Csabai apróságok – A b.-csabai téglagyár

Ezt is az enyészet szellője járja. Nagy hűhóval karoltuk fel, megvettük a földet jó drágán, s egyelőre abban állapodtunk meg, hogy míg a részletfizetések befolynak, az építkezéshez a pénz együtt lesz, és arra nézve tájékozódunk, hogy miképp építsünk, körkemencét-e, vagy nem, szalmára-e, fára vagy szénre? Hogy addig téglát égetünk szokott módon részint magunknak, részint eladóra. Így is történt. Azonban voltak, akik summásabban oly reménnyel jegyeztek, hogy pénzük hirtelen és nyereséggel megfordul, ezek csalatkoztak. Mindezen körülmények némelyeket oda hangoltak, hogy mindenáron az egylet szétrobbantását tűzzék ki célul, tagadván most már az üzlet életrevalóságát, mely meg sem kezdetett, és bírálgatván az igazgatóság eljárását, holott a gyártás nem azon fordult meg. A nagyobb rész az üzlet folytatását kívánja ugyan, de életkérdést magára nézve belőle mégsem csinál, s így noha az ügy még feladva nincs, sőt bizottság van kinevezve, mely a teendők iránt véleményt adjon ‒ mégis elmondhatjuk, hogy a csabai téglagyárt az enyészet szele csapkodja, és 1869-i társulási mozgalmunk a pénzügyet kivéve alighanem teljes vereséggel fog végződni, ami azt mutatná, hogy mi itt az effélékhez még csekély érzékkel bírunk, a könnyű eredményt ugyan szeretnők, de megküzdeni az akadályokkal? Ahhoz erő kell és bátorság, amivel mi ily célra nem rendelkezünk.

Édes hajlék, kis lakom 
Szalma-nádfedél
Benned bizton alhatom
Míg a harangot félre nem verik és a Sárréten nád kapható.

(Békés, 1870. január 16., II. évf. 3. szám)

 

Csabai apróságok – A csabai gőzmalom

Bcs. első gőzmalom

A csabai gőzmalom ügye: született orvosok segítsége nélkül, meghalt orvosok segítségével ebben az esztendőben. Sikerült az ügybuzgóságnak több mint 800 részvényre aláírást szerezni; a krízis beütött, megijedtünk, kétségbeestünk, hogy már ezentúl nincs üdvösség, és siettünk az ügyet a semmiségbe temetni, ahonnan eredt. Az előlegek, néhány krajcár híján, mennyit posta- és nyomtatási költség felemésztett, kinek-kinek visszaadattak. Legalább eldicsekedhetünk, hogy Csabának kevésbé múlt, hogy gőzmalma nem lett, de Gyulának éppen semmi szeszgyára nincs. Semmiből semmi. Piaci trafika for ever!
(Békés, 1870. január 16., II. évf. 3. szám)

 

Csabai apróságok – A Fiume

Fiume Szálló

Csak várom, hogy ugyan mikor hirdeti a világirodalom, hogy Csabán nagy vendégfogadó épült, de úgy látszik, hasztalan várom, agyon akarja hallgatni, bizonyosan azért, mert Csaba baloldali. De már ezt nem engedjük, s ha más nem viszi jó hitünket, megcseleksszük magunk. Igen, mi a kereskedésnek menházat építettünk, hogy aki búzánkat jön megvenni, magát kényelmesen elszállásolhassa. S még csak az a híja van a dolognak, hogy a vasúttól a fogadóig nem lehet eljutni, a nagy sárnak miatta. Többek között váltig bizonyítják a Klinker rendszer célszerű voltát, s mi mégsem teszünk itt kísérletet, hol annak alkalmazása leginkább helyén volna, hanem hozatjuk cseppenként messziről a drága követ, felhasználjuk rosszul, de ha jól megcsinálnók is, a kőút fenntartása sokkal költségesebb, mint a téglaúté. De térjünk vissza a csabai nagy, emeletes fogadóhoz, melyben jan. 2-án megnyitási közvacsora volt. Az eszme korszerű volt, mert úr, földész, kereskedő, iparos, körülbelül 150-en gyűltek össze. Szépen elhelyezkedtünk, hozzáláttunk az evéshez; arra inni dukált, s csakugyan felemelkedett a közbirtokosság elnöke, s csinos szavakkal éltette azokat, akik a fogadó építését vezették, akik azt építették, és a fogadóst, aki abban bizonyára jó bort fog mérni. Egy másik a közbirtokosságért emelt poharat, egy harmadik a földmívelés, ipar és kereskedésért. A fogadót „Fiúménak” kereszteltük, amit Fiúménak távirat útján tudtul adni egy szívvel, egy lélekkel elhatároztunk.
(Békés, 1870. január 16., II. évf. 3. szám)

Kapcsolódó irodalom:

A Békéscsabai Fiume szálló kalandos története. In: Magyar Hírlap, 27. évf. 35. szám. 6. p.

Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930.

Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930.

Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából, 1738–1803. 1923.

Gécs Béla: 1870-ben kapta nevét a Fiume. In: Heti Mérleg (1995. május 25.)

Gécs Béla: Csaba szálloda. In: Csabai Mérleg, 10. évf. 15. szám (2000) 8. p.

