Békés megyei könyvpiac

Tagadhatlan az, hogy megyénk, ha az Alföld irodalmi törekvéseit eredményeiben mérlegeljük, nem utolsó példával járt elő mindig annak kitüntetésében, hogy a fővároson kívül a vidéknek is örvendetesen emelkedő irodalma van. S az évről évre megjelenő könyvek s aránylag hasonlíthatlanul sok magyar nyelvű hírlap az olvasó közönség számbeli erejéről (?) is tanúságot tesznek. Újabban egyszerre három értékes művet vettünk, az első a csabai, a két utóbbi a gyulai nyomdából. Ezek egyike a már országosan ismert történész, Haan Lajos műve, a másik kettő gazdasági mű Göndöcs Benedek apát és Brózik Károly Békés megyei régészegyleti titkár tollából. — Haan Lajos akadémiai tag értekezése Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről máris nagy elismerésben részesült a főváros tudományos köreiben, s írójának hervadatlan babérokat szerez azon alapos és szellemes fejtegetéseiért, melyekben egy kedvenc s hagyományos felfogásunkat, Dürer Albert magyar s Békés megyei eredetére vonatkozólag nem dönti meg, de határozottabb alakba önti, s tisztább világításba helyezi. Mint halljuk, ez érdekes monográfia német nyelven is nemsokára meg fog jelenni; a kiadás iránt a kellő lépések már meg vannak téve. E mű a nagy német közönség körében különösen Nürnbergben nagy feltűnést fog okozni. — A második mű a tudós apát, az egyházi s gyakorlati szellemű gazdasági író Göndöcs Benedeké, e cím alatt: Népszerű beszélgetések a dohány okszerű kezeléséről. — A beküldött művek harmadika a Brózik Károly által szerkesztett „Békésmegyei okszerű méhészegyleti Évkönyv” az 1876/1877. évre. Az évkönyv örvendetes tudomást nyújt a méhészet iránti érdek emelkedéséről s az egylet sikereiről.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. május 30., V. évf. 43. szám)

Dürer Albert portréja
Forrás: Vasárnapi Ujság, 18. évf. 26. szám (1871. június 25.)
 

Haan Lajos az Akadémia levelező tagja

A Magyar Tudományos Akadémia második osztályában levelező tagul dr. Haan Lajos lelkész úr, a Békés megyei művelődéstörténelmi társulat kitűnő érdemeket szerzett alelnöke lőn megválasztva. A jelöltek közt olvastuk megyénkből Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő úr nevét is.
(Békési Lapok, 1877. május 27., II. évf. 21. szám)

 

Nevezetes vendég

Csabának nevezetes vendége van: Browning György, az ismert európai utazó és angol költő. Néhány napig itt tartózkodik (Haan Lajos úrnál) a tót népviseletet tanulmányozni. Innét Gyulára megy megyei múzeumunk nevezetességeit megtekintendő. Üdvözöljük a kedves vendéget, és meg vagyunk győződve, hogy Gyulán is szíves fogadtatásra talál ez író, ki évek óta utazik Magyarországban, hogy a magyar népet a külfölddel megismertesse!
(Békésmegyei Közlöny, 1877. május 6., IV. évf. 36. szám)

 

Csabai harangok

— Csütörtökön kondult meg először a b.-csabai 53 mázsás új nagyharang, első harangszava a béke volt (Friede sei ihr erst Gelänte), de második kongása tüzet jelzett; csütörtökről péntekre eső éjjel ugyanis a Szoros utcában tűz támadt, mely Botyánszki András szűcsmester és Bjelik János földmíves házát hamvasztotta el. A két ház állítólag egyszerre égett, miért is szándékos gyújtogatást gyanítanak.
— Múlt héten a szőlőbeli csabai új templomra is felhúzták harangjaikat. A volt két acélharanghoz erélyes lelkészük közbenjárása folytán még egy harmadikat is szereztek, melyet vasárnap de. isteni tisztelet után szenteltek fel. Az ez alkalomra megjelent nép a templom homlokzata előtt, szabad ég alatt buzgó áhítattal énekelte az Erős vár a mi Istenünk kezdetű zsoltárt, és ennek eléneklése után felállt t. Linder Károly lelkész úr, és gyönyörű alkalomszerű imát mondott. A felszentelő beszédet nt. Haan Lajos lelkész úr tartotta, röviden előadván a harangok keletkezését s azok célját, aztán az elismerés jeleivel kiemelte e népnek az egyház gyarapodása körül tanúsított áldozatkészségét, buzgóságát; intette, buzdította őket a vallásosságban továbbra is tántoríthatlan állhatatosságra. Az áldás után ünnepélyes lassúsággal megkondult a harang, és a néptömeg csendességben szétoszlott.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 8., III. évf. 81. szám)

 

Tisztelgés a főispánnál

A b.-csabai evangélikus egyház szintén tisztelgett Beliczey István őméltóságánál. A presbitérium s tanári kar élén Haan Lajos lelkész úr üdvözölte az ünnepeltet, ama meglepő körülmény felelevenítésével, hogy e nemes család 1776-ban telepedett le megyénkben, s így éppen százados évfordulóján részesült ‒ Békés megye közönségének osztatlan örömére ‒ e magas kitüntetésben. Őméltósága ‒ az egyháznak szerencsekívánatait megköszönve ‒ kifejezést adott a reménynek, hogy bárha új társadalmi állásában keveset érintkezendik az egyházi testülettel, egyben ti. a hazaszeretetben hiszi, találkozni fognak.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. augusztus 20., III. évf. 67. szám)

