A b.-csabai első betegsegélyező egylet zászlófelavatási ünnepélyét a legközelebbi napokban fogja megtartani. A zászló pompás lesz, és a felavatási ünnepélyre egy küldöttség programot dolgoz ki. A nemes irányú egylet, dacára a csekély tagsági díjaknak, szép virágzásnak örvend, mindannak dacára bocsássák meg az egylet intézői, ha szokott őszinteségünkkel kérdezni bátrak vagyunk, mire való ily egyleti zászló, és különösen miért csináltatnak pompás zászlót, holott ily egyletnek lehetőleg minden krajcárt tulajdonképpeni szép céljára, a betegápolásra kellene fordítania.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 7., VIII. évf. 95. szám)
Címke: Békéscsaba
A csabai polgári leányiskola értesítőjéből
Ezen intézet a lefolyt tanévben is a közönség fokozott részvételének örvendett, ami mutatja egyrészt, hogy szép rendeltetésének, mely jó anyák és honleányok nevelésében áll, mindjobban megfelel, másrészt bizonyságot tesz a művelődés szükségérzetének Csaba lakosságában való fejlődéséről. Az iskolaszék, melynek élén Zsilinszky Mihály állott, sikeresen fáradozik a társulat anyagi ügyeinek rendezésével, és az iskola belügyeire is folytonos éber figyelmet fordít, ez meglátszik az intézet jó hírű vizsgálatain is. Az intézet növendékei 10-zel szaporodtak, összesen 81-en voltak. A mulasztott órák 2,43%-ot tesznek ki. 12 növendék jutalomban részesült. A növendékek közül helybeli 69, vidéki 12, katolikus 15, evangélikus 34, Mózes-vallású 31. Legerősebben a kereskedői osztály volt képviselve. A tantárgyak közül súly helyeztetett a kézimunkára, számtanra, magyar nyelvre, német nyelvre. Taníttatott a francia nyelv és a tornászat is. A szertár ez évben különösen sok kitömött madárral és emlőssel gyarapodott. Az adományok közt elsősorban a kormány 3000 forintnyi adománya említendő. A tandíj a jövő évre is, mely szeptember 1-én kezdődik, a leszállított marad, ti. 20 forint.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 5., VIII. évf. 81. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A b.-csabai Községi Polgári Leányiskola 22-ik értesitője 1895‒96-ról. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Állami Felsőbb Leányiskola 5-ik évi értesitője az 1907‒1908. évről. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Leányisk., 1908 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Községi Polgári Leányiskola értesitője az 1926/27‒1939/40. iskolai tanévről. Közzétette: Mokosné Walthier Luiza. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1927‒1940
Eljegyzés
Májer János úr, csabai vasúti fiatal postamester, ki előzékenységéről a csabaiak előtt eléggé ismeretes, e héten váltott jegyet Csabán, Csaba városa egyik legszebb virágával, Kristóffy Ida kisasszonyal, Kristóffy Károly polgártársunk leányával. Az ünnepélyes egybekelés még e nyár folyamán fog megtörténni. Előre is a legnagyobb boldogságot kívánjuk a fiatal párnak!
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 23., VIII. évf. 75. szám)
Beszámoló
Dr. Szeberényi Gusztáv, B.-Csaba városa volt országgyűlési képviselője hétfőn délelőtt 11 óra után tartotta rövid, de velős beszámolóbeszédét az oly nagy számmal egybesereglett választók előtt, hogy a városháza nagyterme nem levén képes őket befogadni, az udvarra kellett lemennie beszédét elmondandó. Szabadelvű párti programmal fogadta el ‒ így mondá ‒ a nem keresett, de azért reá nem kevésbé megtisztelő megbízást 3 évvel ezelőtt, és nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy meggyőződéséhez híven, e pártnak a lehetséges és állandó biztos haladást kivívni célul tűzött zászlaját követte. Nem tartott sok felesleges beszédet, de a vallásalap rendezése kérdésében felszólalt, minek folytán e kérdés a jövő országgyűlés első teendői közzé fog tartozni. Azonkívül különösen Csaba város érdekeit előmozdítani iparkodott, s hogy azt nem egészen sikertelenül tette, bizonyítja az 1881. évi január elseje óta Csabán létező telekkönyv.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 21., VIII. évf. 74. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Demmel József: A kettős identitás ára : a békéscsabai Szeberényi Gusztáv és a nemzetiségi kérdés a 19. századi evangélikus egyházban. Békéscsaba : Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2014
• Dr. Szeberényi Gusztáv, †. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 8. évf. 34. szám (1890. augusztus 23.)
