Az e hó 28-án Csabán megejtett városi képviselő-választások eredménye kerületenként:
I. kerület: rendes tag Zsilinszky Endre; póttagok Maczák L. György, Botyánszky János. II. kerület: rendes tag Feledi János; póttagok Gálik András, Kaczkó Mátyás. III. kerület: rendes tag Lepény Pál; póttagok Zahorán János, Kvaszkó János. IV. kerület: rendes tag Varságh Béla; póttagok Havran Pál, Zahorán János. V. kerület: rendes tag Kovács Mátyás; póttagok Kejár A. György, Koszecz János. VI. kerület: rendes tag Kovács Sz. Ádám; póttagok Griecs T. Mihály, Ónodi János. VII. kerület: rendes tag Vidovszky János; póttagok Sztraka György, Fejér Béla. VIII. kerület: rendes tag Kliment Sz. János; póttagok Maczák Márton, Farkas G. Mihály. IX. kerület: rendes tag Kovács Mátyás; póttagok Grics F. Mihály, Mazán János. X. kerület: rendes tag Botta Pál; póttagok Szeverényi András, Lőrincsik Pál. Kovács Mátyás az V. kerületben lemondván, helyette Kesjár A. György választatott meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. december 30., VII. évf. 250. szám)
Címke: ZsilinszkyEndre
A bosszú
Csaba város képviselő-testületének keddi gyűlésén, melyen igen gyér számban jelentek meg a képviselő urak, Haan Lajos lelkész úr, Zsilinszky Mihály úr apósának indítványára és más rokonok támogatása mellett, Zsilinszky Endre úr lapját a község közlönyévé avatták, és anyagi segélyben is részesíteni határozták. Hogy a fiatal lapot ‒ a mi lapunk ellenében, mely 6 év óta tesz szolgálatot a megyének és e községnek ‒ a község közlönyévé választották: ahhoz nincs szavunk, de hogy anyagi segélyben is részesítik, mikor mi eddig is 6 éven át ingyen és gyorsabban hoztunk minden, a községi életre vonatkozó nevezetesebb mozzanatot, s mikor azt ezentúl is megteendjük, midőn tehát merő feleslegesség arra pénzt költeni, ahhoz igenis van szavunk, s nyíltan kimondjuk, hogy ez nem egyéb, mint ellenünk való bosszú és egy porció vastag nepotizmus. No de mi ki fogjuk heverni ezt is, és rezignációval viseljük ezt a jóakaratú „csapást” is. Csodálatra méltó volna, hogy a város ily privát ambíciókat vesz védszárnyai alá, és nyíltan egyik vagy másik lap pártjára áll, ha nem tudná az egész megye, hogy a képviselő-testületben minden 2. vagy 3. ember vagy Zsilinszky Endre úr, vagy Povázsay nyomdász úr rokona, sógora, pajtása!! Ilyenekkel kell nekünk 6 évi fáradozás után küzdenünk. De azért megleszünk ‒ hisszük és reményljük!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. december 11., VI. évf. 134. szám)
Új igazgató
Zsilinszky Endre polgári leányiskolái tanár az intézet igazgatóságáról leköszönvén, az igazgatói teendők vezetésével a következő tanévre Donner Lajos bízatott meg az iskolaszék által.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 2., IV. évf. 70. szám)
Üléseztek a tanítók
A Békés megyei tanítóegyesület csabai fiókja március 8-án rendes havi ülést tartott, melynek tárgyait az apróbb egyesületi ügyeken kívül két előadás képezte. Az első Zsilinszky Endre egyesületi elnök székfoglaló beszéde volt, melyben a b.-csabai tanítóegyesület történetét adta elő, annak keletkezésétől megszűnéséig, vagyis a megyei tanítóegyesületnek a múlt nyáron általa lett megalkotásáig s az abba való beleolvadásáig. A másik előadást Szomora Tivadar ev. tanító tartotta azon okokról, melyek itt helyben a tanítás sikerét leginkább akadályozzák a tanító hibáján s az iskolán kívül. Szerinte az akadályok: a szülők közönye gyermekeik nevelése, az iskola, tanító s egyes tantárgyak (természetrajz) iránt; továbbá a gyermekek gyakori ok nélküli mulasztása, végre a rossz társaságok, melyektől a gyermeket nem óvják a szülök. E bajok orvoslására legjobb szernek a népkönyvtárakat, melyek a tudvágyat ébresztenék, a szülőkkel való érintkezést, amely a tanító és szüle közti viszonyt bensőbbé teheti, végre a szigorúbb felsőbb felügyeletet, mely nélkül a tanító minden erőlködése haszontalan, ajánlja. Mások több bajt és orvoslatot is felemlítettek, s a vita igen élénk volt.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 18., IV. évf. 22. szám)
Egyleti jelentés
A b.-csabai tanítóegylet f. hó 18-án tartotta utolsó ülését. Az elnök zárbeszédében elmondá, hogy a múlt évben a tagok száma 24 volt, hogy 10 gyűlés tartatott, 13 munka olvastatott fel és képezte vita tárgyát. A népiskolai takarékpénztárak és kézimunka-tanítás kérdéseiben az ellenzők sorába állott. A tanügyi lapirodalomról az idén nem tétettek jelentések, gyakorlati előadások tartása is elmaradt. De nagy tevékenységet fejtett ki az egylet a Békés megyei tanítóegyesület felállításában. Ezen jelentés felolvasása után a csabai egylet kimondá feloszlását, s egyúttal újra megalakult mint a megyei egyesület fiókja. A megyei egylet igazgatóbizottmánya által ajánlott rendtartási szabályokat megvitatta és kevés változtatással magáévá tette. Elnöknek Zsilinszky Endre polgári leányiskolai igazgató, jegyzőnek Kesjár Márton, pénz- és könyvtárnoknak Uhrin Pál tanítók választattak meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 28., IV. évf. 8. szám)
