A József császár-féle türelmi parancs százados évfordulója emlékére a csabai evangélikus templomokban ünnepélyes istentisztelet tartatott múlt vasárnap. A nagytemplomban nagytiszteletű Haan Lajos mondott nagy néptömeg jelenlétében hatásos emlékbeszédet; a saját egyháza, valamint a többi megyebeli protestáns egyházak történetéből vett adatokkal illusztrálta, mily nagy áldás volt a protestáns vallás fejlődésére a türelmi parancs, mely ‒ bár nem alkotmányos úton keletkezett, és a protestáns vallást csak tűrtnek nyilvánította, és nem egyenjogúsította a katolikus vallással ‒ mégis oly vallásszabadságot biztosított, mely a protestáns egyházaknak az eddigi elnyomatáshoz képest nagy felvirágzást hozott.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 1., VIII. évf. 132. szám)
Címke: Békéscsaba
Képviselő-választás
A képviselő-választás Csabán tegnap szép rendben ment végbe. A választóközönség a szakadó eső miatt lassan gyűlt, mígnem a város különböző gyülekezőhelyeiről a választók zöme zászlók alatt zeneszóval bevonult a városházára. Ott a választási elnök, Vidovszky János pontban 8 órakor megjelent a választóközönség előtt, s a választást megnyitotta, felhíva a választókat, hogy tegyék meg a jelölést. A választók Zsilinszky Mihály nevét hangoztatták, s lelkesen éljenezték. A törvény szabta fél óra elmúlván, az elnök kijelentette, hogy miután csak egy jelöltet ‒ Zsilinszky Mihályt ‒ jelentettek, Csaba város egyhangúlag megválasztott képviselőjének nyilvánította Zsilinszky Mihályt. A választók nagy lelkesedéssel fogadták az elnöki kijelentést, s rögtön zenével mentek a megválasztott képviselőért, ki a választás színhelyén megjelenvén, az elnöktől átvette a képviselői megbízatást, rövid szavakban megköszönte a választóközönség bizalmát, és megígérte, hogy amint egyfelől törekvése és munkássága oda fog irányulni, miszerint a haza jelen sanyarú viszonyai között az anyagi és szellemi közjólétet tehetsége szerint előmozdítsa, úgy másfelől a város érdekét sem fogja szem előtt téveszteni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 1., VIII. évf. 132. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838–1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988
• Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008
• Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927
• Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927
• Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba “Széchenyi Istvánja”. In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 39. sz. (1990) 3. p.
Zsilinszky Mihály a jelölt
A b.-csabai Szabadelvű Párt vasárnap délután 3 órakor a színházban népes közgyűlést tartott. Tárgyát a gr. Apponyi Albert lemondása következtében megürült országgyűlési képviselői állás betöltéséről való tanácskozás képezte. A párt nagy lelkesedéssel és egyhangúlag Zsilinszky Mihályt kiáltotta ki jelöltjéül. Egy többtagú küldöttség menesztetett Zsilinszky Mihályhoz, mely felkérje a jelöltség elfogadására, illetőleg a választók közt való megjelenésre. E küldöttség elhozván a jelöltet magával, az egy szép beszédben megköszönve a benne helyezett bizalmat, elfogadta a jelöltséget, s röviden reflektálva az országos állapotokra, fejtegette a szélsőbal és a kormány törekvései közti különbséget, s felhívta a jelen lévő és jelen nem lévő párthíveket, hogy emeljék fel a Szabadelvű Párt zászlaját, s őrizzék meg Csaba városának eddigi jó nevét.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 11., VIII. évf. 123. szám)
Megjövendöltük
Gróf Apponyi Albert úr a vasárnap délután 4 órakor a b.-csabai községháza udvarában tartott beszédében kinyilvánítá, hogy a b.-csabai mandátumot el nem fogadhatja, mert a jászberényieknek becsületszavát adta, miszerint ha ott megválasztatik, ezt a mandátumot fogja elvállalni. A jászberényiek fel nem oldván őt adott szava alól, kénytelen ezt elfogadva a csabait visszautasítani. Mi a dolognak ezen végét lapunkban a választás előtt, f. évi június hó 25-én, szombaton megjelent 76. számának újdonsági rovatában közlött jászberényi telegramban előre megjövendöltük.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 4., VIII. évf. 120. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Apponyi Albert: Apponyi Albert válogatott levelezése. Budapest : Veritas Történetkutató Int. : Magyar Napló, 2016
• Apponyi Albert: Emlékirataim. Budapest : Apponyi, 2016
