Azon idegenek, akik mostanában a különféle vonatokkal éjjel érkeznek meg Csabára, hogy itt kiszálljanak, éppen nem irigylésre méltók. A Fiume szálloda omnibusza a nagy sár és a híres rossz út miatt, melyet nemigen javítanak, ki nem mehet, a bérkocsisok pedig nem akarnak kimenni, s így az idegenek, bundákkal és bőröndökkel, szitkozódva, gyalog kell azt a szép kellemes sétát megtenni. Ha az illető kocsisok, kik az érkezőket máskor ‒ mikor jó idő van ‒ behozzák, csakugyan bérkocsisok; akkor a b.-csabai rendőrség igen helyesen cselekednék, ha az éjjeli kimenetelt is kötelességükké tenné, ellenesetben pedig engedélyüket elvenné, és olyanoknak adná, kik egy kis sártól meg nem ijednek.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 30., III. évf. 96. szám)
Címke: Békéscsaba
Táncterem Csabán
Sztraka Ernő és Ficker Lipót urak Csabáról e napokban Budapesten járván, megtekintették az ottani kiválóbb köztermeket, hogy azok mintájára a csabai helyi viszonyoknak megfelelőleg készíttethessék a tavasszal építendő csabai táncterem. Meg vagyunk győződve, hogy Sztraka mérnök úr ügyesen fogja tudni értékesíteni Pesten szerzett tapasztalatait; mi csak egyre volnánk bátrak őt figyelmeztetni, nevezetesen, hogy a fősúlyt ne a táncteremre, hanem egy oly terem építésére fektesse, mely mindenekfelett műelőadásokra legyen szánva. Táncolni jó zene mellett lehet kevésbé fényes teremben is, de műelőadást csak az akusztika szabályai szerint épült helyen lehet tartani.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 26., III. évf. 95. szám)
Mi számít zugiskolának
Bánhegyi István Békés megyei tanfelügyelő a napokban ismét Csabán járt, és az izr. iskolák iskolaszékével a tanítók állandó alkalmazása iránt értekezett, mert csak akkor, ha a törvény eme követelményének elég tétetik, fog a b.-csabai izr. hitközség iskolája nem zugiskolának tekintetni. Az iskolaszék nem idegenkedik ezen feltétel teljesítésétől, és csak a most alkalmazásban lévő tanítókra nézve nem akarja kiterjeszteni az állandósítást. Nézetünk szerint ezen ok nem alapos, mert az állandó alkalmaztatás nem azt teszi, hogy a tanító, ha meg nem is felel feladatának, nem volna elbocsájtható; csak azt, hogy ok nélkül vagy egyik-másik községi tag szeszélye folytán ‒ tehát önkényből ‒ el ne legyen bocsátható, hanem csak akkor, ha szinte a törvényben előírt fegyelmi eljárás és vizsgálat, tehát a kompetens közegek határozata folytán hivatása méltó betöltésére csakugyan alkalmatlannak ítéltetik.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 16., III. évf. 92. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Révész Fülöp: A Békéscsabai Izraelita Hitközség múltja és jelenje. Békéscsaba : Tevan ny., 1926
Lakodalmas idény
Csabán a lakodalmas idény ismét bekövetkezett. A sok lakodalomból következtetve, a nép az idén jobb kedvű, mint tavaly, mert többen házasodnak. Vagy vigadva sír a magyar?
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 5., III. évf. 89. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Beck Zoltán: Adjon Isten minden jót ez új esztendőben … : ünneplő népszokások Békés megyében.Békéscsaba : Tevan Andor Gimn., Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Isk., 1989
• Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében : néprajzi cikkek, tanulmányok. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Művelődésügyi Oszt. ; Orosháza : Városi Tcs., 1974
• Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt., 1971
Halotti tor
A napokban furcsa véletlenből úgy Csaba, mint Békés városa végén, az utolsó házaktól legfeljebb 20 lépésre, eldűlt lovaknak csontvázai hevertek, melyeken a varjúk tartották víg halotti torukat. Tekintve, hogy az ily dolgok nemcsak az esztétikai érzetet mélyen sértik, de hogy az ily eldűlt állatoknak rothadásba átmenő húsának kigőzölgése sokszor ragadós betegségeknek szülője: igen kívánatos volna, ha nevezett két város t. elöljárósága ilyenek kivitelére külön helyet jelölne ki, és szigorú szabályrendelettel azoknak máshová leendő hordását eltiltaná.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 26., III. évf. 86. szám)
Nyelvmester
Alig hihető, de mégis úgy van, hogy B.-Csabán eddig egyetlen nyelvmester sincsen. Ezen hiányon most már segítve van. A napokban telepedett le Csabán Schönfeld Sámuel nyelvmester úr, ki eddig Lippán, a zárdai nőnöveldében tanította a francia, angol és olasz nyelvet, és most ugyanezen nyelveken, valamint a kereskedelmi tudományokban is oktatást kíván adni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 26., III. évf. 86. szám)
Megérkezett a harang
A csabai nagyharangot, melyet Marik Pál és neje csabai lakosok múlt évben Bécsújhelyen öntöttek, s használat után nemsokára elrepedt, Settenhoffer soproni harangöntő öntötte át. A harang múlt héten érkezett Csabára, és október 3-án Settenhoffer harangöntő személyes közbejötte mellett fog a toronyba húzatni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 28., III. évf. 78. szám)
Kicsapongás
Csabán az éjjel-nappal csavargók és az erkölcsiséget sértő rakoncátlan lármázók halmazata olyannyira összegyűlt már, hogy a járási szolgabíró úr kénytelen volt ezen kicsapongásnak egy szigorú rendelet kiadásával elejét venni. Ezen rendelet értelmében a korcsmárosok éjjeli 10 órakor mulató vendégeiket hazamenetelre utasítani, korcsmáikat pedig bezárni kötelesek. Csavargók, kik az utcán rakoncátlan piszkos módon káromkodnak, és szolgálatkeresés ürügye alatt járnak-kelnek, letartóztatandók és lezárandók, mely eljárás a szolgálatban álló és éjjel engedély nélkül csavargó nő és férfi cselédekre is alkalmazandó.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 17., III. évf. 75. szám)
Király őfelsége Csabán
Őfelsége a király f. hó 9-én Szebenbe utaztában Csabán a pályaudvarban 5 percig időzött. A pályaudvarban a nagy néptömeg viharos éljenzésekkel fogadta, mire őfelsége a kocsiból kiszállt, és Omazta Szilárd járási szolgabíró úrhoz több kérdést intézett a csabai nép hogylétéről és egyebekről kérdezősködvén. Ezek után őfelsége a járási szolgabíró úr által nyert felvilágosítást megköszönve, kocsiba szállt, és a vonat ‒ szűnni nem akaró éljenzések között ‒ elrobogott.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 14., III. évf. 74. szám)
Zeneoktatás Csabán
Holläder Zsigmond B.-Csabán lakó előnyösen ismert karmester és zeneszerző, kinek Nyári Pál gyászemléke című újabb műve méltó elismerésben részesült, helyben a hegedűn és kis brugón (violon-csell) való játékban zeneórákat kíván adni, mire a szülőket figyelmeztetjük, kik gyermekeiket az új iskolaév kezdetével Csabára küldve, azokat a zene szívnemesítő művészetében is kiképeztetni óhajtják. Holläder úr konzervatóriumi tanulmányokat végzett, s így alapos zeneoktatást adhat.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 3., III. évf. 71. szám)
