A háziúr otthon, sürgés-forgás és mulatozás házánál, fel is köszöntik jó nagyon a háziurat, és a háziúr minderről egy igét sem tud. Furcsa, ugye? Furcsának elég furcsa biz az, de azért lehetséges; lehetséges azért, mert megtörtént; megtörtént pedig nálunk f. hó 16-án, amidőn a csaba‒vásárhelyi vaspálya megnyílt. A vonat Vásárhelyről indulván, Vásárhely és Orosháza eljött, hogy Csabával a megnyitás örömében osztozkodjék. Itt-tartózkodásuk idejét a vonat visszatérése rövidre szabta. Ezen rövid időből kellett volna kitelni a tisztelt látogatók restaurálásának és a csabaiakkal való barátságos érintkezésnek. Várták Csabát, várták; fel is köszöntötték ékesen; de akit nem találtak, az Csaba volt. ‒ Hát mióta közönyös Csabának a közlekedés? Mióta mondta fel az udvariasságot és vendégszeretetet? Mióta nem rázza meg szíve szerint a feléje nyújtott barátságos kezet? Mióta szokta magát méltó megrovásoknak kitenni? Csaba mindettől távol áll. A dolog egyszerű magyarázata ez: az illető vasúti urak talán elfeledték ezt a kis jelentéktelen helyecskét a történendőkről értesíteni. Persze hogy a vasút csak őértük van, mi köze ahhoz Csabának? Persze hogy ők a társadalmon kívül élnek, minek a társadalmat leggyengédebb érzelmeiben kímélniök?
(Békés, 1870. július 24., II. évf. 30. szám)
Két angyal
A csehek Magyarországon, vagyis inkább Gyulán voltak a napokban, 2 csinos prágai kisasszony képében, kik nem annyira hangszereikkel (harmónium és hegedű), mint inkább csinosságukkal bájolták el hallgatóközönségük egy részét, mely utóbbi egyébiránt az általuk rendezett 2 hangverseny alkalmával ugyancsak gyér volt. Hanem hiszen mindig akad mecénása a művészetnek (?), kik élénk részvétükkel annyira-mennyire enyhíteni törekszenek az „üres ház” okozta pekuniáris csorbákat. ‒ Innen Csabára repült a két angyal.
(Békés, 1870. július 17., II. évf. 29. szám)
Munkácsy itthon
Munkácsy Mihály zseniális fiatal festőnk, ki külföldről nemrégiben tért haza s egy idő óta anyai nagybátyja, Reök István úrnál Csabán tartózkodik, a múlt héten Gyulára is berándult, s egy napot itteni ismerősei körében töltött.
(Békés, 1870. július 17., II. évf. 29. szám)
Szerény kérdés
Szerény kérdés a m. k. távírdahivatalhoz Gyulán és Csabán. Hogy van az, hogy ha Gyulán du. 2 óra 15 perckor egy sürgönyt feladunk, az Csabán csak este 6 órakor kézbesíttetik? Hiszen annyi idő alatt gyalog oda és vissza lehet jönni. (R. Rosenberg)
(Békés, 1870. július 3., II. évf. 27. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében : az osztrák posta időszaka, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tcs., 1973.
Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1787-1850. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1972.
Gecsei Lajos: Postatörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : MABÉOSZ MÁV Bélyeggyűjtő Kör, 1970.
Jubileumi évkönyv : Magyar Posta Részvénytársaság Szegedi Régió, 2002. szerk.: Lovászi József. Szeged : Magyar Posta Rt. Szegedi Ig., 2002.
Múltidéző : tanulmányok és visszaemlékezések a dél-alföldi postaszolgálat történetéből. szerk.: Lovászi József. Szentes : Dél-alföldi Postatörténeti Alap., 2015.
Ogrincs Pálné: 90 éves a békéscsabai Postapalota, 1927-2017 : válogatott cikkek, visszaemlékezések, tanulmányok. Békéscsaba : Csabagyöngye Kulturális Közp. : Munkácsy Mihály Emlékház, 2017.
