A b.-csabai tanítóegylet f. hó 18-án tartotta utolsó ülését. Az elnök zárbeszédében elmondá, hogy a múlt évben a tagok száma 24 volt, hogy 10 gyűlés tartatott, 13 munka olvastatott fel és képezte vita tárgyát. A népiskolai takarékpénztárak és kézimunka-tanítás kérdéseiben az ellenzők sorába állott. A tanügyi lapirodalomról az idén nem tétettek jelentések, gyakorlati előadások tartása is elmaradt. De nagy tevékenységet fejtett ki az egylet a Békés megyei tanítóegyesület felállításában. Ezen jelentés felolvasása után a csabai egylet kimondá feloszlását, s egyúttal újra megalakult mint a megyei egyesület fiókja. A megyei egylet igazgatóbizottmánya által ajánlott rendtartási szabályokat megvitatta és kevés változtatással magáévá tette. Elnöknek Zsilinszky Endre polgári leányiskolai igazgató, jegyzőnek Kesjár Márton, pénz- és könyvtárnoknak Uhrin Pál tanítók választattak meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 28., IV. évf. 8. szám)
Címke: tanítóegylet
Évzáró ülés
A b.-csabai tanítóegyesület folyó hó 9-én tartá az egyleti év utolsó ülését. Róhay az új súlymértékről tartandó leckét olvasott fel, Donner Lajos pedig a népiskolai könyvtárak felállításának üdvös voltáról értekezett. Az ülés legfontosabb határozatai közé azonban az tartozik, hogy kinevezett egy 5 tagból álló bizottságot, és azon megbízással látta el, hogy a Békés megyei kiváló tanerőkkel magát kiegészítve, egy általa eszmében helyeselt Békés megyei, egyes községi egyleteket ki nem záró általános tanítóegylet felállításának útját egyengesse. Új tisztviselőkül a következők választattak meg: Donner Lajos elnök, Bollek József alelnök, Tehlár Károly jegyző, Uhrin Pál pénztárnok és könyvtárnok.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. december 16., II. évf. 100. szám)
Tanítóegylet
Az egyletek, az egy célra összetett erők horderejét ma már senki sem vonja kétségbe; nem vonja kétségbe a tanügy terén sem. A tanítóegyletek alakulása és tevékenysége együtt is jár mindenütt a tanügy virágzásával. Felekezet nélküli tanítóegyletet, nem véve számba a központit, ez ideig hármat tudok: Csaba, Kecskemét s Makón. Idő szerint az elsőség a csabait illeti.
Amint nálunk az egylet szükségessége még a múlt év november elején szóba jött, a helybeli 27 tanító közül 20 azonnal mellette nyilatkozott; az alapszabályok bizottságilag csakhamar elkészültek; nov. 14-i összejövetelünkkor meghányattak s véglegesen megállapíttattak; ugyanez alkalommal meg is alakultunk. Másnap a helybeli szolgabírói hivatalnál, mint nem felekezeti egylet irányában egyedül illetékes hatóságnál, jelentkeztünk; ezután szabályszerű működésünket megindítottuk; jan. 15-én alapszabályaink felsőbb jóváhagyásáért folyamodtunk, mely jóváhagyás a vallás- és közoktatási minisztérium részéről f. év febr. 20-án 2769. sz. alatt meg is adatott.
Egyletünk célja a tanügy terén való önművelés, mely cél elérése végett az egylet havonként egyszer gyűlést tart, ezen részint kitűzött, részint szabadon választott tárgyú dolgozatokat felolvas és megvitat. Jólesik megjegyezhetnem, hogy ez ideig még mindig bővében voltunk a dolgozatoknak. Továbbá az egylet könyvtára számára megrendelt neveléstani művek ‒ mostanig 16 k. ‒ a tagok közt megismertetés végett kiosztatnak, a megismertetés alapján tartalmuk bírálat alá kerül, amidőn az egylet főleg azon nézeteket kutatja, melyek helyi viszonyaink között hasznosíthatók. Tagja lehet az egyletnek minden b.-csabai nyilvános iskolában működő rendes és segédtanító, fizetvén felvételi díjul évi járulékul a rendes tanító két, a segéd egy forintot. Az egylet általános szavazattöbbséggel, egy évre választott tisztviselői: elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, könyvtárnok. Az egyletből való kilépés tetszéstől függ. Az egylet mindaddig fennáll, míg a tisztviselőkön kívül egy tagja marad. Ha az egylet feloszlanék, vagyona B.-Csaba városa hatóságánál, egy itt utóbb keletkezhető felekezet nélküli tanítóegylet javára leteendő.
Ezen egylet 20 tagjának 1⁄5 része zsidó, 3⁄20-da róm. kat., 13⁄20-da lutheránus. Nem lépett még bele a róm. kat. tanítók 1⁄4 része ‒ azaz hogy ez be is, meg mindjárt ki is lépett ‒, a lutheránusok 1⁄4-e és a görögkeletiek.
(Békés, 1870. március 13., II. évf. 11. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Filadelfi Mihály: A tanítómozgalmak kezdete Békéscsabán. Békéscsaba : Pedagógusok Szakszervezete, 1969.