• Emléklapok. Kegyelete jeléül kiad. a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület néhai Szeberényi Gusztáv szeretett püspökének emlékére ; szerk. Händel Vilmos. Budapest : Hornyánszky, 1890
• Kertész Botond: Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete. Békéscsaba : Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, 2014
• Szeberényi Gusztávról. In: Evangélikus Élet, 55. évf. 40. szám (1990. október 7.) 3. p.
• Szeberényi Gusztáv Adolf: Szeberényi Gusztáv Adolf írásaiból. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközs., 2012
• Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000
Pünkösd, részvétünnep
Ma van piros pünkösd napja, egyike a legfényesebb legvirágzóbb ünnepe ez az egyháznak. De fényes ez alkalommal különösen Csaba városának, dicső ünnep napja ez a mai. Összegyülekeznek ott, hogy kedélyesen mulatva filléreket rakjanak össze annyi száz és száz hajléktalan család nyomora némi enyhítésére. S bizonyára Csaba város lelkes honfiai s honleányai kezdeményezése folytán megszületett részvétünnep jövedelmezni fog annyit, amennyit hazánk egy vidéki kisebb városától csak várni lehet; jövedelmezni fog legalább annyit, hogy a sors csapása által sújtott megyei árvízkárosultak örök időkig, apáról fiúra emlékezetben tartandják a csabai egykori részvétünnepély kegyadományát.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 2., VIII. évf. 66. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd : a nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest : Szent István Társulat, 1973
• Egyházi ünnepek – népszokások. 2. kiad. Kecskemét : Házinyomda Gmk., 1993
• Mohay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás : történet, eredet, hagyomány. Budapest : Nyitott Könyv Kiadó : L’Harmattan Kiadó, 2009
• Móser Zoltán: Május : Pünkösd hava. Csíkszereda : Pro-Print Könyvkiadó, 1998
• Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdnek jeles napján … : pünkösd a 19-20. századi magyar néphagyományban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2010
Hercegi esküvő
— Rudolf koronahercegnek Stefánia hercegnővel való egybekelése napján a b.-csabai katolikus templomban isteni tisztelet tartatván, a templom már reggel 8 órakor zsúfolásig megtelt. Képviselve voltak Csaba városa, a kir. járásbíróság, a szolgabírói, m. kir. adó-, m. kir. dohánybeváltó és pénzügyőri hivatalok és minden rendű és rangú közönség.
— A b.-csabai izr. imaházban a trónörökös őfensége lakodalma napján tartott ünnepélyes isteni tiszteletet főispán úr őméltósága és a szolgabíró úr is megtisztelték látogatásukkal. Kohn E. H. főrabbi úr magvas alkalmi magyar beszéde és a gyermekek által karban elénekelt Szózat igen jó benyomást tett a hallgatóságra.