Ogrincs Pálné: A csabai posta 225 éve : a postai szolgáltatás története Békéscsabán, 1788-2013. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2013.
Ryan, Gary S.: Die Abstempelungen der ungarischen Postämter auf der ersten Ausgabe von Ungarn : 1867-1871. London : The Royal Philatelic Soc., 1988.
Vasút és híd
Ma egy hete óta Csabáról Gyula felé a gőzmozdony járni kezdett, hordván a vasúti síneket és ászokfákat, s ha váratlan akadály nem jön közbe, 2 hét múlva a sínek lerakása Gyuláig haladhat; a Körös hídja már 10 nap alatt hihetően készen fogván lenni.
(Békés, 1870. június 26., II. évf. 26. szám)
Táncvigalom
A csabai lóverseny után megtartott táncvigalom egyike volt a vidéki táncvigalmak legsikerültebbjeinek. Közönség nagy számmal volt; két zenekar (katona és cigány) felváltva játszott, a jó kedv általános, szép hölgyekben a bál dúsgazdag volt. Tudósítónk szerint nagy feladat lenne mindazon hölgyek neveit felsorolni, kik báj és kellem tekintetében egymással mintegy vetélkedni látszottak. Gyenge emlékezőtehetsége a szép virágfüzér csak néhány díszét tudta megőrzeni, ezek pedig következők: Vámosy Luiza k. a., Szucsu Irma k. a., Németh Mariska k. a., Gayer Ilka k. a., Lubinszky k. a. stb. stb. A rendezőséget kétségkívül sok elismerés illeti a táncvigalom sikere miatt.
(Békés, 1870. június 12., II. évf. 24. szám)
Színház
Csabán egy idő óta Novák Antal színtársulata működik ‒ mint halljuk ‒ nem valami fényes körülmények között. A színházat nagyon gyéren látogatják, s a bérlet sem sikerült. Azt mondják, hogy a társulat nagyon gyenge, s nem felel meg a csabai közönség műigényeinek, mely bajon ‒ hír szerint ‒ az igazgató akként igyekszik segíteni, hogy utóbbi napokban több új s tehetséges tagokat szerződtetett társulatához.
(Békés, 1870. június 12., II. évf. 24. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Gál Zsuzsanna: Fejezetek a Békés megyei színjátszás történetéből. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2002.
Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1980.
Papp János: A békéscsabai műkedvelő színjátszás története, 1845–1944. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1996.
Papp János: A békéscsabai színészet története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961–1967.
Épül az alföldi pálya
Az alföldi vasút egy újabb része Csabától H.-M.-Vásárhelyig hír szerint legközelebb már szintén átadatik a közforgalomnak. A pálya megnyitását Szegedig a tiszai híd akadályozza, mely eddig még teljesen el nem készülhetett.
(Békés, 1870. június 5., II. évf. 23. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011.
Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894-1971. Budapest : MÁV, 1999.
Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: … Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015.
Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894-1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999.
Segély
A vallás- és közoktatási miniszter a csabai görögkeleti hitközségnek, temploma és iskolafedele kiépítésére, 300 forintot engedélyezett.
(Békés, 1870. május 22., II. évf. 21. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Bottó György: A g. kel. egyház története. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 235–238. p.
Gőzekeverseny B.-Csabán
A Békés megyei gazdasági egylet tudomására jővén annak, hogy a gőzekék gyártása jelenleg már a gyakorlat igazolta kellő tökélyre fejlett, és meggyőződve lévén arról, hogy hazánk igavonó marháinak hanyatlott létszámánál fogva a gőzekék használata a nagyobb uradalmak és bérletek gazdaságában hovatovább elutasíthatlan szükséggé válik: ismertetés céljából a f. évben B.-Csaba határán egy gőzekeversenyt rendezend, melyre míg egyrészről a gépgyárosok figyelmét felhívja, másrészt nagybirtokosainknak minél nagyobb számban leendő megjelenését reméli. Mokry Sámuel egyleti titkár
(Békés, 1870. május 1., II. évf. 18. szám)