A b.-csabai evangélikus egyház szintén tisztelgett Beliczey István őméltóságánál. A presbitérium s tanári kar élén Haan Lajos lelkész úr üdvözölte az ünnepeltet, ama meglepő körülmény felelevenítésével, hogy e nemes család 1776-ban telepedett le megyénkben, s így éppen százados évfordulóján részesült ‒ Békés megye közönségének osztatlan örömére ‒ e magas kitüntetésben. Őméltósága ‒ az egyháznak szerencsekívánatait megköszönve ‒ kifejezést adott a reménynek, hogy bárha új társadalmi állásában keveset érintkezendik az egyházi testülettel, egyben ti. a hazaszeretetben hiszi, találkozni fognak.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. augusztus 20., III. évf. 67. szám)
Címke: Békéscsaba
Főispáni kinevezés
A Békésmegyei Közlöny csütörtöki, augusztus 10-i száma közölte a rég várt hírt, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök előterjesztése folytán Ferenc József király július 23-án Beliczey Istvánt Békés megye főispánjává nevezte ki. Alig esett tudomására e kinevezés Csaba lakosainak, midőn másnap, azaz 11-én délelőtt Beliczey István őméltósága lakásán tömeges tisztelgésre megjelentek. Csaba lakosainak szószólója Szemián Sámuel főjegyző volt, ki keresetlen, de szívből jövő szavakkal tolmácsolá a jelenlévők és az összes lakosság abbeli örömét, hogy egy csabai születésű férfi, ki eddig is a megyei kapacitások egyik legkitűnőbbike volt, e magas tisztségre emeltetett. Az újonnan kinevezett főispán úr, kin a meghatottság legőszintébb jelei mutatkoztak, éppoly szívélyesen felelt, és biztosítá összegyűlt barátait, hogy ámbár társadalmi állása változott, mégis a régi fog maradni, és azon reményének adott kifejezést, hogy barátai támogatása és jóakaró törekvése mellett, sikerülni fog nekie e megye jó hírnevét nemcsak fenntartani, hanem öregbíteni is. — Adja Isten! Mi bizonyosan mindnyájan, mindenki a maga körében, polgári szent kötelességünknek fogjuk ismerni, hogy csekély erőnkhöz képest, minden szép és jóban, mind vezérünk mellett, mindig oldalánál legyünk!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. augusztus 13., III. évf. 65. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950: Főispánok és alispánok. Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 8. Gyula, 2002
Iskolai értesítő
Beküldetett szerkesztőségünkhöz a békés-csabai nőképző társulat polgári leányiskolájáról szóló értesítő az 1875/76. évről, közli Zsilinszky Endre ideiglenes igazgató. Ezen értesítőből látjuk, hogy a társulatnak jelenleg összesen 174 tagja van, e közt 14 alapító, 105 rendes és 55 rendkívüli. A társulatnak emeletes épületén kívül 1500 forintnyi alapítványa és 16.162 forint névleges tőkéje van. A tanítványok száma az I. osztályban 26, a II.-ban 21, a III.-ban 13 volt, kilépett egy, maradt összesen 60. Az 1876/77. tanév pontosan szept. 1-jén veszi kezdetét, 2-án, 3-án és 4-én tartatnak a beírások. E tanévben a IV. osztály is megnyílik.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. augusztus 6., III. évf. 63. szám)
Tanügy
— A b.-csabai reálgimnázium megszűnt élni. Az ág. h. ev. egyház presbitériuma, mely legnagyobb hatósága ez intézetnek, f. hó 17-én elhatározta, hogy a reál irányt elvetve algimnáziummá változtatja az iskolát. Tekintve azt, hogy reálgimnázium magában véve nevetséges galimatiász, minden tanügybarát csak örülhetne e kedvező változásnak, ha örömét el nem rontaná az a körülmény, hogy e változás csupán egy tanári állomás eltörlése céljából történt. Szomorú dolog, hogy egy elsőrendű egyház, amely egymaga képes fenntartani s jeles tanerőkkel ellátni egy 4 osztályú középiskolát, oly gyenge főhatósággal bír, amely nem látja, vagy nem akarja látni annak káros voltát mind az egyházra, mind a tanügyre, mind a tanárokra nézve, ha iskolája tanirányban s tanerőkben folytonosan változik. Nem akarjuk az egyház autonómiáját sérteni, midőn e tényre reflektálunk, de miután ez iskola nyilvános és helybeli, lehetetlen gyermekeink, de az egyház érdekében is fel nem szólalnunk, hogy legalábbis különös, miszerint e tanintézet rövid néhány év alatt ötször-hatszor változott jellegében: egyszer gimnázium, egyszer polgári iskola, egyszer reálgimnázium, majd ismét gimnázium, megint polgári iskola, s így tovább.
— A b.-csabai polgári leányiskola, melyet a helybeli nőképző társulat tart fenn, az elmúlt tanév végével ismét 3000 forintnyi segélyben részesült f. 1876. évi szükségletei fedezésére a nagymélt. közoktatási minisztériumtól. Úgy látszik, a kormány jól fogja fel feladatát, midőn egy oly fontos tanintézetet, minő e leányiskola, mely egész megyénkben s messze annak határain túl is egyetlen a maga nemében, nem enged megbukni, hanem mindenképpen támogatja. Mégis érdemli a támogatást nemcsak anyagilag a kormány részéről, hanem különösen a szülők részéről, kiknek leánygyermekeik vannak; és nagy elismerésre érdemesek azon hölgyek, akik hovatovább többre szaporodva a nőképző társulat tagjai közé lépnek, s mások kapacitálása által is a társulat tagjai számát gyarapítják.