— A b.-csabai ev. egyházban is tartatott istentisztelet a trónörökös egybekelési ünnepélye alkalmából, az ev. egyház szertartásaihoz képest egyszerűen, de lélekemelően.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. május 12., VIII. évf. 57. szám; 1881. május 15., VIII. évf. 58. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Bart István: A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös : szerelmi regény. Budapest : Európa, 2017
• Ferenc József: Drága Rudolf : Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz. Budapest : Szépmíves, 2020
• Grössing, Sigrid-Maria: Rudolf trónörökös. Budapest : Gabo Könyvkiadó, 2006
• Hamann, Brigitte: Rudolf : a trónörökös és a lázadó. Budapest : Európa, 1990
• Hamann, Brigitte: Rudolf trónörökös. Budapest : Európa, 2008
• Ingenheim, Marieluise von: Sissy fia, a trónörökös : Rudolf szerelmei. Budapest : Rakéta Könyvkiadó Kft., 1993
• Salvendy, John T.: Rudolf : egy lázadó Habsburg lélektani tükörben. Budapest : Minerva : CWI, 1988
Kertmegnyitás
A Széchenyi liget, B.-Csaba közönségének legkedvesebb mulatóhelye és a tekepálya május l-jén ünnepélyesen meg fog nyittatni, s ez időtől kezdve Micskó Gusztáv vendéglős úrnak régóta ismert kitűnő magyar konyhája és itala ismét a t. közönség rendelkezésére bocsáttatik. Ugyancsak itt a gőz- és kádfürdő hetenként háromszor, úm. vasárnap, kedd és csütörtök, zuhany pedig naponta lesz kapható.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 28., VIII. évf. 51. szám)
Köszönet a gazdáknak
A csabai közbirtokosság ismét szép jelét adta nemes gondolkodásának. A múlt csütörtökön tartott közgyűlésén a csabai róm. katolikus egyház kérelmére egyhangúlag megengedte saját földjén az iskolaépítéshez szükségelt 100.000 db téglának minden díj nélküli kiégetését. E tényről ismét arra a derék testületre ismerünk, mely Csaba városában oly sok jót és szépet létesített, s mely nem szűnik meg tettekkel bizonyítani, hogy van érzéke a közművelődés iránt. Köszönet érte értelmes és józan gazdáinknak!
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 10., VIII. évf. 43. szám)
Elutasított jaminaiak
Kesjár Mihály és társai a jaminai szőlőknek külön, önálló községgé alakításáért folyamodtak. Ezen kérvény a járási szolgabíró által a csabai képviselő-testületnek adatván ki véleményezés végett, mely az ez ügyben múlt hó 28-án következőleg határozott. A küldöttség jelentése alapján a képviselőgyűlés meggyőződött, hogy a szőlősök elszakadása sem az anyavárosra, sem a szőlősökre magukra nem lenne hasznos. Az anyaváros ugyanis az elszakadás által anyagi erejében kétségkívül gyengíttetvén, a szőlősök pedig egy külön község fenntartására alig lennének képesek, miután törzsvagyonuk nincsen, a lakosok leginkább csak házakkal bírnak, földjük nincsen, vagy éppen kevés, s mint napszámosok és cselédek élősködnek. A folyamodásukhoz mellékelt kimutatásban foglalt 6709 forint 61 korona országos adó alapján eddig rájuk rótt 2267 forint 97 korona évi adópótlék egy község összes évi költségeinek fedezésére nem elég; amely az elszakadás esetében kevesebb lenne, amennyiben ez összegben a szőlősök által bírt s a határban elszórt földek után kirótt adó is foglaltatik, mely nem a szőlősök, hanem a város javára esnék, minélfogva az eddiginél nagyobb adó fizetésére lennének utalva. A közgyűlés nézete szerint a szőlősök folyamodványukkal saját jól felfogott érdekükben elutasítandók lennének.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 5., VIII. évf. 41. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004
• Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005
Csabának virágtelepe
Alkalmunk volt megtekinteni Felber Imre városi kertész úrnak a Széchenyi ligetben levő virágházait s ültetvényeit, s meggyőződtünk róla, hogymint lehet jeles műszaki vezetés mellett rövid idő alatt is (az ősz óta) fényes eredményeket produkálni. A tropikus növények százai virágoznak a melegházban, kezdve a primulák, violáktól az angol és skarlát Pelargoniumokig. A rózsatelepben a legritkább és legdíszesebb válfajok kaphatók, gyönyörű futórózsák, melyek máris bimbóznak, továbbá Luxemburg és Nordhausenből hozatott oly rózsafajok, mely nálunk eddig sohasem voltak kaphatók. Valóságos paradicsomi látvány ‒ a szivárvány minden színében úszó ‒ terül el az ember előtt. Nem kevésbé érdekes a veteményeskert, hol saláta teljes bokrokban látható, sőt két hét múlva karfiol is kapható lesz.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. március 31., VIII. évf. 39. szám)