Tanítóegylet

Tanító egyesület Bcs.

Az egyletek, az egy célra összetett erők horderejét ma már senki sem vonja kétségbe; nem vonja kétségbe a tanügy terén sem. A tanítóegyletek alakulása és tevékenysége együtt is jár mindenütt a tanügy virágzásával. Felekezet nélküli tanítóegyletet, nem véve számba a központit, ez ideig hármat tudok: Csaba, Kecskemét s Makón. Idő szerint az elsőség a csabait illeti.
Amint nálunk az egylet szükségessége még a múlt év november elején szóba jött, a helybeli 27 tanító közül 20 azonnal mellette nyilatkozott; az alapszabályok bizottságilag csakhamar elkészültek; nov. 14-i összejövetelünkkor meghányattak s véglegesen megállapíttattak; ugyanez alkalommal meg is alakultunk. Másnap a helybeli szolgabírói hivatalnál, mint nem felekezeti egylet irányában egyedül illetékes hatóságnál, jelentkeztünk; ezután szabályszerű működésünket megindítottuk; jan. 15-én alapszabályaink felsőbb jóváhagyásáért folyamodtunk, mely jóváhagyás a vallás- és közoktatási minisztérium részéről f. év febr. 20-án 2769. sz. alatt meg is adatott.
Egyletünk célja a tanügy terén való önművelés, mely cél elérése végett az egylet havonként egyszer gyűlést tart, ezen részint kitűzött, részint szabadon választott tárgyú dolgozatokat felolvas és megvitat. Jólesik megjegyezhetnem, hogy ez ideig még mindig bővében voltunk a dolgozatoknak. Továbbá az egylet könyvtára számára megrendelt neveléstani művek ‒ mostanig 16 k. ‒ a tagok közt megismertetés végett kiosztatnak, a megismertetés alapján tartalmuk bírálat alá kerül, amidőn az egylet főleg azon nézeteket kutatja, melyek helyi viszonyaink között hasznosíthatók. Tagja lehet az egyletnek minden b.-csabai nyilvános iskolában működő rendes és segédtanító, fizetvén felvételi díjul évi járulékul a rendes tanító két, a segéd egy forintot. Az egylet általános szavazattöbbséggel, egy évre választott tisztviselői: elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, könyvtárnok. Az egyletből való kilépés tetszéstől függ. Az egylet mindaddig fennáll, míg a tisztviselőkön kívül egy tagja marad. Ha az egylet feloszlanék, vagyona B.-Csaba városa hatóságánál, egy itt utóbb keletkezhető felekezet nélküli tanítóegylet javára leteendő.
Ezen egylet 20 tagjának 1⁄5 része zsidó, 3⁄20-da róm. kat., 13⁄20-da lutheránus. Nem lépett még bele a róm. kat. tanítók 1⁄4 része ‒ azaz hogy ez be is, meg mindjárt ki is lépett ‒, a lutheránusok 1⁄4-e és a görögkeletiek.
(Békés, 1870. március 13., II. évf. 11. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Filadelfi Mihály: A tanítómozgalmak kezdete Békéscsabán. Békéscsaba : Pedagógusok Szakszervezete, 1969.

 

