Kié a dicsőség

Munkácsy Mihály festőművész hazánkfiáról csabai lapkollégánk azt írja, csabai születésű, ez állítás téves. Munkácsy munkácsi születésű, s előbb Liebnek hívták, igaz, hogy több ideig tartózkodott megyénkben, s jelesen Gyulán, hol Szamosi jelenleg nagyváradi rajztanár vezetése alatt indult meg azon a pályán, melyen magának oly messze terjedő hírt szerzett. Csabán is lakott egy kis ideig, mindkét helyen Reök úrnál. Mi örülnénk legjobban, ha a nagynevű művészt megyénk fiának mondhatnók, de biz ez a dicsőség ‒ Munkácsé.
(Békés, 1874. június 7., III. évf. 23. szám)

Munkács
 

Csaba város közgyűléséből

Csaba városa márciusi közgyűlésén Röck István úr indítványozta, hogy adassék be egy kérvény a képviselő-testülethez, mely a megye székhelyének Csabára leendő áttételét tárgyazná; ugyancsak Röck úr indítványozta, hogy intéztessék egy folyamodvány a pénzügyminisztériumhoz, mely az Alföldre tervezett két dohánygyár egyikét Csabán felállítani kérelmezi. Mindkét indítvány elfogadtatott.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. március 15., I. évf. 7. szám)

 

Munkácsy itthon

Munkácsy Mihály zseniális fiatal festőnk, ki külföldről nemrégiben tért haza s egy idő óta anyai nagybátyja, Reök István úrnál Csabán tartózkodik, a múlt héten Gyulára is berándult, s egy napot itteni ismerősei körében töltött.
(Békés, 1870. július 17., II. évf. 29. szám)

 

Lenni vagy nem lenni

A b.-csabai műmalom ügyében kéretnek a részvényes urak, a Csabán, folyó év és hó 31-én a casinóban, reggeli 10 órakor tartandó tanácskozmányban részt venni. ‒ Tárgy: „lenni vagy nem lenni.“ B.-Csabán október 16-án 1869. A bizottság megbízásából: Reök I. alelnök.
(Békés, 1869. október 23., I. évf. 4. szám)