Címke: évforduló

Negyedszázad óta csabai pap

Haan Lajos ev. lelkész a múlt vasárnap érte meg csabai papságának 25. évfordulóját. Huszonöt évvel ezelőtt jött Csabára Nagylakról elhunyt atyja, Haan János helyére, s azóta folyton lankadatlan buzgalommal s valódi apostoli lelkesedéssel munkálkodik úgy az evangélikus egyház javán, mint a város és általában a közművelődés érdekében. Nálánál senki sem ismeri jobban a népet s annak erkölcseit, szokásait; senki sem tudja jobban történetét, melyet több ízben megírt és kiadott. Haan Lajost tudományos tevékenysége a Magyar Tudományos Akadémia tudós tagjai közé is beiktatta. Kívánjuk, hogy a protestáns egyháznak sok ily lelkes papot, a tudománynak sok ily jeles bajnokot, a hazának sok ily derék hazafit adjon az Isten, őt pedig rokonai, barátai, egyháza, a haza és tudomány javára sokáig éltesse!
(Békésmegyei Lapok, 1880. november 30., II. évf. 141. szám)

Haan Lajos portréja
Forrás: Vasárnapi Újság 28. évf. 6. sz. (1881. február 6.)

Kapcsolódó irodalom:

• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011
• Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. – †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 25. évf. 7. sz. (1891)
• Haan Lajos: “aki tót pap létére is magyar író” : Haan Lajos levelei és visszaemlékezései. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint. ; Budapest : Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2017
• Haan Lajos: Haan Lajos levelei Márky Sándorhoz és Szinnyei Józsefhez. Békéscsaba : Megyei Kvt., 1984
• Haan Lajos naplója, részletek. 1971
• Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858
• Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, (Uj folyam) 11. köt./4. füz. (1891)
• Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 321–322 p.
• Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 322–323 p.
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893
• Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 319–320 p.

 

10 éves a tanítóegyesület

A b.-csabai tanítók vasárnap ünnepelték egyesületté való alakulásuknak 10. évfordulóját. Ugyanis az 1868-i közoktatási törvény életbeléptetése után nemsokára megalakították a csabai tanítóegyesületet, mely évről évre virult, mígnem kebeléből 1875-ben megindult a mozgalom egy általános Békés megyei tanítóegyesület megalkotására, s miután az létesült, a csabai tanítók mint ama egyesület fióktestülete munkálkodnak ernyedetlenül az önképzés útján. Az ünnepélyt Donner Lajos polgári iskolai igazgató s a csabai fiókegyesület elnöke nyitotta meg egy emelkedett hangú, tartalmas beszéddel, fejtegetve az önképzés fontosságát és szükségét, s buzdítva a tagokat a további kitartásra.
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 13., I. évf. 68. szám)

Donner Lajos portréja
Forrás: Magyar tanférfiak és tanitónők ezredéves albuma : emlékmű a honfoglalás ezredik évében a népoktatásügy terén működő egyének köréből. főszerk.: Vaday József. Békés : Tanügy Szerk., 1896
 

1848‒1878

Holnap lesz harmincadik évforduló napja az örökké emlékezetes március 15-ének. Három évtized fokozta már e nap emlékét minden igaz hazafi keblében, és minden újabb érkeztével újabb előkészületek tétetnek minél méltóbb megünneplésére. Egy új nemzedék teremtette e napot (Petőfi, Irinyi, Vasváry, Jókai stb.), és ez örökséget minden újabb nemzedék szentül megőrzi. A megszentelt zászló, melyre a szabadság születésnapját lángbetűkkel jegyezték fel ezelőtt harminc évvel, soha sem hullhat a porba! Minden újabb nemzedék méltó akar lenni elődeihez, és ezek példáján lelkesülve még az elnyomatás korszakában is, dacolva a nyers erőszakkal, benső érzelmeinek nyíltan adott kifejezést. Ma már, midőn a szabad eszmék fölötti harcban nincs mit tartani a cenzúra árgus szemeitől, leghivatottabbak e nap emlékének évenkénti megörökítésére a tudományosan képző egyletek. És ezt valóban teszik is.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 14., V. évf. 21. szám)

Petőfi Sándor utolsó arcképe
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 26. szám (1880)
 

50 éves néptanítói jubileum

A legszebb ünnep bizonyára egy köztiszteletben és szeretetben álló néptanító hivataloskodásának 50. évfordulója. Ilyet ült meg Csaba tegnap a városházán, az öreg Vilim János tiszteletére, ki 50 évi szolgálata elismeréséül közelebb érdemkeresztet kapott, s ez nap mondhatja magáról, hogy egy fél századon keresztül állt meg azon a pályán, mely a világon a legnehezebb. A messze környéken ismerik Vilim Jánost, de hogy is ne, midőn vagy 4000 családapát és családanyát nevelt, és van több oly tanítványa, kinek már nagyapja is tőle tanult. Hozzá nemcsak lelkiismeretes tanító, hanem a magánéletben is feddhetlen jellemű, és épp ezért oly köztiszteletben áll, hogy hivatkozhatni lehet rá, miképp a legszegényebb állásban is lehet nimbuszt szerezni. Vilim már 1841-ben egyike volt a legderekabb népnevelőknek, s az akkori Jelenkor kitüntető cikkel méltányolta érdemeit. Az iskolából minden jó irányba igyekszik hatni, s azon befolyást, melyet a közszeretet ruházott rá, sok téren igyekszik érvényesíteni. Így nem győzi eléggé ajánlani tanítványainak, hogy rajzolgassanak, mert az fejleszti az ízlést. Érdekes tudni, hogy Orlai Soma festészünk e derék tanító buzdításai folytán szerette meg a festészetet. Vilim iskolája egészen tele van aggatva tanítványai által rajzolt ábrákkal. Ezenkívül szenvedélyes gyümölcsfatenyésztő, a gyümölcsfa nemesítésére gyakorlatilag is oktatja tanítványait. A vidék többnyire tőle kapja az oltványokat. Mint pomológus már több ízben nyert jutalmat a Békés megyei gazdasági egyesülettől. Vilim fölül van a 70 éven, s Turóc megyéböl való, szegény, német ajkú szülőktől. A n.-károlyi evangélikus iskolában kezdte pályáját, akkor tanult meg magyarul is; majd a mezőberényi tanodában folytatta, hol mint a legjobb tanító évről évre kitüntetésekben részesült. 1842-ben hívták meg a csabai iskolába, mely hazánkban a legnépesebb evangélikus tanoda, itt működik azóta ernyedetlenül évenként vagy 200 ifjú szívét képezve. Minél több ily tanítót adjon isten hazánknak!
(Békés, 1871. június 18., III. évf. 49. szám)

Kapcsolódó irodalom:

50 éves néptanítói jubileum B.-Csabán. In: Békés, 3. évf. 50. sz. 1871. június 22. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Gécs Béla: Wilim János (1800-1871). In: Heti Mérleg, 7. évf. 4.sz. 1997. január 23. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Gombos, Ján Evanjelicki ucitelia: Ján Wilim. In: Cabiansky Kalendár na rok 1991. Békéscsaba : Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov. 1990. 70. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1568-1569. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Vilim János meghalt. In: Békés. 3. évf. 51. sz. 1871. június 25. 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Wilim János-emlékkötet. szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2016. 72-95. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Zsilinszky Mihály: Wilim János b.-csabai ev. tanító életrajza. Gyula : Dobay ny. 1871. 34. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)