Csabai apróságok – A b.-csabai téglagyár

Ezt is az enyészet szellője járja. Nagy hűhóval karoltuk fel, megvettük a földet jó drágán, s egyelőre abban állapodtunk meg, hogy míg a részletfizetések befolynak, az építkezéshez a pénz együtt lesz, és arra nézve tájékozódunk, hogy miképp építsünk, körkemencét-e, vagy nem, szalmára-e, fára vagy szénre? Hogy addig téglát égetünk szokott módon részint magunknak, részint eladóra. Így is történt. Azonban voltak, akik summásabban oly reménnyel jegyeztek, hogy pénzük hirtelen és nyereséggel megfordul, ezek csalatkoztak. Mindezen körülmények némelyeket oda hangoltak, hogy mindenáron az egylet szétrobbantását tűzzék ki célul, tagadván most már az üzlet életrevalóságát, mely meg sem kezdetett, és bírálgatván az igazgatóság eljárását, holott a gyártás nem azon fordult meg. A nagyobb rész az üzlet folytatását kívánja ugyan, de életkérdést magára nézve belőle mégsem csinál, s így noha az ügy még feladva nincs, sőt bizottság van kinevezve, mely a teendők iránt véleményt adjon ‒ mégis elmondhatjuk, hogy a csabai téglagyárt az enyészet szele csapkodja, és 1869-i társulási mozgalmunk a pénzügyet kivéve alighanem teljes vereséggel fog végződni, ami azt mutatná, hogy mi itt az effélékhez még csekély érzékkel bírunk, a könnyű eredményt ugyan szeretnők, de megküzdeni az akadályokkal? Ahhoz erő kell és bátorság, amivel mi ily célra nem rendelkezünk.

Édes hajlék, kis lakom 
Szalma-nádfedél
Benned bizton alhatom
Míg a harangot félre nem verik és a Sárréten nád kapható.

(Békés, 1870. január 16., II. évf. 3. szám)

 

Csabai apróságok – A csabai gőzmalom

Bcs. első gőzmalom

A csabai gőzmalom ügye: született orvosok segítsége nélkül, meghalt orvosok segítségével ebben az esztendőben. Sikerült az ügybuzgóságnak több mint 800 részvényre aláírást szerezni; a krízis beütött, megijedtünk, kétségbeestünk, hogy már ezentúl nincs üdvösség, és siettünk az ügyet a semmiségbe temetni, ahonnan eredt. Az előlegek, néhány krajcár híján, mennyit posta- és nyomtatási költség felemésztett, kinek-kinek visszaadattak. Legalább eldicsekedhetünk, hogy Csabának kevésbé múlt, hogy gőzmalma nem lett, de Gyulának éppen semmi szeszgyára nincs. Semmiből semmi. Piaci trafika for ever!
(Békés, 1870. január 16., II. évf. 3. szám)

 

Csabai apróságok – A Fiume

Fiume Szálló

Csak várom, hogy ugyan mikor hirdeti a világirodalom, hogy Csabán nagy vendégfogadó épült, de úgy látszik, hasztalan várom, agyon akarja hallgatni, bizonyosan azért, mert Csaba baloldali. De már ezt nem engedjük, s ha más nem viszi jó hitünket, megcseleksszük magunk. Igen, mi a kereskedésnek menházat építettünk, hogy aki búzánkat jön megvenni, magát kényelmesen elszállásolhassa. S még csak az a híja van a dolognak, hogy a vasúttól a fogadóig nem lehet eljutni, a nagy sárnak miatta. Többek között váltig bizonyítják a Klinker rendszer célszerű voltát, s mi mégsem teszünk itt kísérletet, hol annak alkalmazása leginkább helyén volna, hanem hozatjuk cseppenként messziről a drága követ, felhasználjuk rosszul, de ha jól megcsinálnók is, a kőút fenntartása sokkal költségesebb, mint a téglaúté. De térjünk vissza a csabai nagy, emeletes fogadóhoz, melyben jan. 2-án megnyitási közvacsora volt. Az eszme korszerű volt, mert úr, földész, kereskedő, iparos, körülbelül 150-en gyűltek össze. Szépen elhelyezkedtünk, hozzáláttunk az evéshez; arra inni dukált, s csakugyan felemelkedett a közbirtokosság elnöke, s csinos szavakkal éltette azokat, akik a fogadó építését vezették, akik azt építették, és a fogadóst, aki abban bizonyára jó bort fog mérni. Egy másik a közbirtokosságért emelt poharat, egy harmadik a földmívelés, ipar és kereskedésért. A fogadót „Fiúménak” kereszteltük, amit Fiúménak távirat útján tudtul adni egy szívvel, egy lélekkel elhatároztunk.
(Békés, 1870. január 16., II. évf. 3. szám)

Kapcsolódó irodalom:

A Békéscsabai Fiume szálló kalandos története. In: Magyar Hírlap, 27. évf. 35. szám. 6. p.

Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930.

Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930.

Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából, 1738–1803. 1923.

Gécs Béla: 1870-ben kapta nevét a Fiume. In: Heti Mérleg (1995. május 25.)

Gécs Béla: Csaba szálloda. In: Csabai Mérleg, 10. évf. 15. szám (2000) 8. p.

 

Csabáról értesítenek

Csabáról értesítenek bennünket, hogy az ottani ev. egyház presbitériuma a népiskolákat kettővel megszaporította, egyet a városban, egyet a szőlőkben állítván fel. ‒ Az alföld‒fiumei vasút csaba‒szegedi vonalán pedig gyorsan haladnak a munkálatok. ‒ Reményi Ede, ki Gyuláról Aradra ment, útközben Csabán akart hangversenyt adni, de miután az ottani casino helyiségeit e célra nem engedte át, a hangverseny elmaradt.
(Békés, 1869. november 6., I. évf. 6. szám)

 

Lenni vagy nem lenni

A b.-csabai műmalom ügyében kéretnek a részvényes urak, a Csabán, folyó év és hó 31-én a casinóban, reggeli 10 órakor tartandó tanácskozmányban részt venni. ‒ Tárgy: „lenni vagy nem lenni.“ B.-Csabán október 16-án 1869. A bizottság megbízásából: Reök I. alelnök.
(Békés, 1869. október 23., I. évf. 4. szám)

 

A téglagyár állapota

Csabai Gőztéglagyár Társaság

A b.-csabai téglagyár állapota felől átalánosan rossz hírek keringtek; a földvásárlást hiányosnak, a talajt pedig tégla-, de különösen cserépgyártásra alkalmatlannak állították. Ennek folytán több részvényes rendkívüli közgyűlés egybehívását sürgette, mely folyó hó 17-én számos részvényes jelenlétében meg is tartatott. Ez alkalommal a kedvezőtlen vagyoni állás s átalában az egylet ügyei megvizsgálására Laczay József elnöklete alatt egy hét tagból álló bizottság küldetett ki, mely bizottság részletes jelentését egy, négy hét mulva tartandó ugyancsak rendkívüli közgyűlés elibe terjesztendi. Addig tartózkodunk e vállalat felett ítéletet mondani.
(Békés, 1869. október 23., I. évf. 4. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Fodor József: Magyarországi tégla és cserépgyártás története. Veszprém : Fodor J., 2005.

Szigeti Lajos: Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat : tanulmány. Békéscsaba : Szigeti L., 1974?

Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908-1968. Békéscsaba : Dél-alföldi Tégla- és Cserépip. Váll., 1969.

 

Csabáról tudósítanak

Békéscsaba vasútállomás

A nagyvárad‒csabai vasútvonal a csabai indóház meghosszabbítását tette szükségessé, mégpedig a Kétegyháza felé vezető irányban. E meghosszabbítás közlekedésünket nagy veszéllyel fenyegeti; amennyiben legsűrűbben használt legfontosabb országutunk ‒ az orosházi országút ‒ egyenes vonala elvágatnék, s így csak nagy kerüléssel juthatnánk a vasúton túl hozzá. E hír nagy izgatottságot idézett elé városunkban, s egy több tagból álló küldöttség menesztetett a közlekedési minisztériumhoz azon kérelemmel, miszerint az indóházi udvartér északi irányban hosszabbíttassék, hogy ekként egyenes országutunk használatában háborítlanul megmaradjunk.
(Békés, 1869. október 16., I. évf. 3. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Békéscsaba Vasútállomás : régen és ma. Celldömölk : Swietelsky Vasútechnika Kft. : Budapest : Foto-Video Europa Kft., 2016.

Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011.

Magyar vasutak a II. világháború éveiben. Budapest : Magyar Államvasutak Rt., 1996.

Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015.