Iskolai értesítő
Beküldetett szerkesztőségünkhöz a békés-csabai nőképző társulat polgári leányiskolájáról szóló értesítő az 1875/76. évről, közli Zsilinszky Endre ideiglenes igazgató. Ezen értesítőből látjuk, hogy a társulatnak jelenleg összesen 174 tagja van, e közt 14 alapító, 105 rendes és 55 rendkívüli. A társulatnak emeletes épületén kívül 1500 forintnyi alapítványa és 16.162 forint névleges tőkéje van. A tanítványok száma az I. osztályban 26, a II.-ban 21, a III.-ban 13 volt, kilépett egy, maradt összesen 60. Az 1876/77. tanév pontosan szept. 1-jén veszi kezdetét, 2-án, 3-án és 4-én tartatnak a beírások. E tanévben a IV. osztály is megnyílik.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. augusztus 6., III. évf. 63. szám)
Deák Ferenc emlékére
A b.-csabai polgári leányiskola Deák Ferenc halálának emlékére szombaton, febr. 5-én egy kis ünnepélyt rögtönzött. Rendes tanítás helyett a növendékek mind összegyűjtettek, s Zsilinszky Endre id. igazgató néhány szóval rajzolta a nagy veszteséget, mely Deák halálában a nemzetet érte, és buzdította a növendékeket a nagy emberek iránti tiszteletre. Ezután Donner Lajos tanár elénekeltette Kölcsey Himnuszát az összes növendékekkel. Mire Berndt Mari III. osztálybeli növendék elszavalta Komócsy József alkalmi költeményét (1876. jan. 28.). Végül pedig az összes növendékek énekelték Vörösmarty Szózatát. Ezután a növendékek templomba mentek.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 10., III. évf. 12. szám)
Harmadik tanító
A b.-csabai nőképzőtársulat polgári leányiskolájában szükségessé vált harmadik tanítói állomásra összesen 17-en folyamodtak, közülük egyetemet végzett 7. Az iskolaszék által választásra kijelöltettek: Zsilinszky Endre, a kassai állami reáltanoda helyettes tanára; Waldherr József, a soproni Csöndes-féle reálgimnázium segédtanára; Halasi Gyula, az újverbászi reálgimnázium igazgató-tanára. A f. hó 26-án megtartott választóközgyűlés Zsilinszky Endrét választotta meg, éspedig egyhangúlag. A megválasztott Szarvason végezte a gimnáziumot, Budapesten az egyetemet, készült a tanári pályára ‒ magyar nyelv, történelem, földrajz, tanított ugyanott a tanárképezde gimnáziumában, a múlt évben pedig a kassai állami reáliskolában; Zsilinszky úr bizonyítványai igen jók, az irányában mutatott általános bizadalom alapos.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. augusztus 29., II. évf. 69. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 12. szám (1905. január 19.) 1. p.
• Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap, 1. évf. 11. szám (1993.) 5–6. p.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. 1938. p.
Elhunyt Zsilinszky Mihály
(B.-Csaba, jan. 27.) Ma délután kísértük közrészvét mellett örök nyugalmára városunk legbuzgóbb, legtevékenyebb, legértelmesebb polgárainak egyikét, idősb Zsilinszky Mihályt. Született 1817. év szept. 28-án. Már fiatal korában viselt alsóbbrendű hivatalokat mind a városnál, mind a helybeli evangélikus egyháznál. Ezen utolsónak közel 30 év óta volt presbitere, két évig pedig (1861 és 1872) gondnoka. Gondnoksága alatt épült az egyik paplak. A városnál szintén két évig (1867 és 1868) viselt főbírói hivatalt. Az egyházi és városi gyűléseken egészen utolsó súlyos betegségéig folyvást élénk részt vett, s szép természetes esze, gyors felfogása, helyes ítélőtehetsége, általánosan ismert jóakarata és igazságszeretete okozták, hogy felszólalása mindég nyomatékkal bírt. A közügyek azonban nem vonták el őt annyira házától, hogy mint leggondosabb családapa ne végezte volna teendőit, különösen két korán elhalt leányai után árván maradt unokái körül. Főtisztelendő Szeberényi Gusztáv szuperintendens meghatóan ecsetelte a koporsója körül gyülekezett ezreknek azon veszteséget, mely halála által érte a várost, az egyházat és a családot. Siratják: hű neje, Patay Ilona, ki vele 40 évig élt boldog házasságban, s két derék fiai, úm. Mihály, e lapok szerkesztője, és Endre kassai reáltanodai tanár. Holt tetemei az ev. kastélyi temetőben lévő családi sírboltba tétettek örök nyugalomra, korán elhalt kedves menye, ifj. Zsilinszky Mihályné szül. Haan Karolina mellé. Áldás és béke lengjen hamvaik felett!
(Békés, 1875. január 31., IV. évf. 5. szám)