— A b.-csabai polgári leányiskola iskolaszéke a kormány támogatása folytán elhatározta, hogy a jövő 1876/77. tanévre már felállíttatik a IV. osztály is, s evégből egy negyedik tanszékre, melyhez a természettudományok tanításának a feltétele, s 900 forintnyi fizetés és 300 forint lakbér van kötve, pályázatot hirdet. Az okmányokkal felszerelt folyamodványok aug. 20-ig a nőképző társulat elnökéhez, Kemény M. úrhoz küldendők be.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. július 27., III. évf. 60. szám)
Aláírások az uszodára
A b.-csabai uszodára az aláírások folyamatban vannak, ezeknek eredménye határozand az építmény felett. Egy részvény díja 10 forint, mely bizonnyal jól kifizeti magát. Az aláírások kedvező eredményének reményében az intézkedések olyanok, melyek szerint az építés a jövő héten megindítható lesz. Terveztetik néhány magánkabin és egy jókora tükör ugrókkal, trambulinnal, vetkezőfülkékkel.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. július 13., III. évf. 56. szám)
Közvizsga a gimnáziumban
A b.-csabai algimnázium nyári közvizsgája múlt pénteken tartatott meg az ev. kistemplomban nagy és válogatott közönség jelenlétében. Bármennyire elismerjük azt az igazságot, hogy a közvizsgák után nem lehet biztos ítéletet mondani valamely tanuló haladása felett, és hogy az ily nyilvános vizsgákon rendesen csak a kitűnőbbek szoktak felelni: mindazonáltal a csabai vizsgáról, melynek súlya az egy hétig tartott szigorlatokra esik, jó lélekkel elmondhatjuk, hogy sikerült. Nem vettünk észre semmi szemfényvesztést, semmi feltűnési vágyat sem a tanulók, sem a tanárok részéről; sőt ellenkezőleg, mind a tanulók, mind a tanárok bebizonyították, hogy ez év folytán is becsületesen dolgoztak. Az elöljáróság és a szülők örömmel és megelégedéssel távoztak a vizsgáról. Jólesett meggyőződniük afelől, hogy gyermekeik jó kezekre vannak bízva. A tanulók nyílt és nyugodt tekintete, értelmes és bátor felelete, amellett szerény magaviselete elárulták a tanítás öntudatos vezetését és a fegyelem helyes alkalmazását. A rendes tantárgyak mellett szép haladást észleltünk a rajzban és az énekben is. Szóval a derék tanárok, s élükön az igazgató, Horváth János úr, teljes mértékben megérdemlik a közönség elismerését és háláját. Csak egy hiányt vettünk észre a csabai gimnáziumnál a cenzúrák alkalmával, nevezetesen azt, hogy a tantermek egyáltalán nem felelnek meg az újabb kor pedagógiai követelményeinek. Jó volna e tekintetben is valami gyökeres javítást ‒ azaz új építést ‒ eszközölni. Reméljük, hogy a csabaiak buzgósága rövid időn ezen is segíteni fog!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. június 29., III. évf. 52. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A békés-csabai Ág. Hitv. Evang. Algymnasium értesitője. Békéscsaba : Algymn., 1868-1870
• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaip. Szakközép : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1980
• Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre, 2008
Elvitték a harangot
A csabai evang. torony ablakán keresztül meglehetős űr hirdeti pár hete, hogy a repedés következtében hangjavesztett nagyharang útra kel ‒ no nem Rómába, csak Sopronba, hol Seltenhoffer harangöntő olvasztókemencét fűttet számára. E gyökeres kúra után majd csak beszerzi teljes hangjával egyházának az 1500 forintnyi költséget.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. június 22., III. évf. 50. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Dedinszky Gyula: Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966
• Patay Pál: Régi harangok. Budapest : Corvina, 1977
Tanítóképezde Csabán?
Dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens s Beliczey István urak, kiket a város közgyűlése menesztett a közoktatási miniszterhez azzal a kérelemmel, hogy a Csongrádon beszüntetendő tanítóképezdét Csabára tenné át; mint halljuk, méltánylást találtak ott fenn, s érveikre vették is az ígéretet, hogy ‒ ha most nem is ‒ a legközelebb felállítandó képezde Csabának fog kijutni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. június 22., III. évf. 50. szám)
Versenygyaloglás
Versenygyaloglás rendeztetik pünkösd második napjára Gyuláról Csabára és vissza. A pályázat terve szerint pályázhat mindenki, ki 18 évét betöltötte. A pályadíj: 15 forint az első, 10 forint a második és 5 forint a harmadik. Ha 10-nél több jelentkezik pályázatra, az érkezési idő nem lesz kitűzve, de ha 10-nél kevesebb lesz, a kitűzött díjakat csak úgy lehet elnyerni, hogyha a pályázók útjukról 3 óra alatt megérkeznek, ellenkező esetben a díj nem fog adatni. Indulás a Korona vendéglőtől délután 3 órakor, ahol is a pályázni szándékozók az említett óráig jelentkezhetnek.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. május 21., III. évf. 41. szám)
Kuriózum
Kuriózum gyanánt megemlítjük, hogy szorgalmatosabb hivatalnokok, mint Csabán az evangélikus egyház hivatalnokai, talán egész Magyarországban nincsenek ‒ ezek az urak (az egyház elnökét, Szegény Ádám urat sem kivéve) télen-nyáron reggeli 6 órakor kezdik működésüket, és esteli 8 órakor fejezik be.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. május 14., III. évf. 39. szám)