 

Deák Ferenc lelki üdvéért

A B.-Csabán Deák Ferenc nagy hazánkfia lelki üdvéért tartott gyász-isteni tiszteletről bővebben kell megemlékeznünk. Az evangélikus magyar templomban főtisztelendő Szeberényi Gusztáv és főtisztelendő Haan Lajos urak tartották az emlékbeszédeket, előbbeni a szószékről, utóbbi a szokásos ima közben. Úgy az isteni tisztelet fenséges egyszerűsége, mint az emlékbeszédek szívből jövő hangja mély benyomást gyakoroltak az összegyűlt hallgatókra. A katolikus templomban főtisztelendő Péky Antal úr végezte az isteni tiszteletet; ott a pompa és külső fény nagyobb volt, mert ravatal volt felállítva, és az ének executálva többek közt Beethoven gyászindulója is ‒ de azért az isteni tisztelet benyomása a hallgatókra itt is olyan volt, hogy egy szem sem maradt könny nélkül, mit az eredményezett, hogy főtisztelendő Péky Antal úr a mise kezdetén annyira felindult, hogy zokogva kezdvén a szomorú munkához, alig tudott magához térni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 13., III. évf. 13. szám)

Erzsébet királyné Deák ravatalánál
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 7. szám (1876)
 

Rólunk írták

A Pester Lloyd szerdai számában dr. Lux Adolf ismerteti tudós régészünk, nagytisztelendő Haan Lajos úrnak a lapunkban először és most a Békés megyei régész- és művelődéstörténeti egyesület évkönyvében megjelent, A Harruckern család és udvara című dolgozatát, és majdnem egész terjedelmében hozván német nyelven ez érdekes történeti epizódot, igen elismerőleg nyilatkozik nt. Haan Lajos úr abbeli érdeméről, hogy tulajdonképpen ezen dolgozata folytán lett páter Antoni német kéziratára is figyelmessé az érdeklődő tudományos világ.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. december 12., II. évf. 99. szám)

Forrás: http://www.pesterlloyd.net
 

Új templom

Szöllős-Csabán, vagy amint rendesen mondják, a csabai szőlőkben csütörtökön reggel tették le a templom alapkövét roppant néptömeg jelenlétében. Haan Lajos és Linder Károly lelkész urak beszédei sok könnyet csaltak ki a meghatott nép szeméből, mely képzeletben visszavarázsoltatott 107 esztendő előtti korba, midőn a most épülő templom helyén az első szőlőt kimérték, holott most ezrekből álló új helység számára templom építtetik, melyben az evangélium szava lészen hirdetendő. Az alapkőbe különféle tárgyak, az új község és egyház történelmét tartalmazó emlékirat, s egy-egy szám a Békésmegyei Közlönyből és a Békésből is eltétetett emlékül.
(Békés, 1875. május 30., IV. évf. 22. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Haan Lajos egyetemes főjegyző

Mint Csabáról értesültünk, a legközelebb Pesten megtartott egyetemes ágost. hitv. gyűlésen Haan Lajos b.-csabai evang. lelkész a 4 szuperintendencia által egyetemes főjegyzőnek lőn megválasztva, s így Csaba székhelye lőn két egyházi főhivatalnoknak, ti. Szeberényi Gusztáv mint szuperintendens és Haan Lajos mint egyetemes főjegyzőnek.
(Békés, 1873. november 16., II. évf. 46. szám)

Haan Lajos portréja

Kapcsolódó irodalom:

• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011.
• Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. – †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 25. évf. 7. sz. (1891)
• Haan Lajos naplója, részletek. 1971.
• Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858.
• Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, (Uj folyam) 11. köt./4. füz. (1891)
• Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 321–322 p.
• Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 322–323 p.
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893.
• Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 319–320 p.

 

Csabai újdonságok

Színielőadások. Csóka Sándor színtársulata, mely a múlt év végén városunkban kitűnő pártolásnak örvendett, május hó 1-én kezdi meg előadásait. Az ügybuzgó igazgató társulatát karmesterrel és operettszemélyzettel gyarapítá. Bízunk közönségünknek iránta tanúsítandó részvétében.
Ünnepély. Az új városházának alapköve e hó 13-án tétetett le, délelőtt 10 órakor mozsárlövések hirdeték az ünnepély kezdetét, majd a csabai első zenekar a Rákóczi-indulót kezdé meg, mely után nt. Haan Lajos ev. lelkész úr tót, Szemián Sámuel főjegyző úr pedig magyar nyelven tartottak alkalmi beszédeket, úgyszinte Petrovszky csabai bíró, Urszinyi Andor és Fábry János urak is. A Szózat és Himnusz zenéje, éljenzés és mozsárdurrogás között az ünnepély fél 12 órakor ért véget.
Új divat. A helybeli, csak fúvó hangszerekkel ellátott zenekarunk, ruházatában új divatot kezdett; ugyanis hogy a többi zenetársulatoktól megkülönböztetve legyenek, egész magyar egyenruhát készítettek. Az egyenruha: sötétszürke magyar nadrág veres zsinórral, sötétkék huszárka, gallérján ezüstös paszománttal, fejükön szürke sipka, a prímásnak gallérján trombitajelvény. Feltámadáskor és húsvét első napján a katolikus templomban az isteni tisztelet zenéjük kíséretében tartatott meg.
(Békés, 1872. április, I. évf.)

Városháza