 

Csabáról értesítenek

Csabáról értesítenek bennünket, hogy az ottani ev. egyház presbitériuma a népiskolákat kettővel megszaporította, egyet a városban, egyet a szőlőkben állítván fel. ‒ Az alföld‒fiumei vasút csaba‒szegedi vonalán pedig gyorsan haladnak a munkálatok. ‒ Reményi Ede, ki Gyuláról Aradra ment, útközben Csabán akart hangversenyt adni, de miután az ottani casino helyiségeit e célra nem engedte át, a hangverseny elmaradt.
(Békés, 1869. november 6., I. évf. 6. szám)

 

Lenni vagy nem lenni

A b.-csabai műmalom ügyében kéretnek a részvényes urak, a Csabán, folyó év és hó 31-én a casinóban, reggeli 10 órakor tartandó tanácskozmányban részt venni. ‒ Tárgy: „lenni vagy nem lenni.“ B.-Csabán október 16-án 1869. A bizottság megbízásából: Reök I. alelnök.
(Békés, 1869. október 23., I. évf. 4. szám)

 

A téglagyár állapota

Csabai Gőztéglagyár Társaság

A b.-csabai téglagyár állapota felől átalánosan rossz hírek keringtek; a földvásárlást hiányosnak, a talajt pedig tégla-, de különösen cserépgyártásra alkalmatlannak állították. Ennek folytán több részvényes rendkívüli közgyűlés egybehívását sürgette, mely folyó hó 17-én számos részvényes jelenlétében meg is tartatott. Ez alkalommal a kedvezőtlen vagyoni állás s átalában az egylet ügyei megvizsgálására Laczay József elnöklete alatt egy hét tagból álló bizottság küldetett ki, mely bizottság részletes jelentését egy, négy hét mulva tartandó ugyancsak rendkívüli közgyűlés elibe terjesztendi. Addig tartózkodunk e vállalat felett ítéletet mondani.
(Békés, 1869. október 23., I. évf. 4. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Fodor József: Magyarországi tégla és cserépgyártás története. Veszprém : Fodor J., 2005.

Szigeti Lajos: Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat : tanulmány. Békéscsaba : Szigeti L., 1974?

Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908-1968. Békéscsaba : Dél-alföldi Tégla- és Cserépip. Váll., 1969.

 

Csabáról tudósítanak

Békéscsaba vasútállomás

A nagyvárad‒csabai vasútvonal a csabai indóház meghosszabbítását tette szükségessé, mégpedig a Kétegyháza felé vezető irányban. E meghosszabbítás közlekedésünket nagy veszéllyel fenyegeti; amennyiben legsűrűbben használt legfontosabb országutunk ‒ az orosházi országút ‒ egyenes vonala elvágatnék, s így csak nagy kerüléssel juthatnánk a vasúton túl hozzá. E hír nagy izgatottságot idézett elé városunkban, s egy több tagból álló küldöttség menesztetett a közlekedési minisztériumhoz azon kérelemmel, miszerint az indóházi udvartér északi irányban hosszabbíttassék, hogy ekként egyenes országutunk használatában háborítlanul megmaradjunk.
(Békés, 1869. október 16., I. évf. 3. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Békéscsaba Vasútállomás : régen és ma. Celldömölk : Swietelsky Vasútechnika Kft. : Budapest : Foto-Video Europa Kft., 2016.

Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011.

Magyar vasutak a II. világháború éveiben. Budapest : Magyar Államvasutak Rt., 1996.

Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015.

 

Regényes történet

Munkácsy Mihály portréja

A megyénkben közelebbről ismert Munkácsy Mihály festőről a következőket írja a „Hazánk és Külföld“ című hetilap.

„Munkácsy, ki jelenleg Düsseldorfban tanul a jeles Knaustól, máris igen szép elismerésekkel találkozik. Közelebb is oly jelét tapasztalhatta ennek, milyet itthon magyar művész nemigen tapasztal. A festő éppen egy magyar életképen dolgozott, mely egy siralomházi jelenetet ábrázol, midőn egy angol utazó lépett be hozzá, hogy megtekintse festményeit. E műbarát a legjelesebb festőktől vásárolt már képeket, s ezek után Munkácsytól is óhajtott egyet képtárába. Sokáig nézte a munka alatt levő művet, míg végre árát kérdezte. A fiatal festő tréfából 10.000 frankra szabta, s csak akkor bámult el, midőn látogatója tárcájába nyúl, és 100 tallér előleget ad azzal a megjegyzéssel, hogy másnap Párizsba utazik, honnan még 200 tallér előleget fog küldeni, s az egész 10.000 frankot megkapja, mihelyt a képet elkészíti. Az egész kissé regényesnek tetszik, de igaz.“

(Békés, 1869. október 9., I. évf. 2. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Bellák Gábor: 175 éve született Munkácsy Mihály. In: Rubicon, 2–3. szám (2019) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (Látogatva: 2014. 05. 23.)

Czeglédi Imre: “Nem szeretne festő lenni?”. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Csiffáry Gabriella: “Magyarázom a bizonyítványom” : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

“Elvégeztetett” : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. 2. kiad. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múz., 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy’s works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)