évf. 14. szám)

Március 15.

Csabán is megtartották a szokásos kegyelettel március 15-ét a polgári körben, mint minden évben. Előkészület nélkül történvén, mégis csinos számú közönség gyűlt be, kik megemlékezvén a régi időkről, a szabadság ezen hajnal napjáról, éltették főhősét, Kossuth Lajost, s éltették az imádott hazát.
(Békés, 1874. március 22., III. évf. 12. szám)

„Erős várunk az Isten”

A várva várt nap elérkezett, a megyeszékhely kérdése a megye termében tárgyalás alá került.
Mint az indítványozó mondá, talán soha fontosabb ügy e teremben nem tárgyaltatott. Reök úr másfél óráig tartó beszédben törekedett Csaba nagyságát s városunk elmaradottságát bebizonyítani, hanem előrebocsátá, hogy biz ő e feladatra gyengének érzi magát, s mi e nyilatkozatát őszintesége nyilvánulásának tekintjük. Fontos volt a tárgy, lehetett is róla beszélni, beszélt is, de nem sikerült neki meggyőződését másokba önteni.
Városunk részéről ragyogó szónoklatokat, lelkes és lelkesítő beszédeket és oly érveket hallottunk, melyek Reök úr jól fegyelmezett seregének sorait is megbonták. Gyula részéről az ész, a szív, az erős meggyőződés nyilvánulásai e két napot sokáig emlékezetessé fogják tenni, míg Csabának éppen nincs oka e napokra önérzettel emlékezni. Csabának egyetlen szónoka volt, egyetlen vezére, igaz, hogy e vezér elég ügyes volt seregében a szigorú fegyelmet egész a mamelukságig vinni, de hiányzott nála a vezérség legelső feltétele, a manőverek rendezése.
Gyulának másodrendű szónokai is sokkal ügyesebben tudták a helyzetet felhasználni. Reök úr nem találhatott pozíciót, honnan támadásait bizton intézhette volna, azt hivé, serege nagy száma e nehézséget le fogja győzni, s e hite oly erős volt, mely őt elbizakodottá tevé. Innen magyarázható az a nyegle, fitymáló modor, mellyel a közgyűlés elé állt, s képzelt nagyságának ideális piedesztáljára lépvén, onnan nézett le Békés megye közönségére. A következés azonban megmutatá, hogy kártyavár bástyáin állott, s minél biztosabban hivé magát magas állásában, annál nagyobb volt a bukás, mely őt csata nélkül vert vezérre tette. Utolsó közlegényétől is megtanulhatta volna, hogy a puskát csak akkor lehet elsütni, ha már előbb meg van töltve. Reök úr ugyan sejté azt, de vagy rossz töltényt használt, vagy az ellenség kiszedte töltényeit.
Nem jó Csabának ez ügyet feszegetni, mivel ha azt teszik, még eddig rejtett hátrányai is napfényre kerülnek. Ez állításunkat a kétnapi vita fényesen igazolta. A szakértelem statisztikai adatokkal igazolta, hogy Csaba kolerafészek. Csaba áldozatra képtelen, mivel kötelességének sem képes megfelelni, sokkal nagyobb összeggel van adóhátralékban, mint mennyit a megye székháza felépítésére felajánlt; Csaba népe a legszomorúbb anyagi helyzetben van, s így a 60.000 forintos ajánlatot komoly dolognak a megye közönsége nem is tekinthette. Csaba kürtölt nagysága nem létez, mivel annak elérését első ízben Gyula s a többi község bukásához köti. Emelkedése csupán a községek rovására történhetnék, s mért tennénk tönkre 14 oly községet, melyeknek legnagyobb része magában hordja a feltételeket, hogy önmagát kormányozza. Emelkedjék Csaba, ha képes, önerejéből, legyen önálló törvényhatóság, sokkal hálásabb tér ez a haladásra, mint a székhely, de persze a haladás feltételeinek meg kell lenni.
„Erős várunk nekünk az Isten”, mert a fitymált múlt példáin s emlékén lelkesedni képes oly férfiakat adott, kik az ész hatalmával a tűzhelyünket megtámadott ellenséget tönkretevék, oly férfiakat, kik nemcsak városunknak, de talán Csabát kivéve az egész megyének a józanoknak s jóknak bizonyára tiszteletét bírják.
(Békés, 1873. december 14., II. évf. 50. szám)

Városháza — Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.