• Apponyi Albert: Élmények és emlékek. Budapest : Athenaeum, 1933
81 alkalmazott a városnál
Csaba városánál ez idő szerint összesen 81 egyén van alkalmazásban, éspedig a tanácsot képező 12 egyén, 4 pénztárnok, 1 főjegyző, 3 jegyző, 2 orvos, 2 halottkém, l állatorvos, 1 bába, 1 mérnök, 5 írnok, 1 mértékhitelesítő, 9 hajdú, 1 rendőrbiztos, 2 lovas rendőr, 16 rendőr, 1 kéményseprő, 1 gazdasszony, 3 tűzőr, 1 órahúzó, 1 dobos, 5 kocsis, 1 kályhafűtő, 3 csősz és 1 gyepmester. Ezen alkalmazottak évenként 24.520 forint fizetést húznak.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 22., VIII. évf. 115. szám)
Megyei intézkedések
A legutóbbi megyei közgyűlés a házaló kereskedés Csabán leendő eltiltására nézve beadott kérvénynek helyt adott, ellenben azon kérvényt, mely szerint Szőlős-Csaba külön községgé akar alakulni, elutasítólag intézte el.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 20., VIII. évf. 114. szám)
Fényképészeti terem
Ideiglenes fényképészeti termet nyit B.-Csabán f. hó 22-én Menzel Lajos fényképész Budapestről, Áchim János úr házában. Minthogy Csabán már rég nem volt fényképész, alkalmasint sűrűn fogják felkeresni, ti. ha jó képeket tud csinálni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 18., VIII. évf. 113. szám)
Akadékoskodás
Csaba város fejlődésének, különösen építkezési tekintetben, nagy hátrányára van, hogy a városi elöljáróság intézkedései nem nyernek támogatást a szolgabírói hivatal részéről, sőt azok rendesen hatályon kívül helyeztetnek. Ha a tanács a megye által jóváhagyott építkezési szabályrendelet értelmében düledező s különben is kisajátítás alá eső házak javítását vagy dísztelen és hibás építési tervek keresztülvitelét megakadályozza: a szolgabíróság ezzel szemben mindig megadja az engedélyt, felfüggesztvén a tanács határozatát. A napokban is betiltotta a városi hatóság egy roskatag háznak javítását, mely egyik főbb utcán, éspedig oly vonalban fekszik, hogy az utca rendezése szempontjából rég ki kellett volna sajátítani, s a szolgabíróság nemcsak hogy felfüggesztette a tilalmat, de arról nem is tartotta szükségesnek értesíteni a várost. Meg kellene a hivatalnak gondolnia, hogy Csaba városának az építkezési szabályozás már eddig is százezreibe került, s ez áldozat támogatást és nem akadékoskodást érdemelne. Különben ez utóbbi eset már a városi képviselet figyelmét is felébresztette, mely legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy ha a szolgabíróság a város közönségével és annak érdekével ellentétbe helyezi magát, nehogy akadékoskodása még több kárt okozzon, az alispáni hivatalnál vagy a megyei közgyűlésén fog orvoslást keresni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 11., VIII. évf. 110. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba, 1926
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tábori György: Békéscsaba népi építkezése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1967
Hangverseny
A csabai nőegylet által rendezett hangverseny a múlt szombaton oly nagy és oly válogatott szép közönséget vonzott ki a Széchenyi liget színkörébe, minőt a Részvét ünnepély óta nem láttunk Csabán. A város és a közel vidék művelt közönségének legnagyobb része együtt volt, áldozva egyfelől a jótékonyság oltárán, másfelől pedig kellemes műélvezetben részesülve. Mindkét cél el lett érve, mert míg a műkedvelői előadás értesülésünk szerint 200 forintnál nagyobb bruttó bevételt hozott a nőegyesületnek, addig a hangverseny minden egyes tétele ritka élvezetet nyújtott. A program maga elég változatos volt. Hallottunk kitűnő zongorajátékot, magán- és kettős dalt, két szavalást. A hangverseny utáni táncmulatság reggeli 4 óráig tartott folytonos jó kedv mellett.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 9., VIII. évf. 96. szám)
Múlt és jelen
Az 1841. évben a Múlt és Jelen című lap 9. számában Csaba városáról ezen közlemény jelent meg: „Békés-Csaba Európának talán legnagyobb faluja (határa 86,000 hold, lakossága 24,000; némely souverain hercegség tán négyszer is kitelnék belőle) annyiban mezővárossá lett, hogy közbirtokossága vásári szabadalmat nyert. Négy vására leend évenként, március 1., július 1., október 1. és december 1. napjain.” Ezen, néhai Szilágyi Ferenc kolozsvári professzor által szerkesztett lapból kiírott közlemény, a 40 év elfolyása alatti népszaporulatra vet világot.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 7., VIII. évf. 95. szám)
