Önálló község vagy külváros?

Csaba-Szőllős, ezen Csaba melletti 3-4000 lakostól álló csabai telep évről évre gyarapodik, és egyre csinosabb házak épülnek. Egyes lakosainak azon körülménynél fogva, hogy ők az országos adóba 6000, a községi adóba 2300 forintot fizetnek, az a gondolata támadt, hogy vajon őrájuk nézve nem volna-e előnyösebb, ha az anyavárostól elszakadnának, s külön önálló községgé alakulnának. Idő folytán e gondolat mind jobban és jobban hódított, bár sokan nem tartották üdvösnek az elszakadást. Most a kezdeményezők annyira vitték a dolgot, hogy ez ügyben a csabai főszolgabírónál is lépéseket tettek. E tárgyban Fábry Károly ügyvédnél is volt egy küldöttség, aki vasárnap Csaba-Szőllősön, az iskola helyiségébe értekezletre hívta az érdeklődőket, kik közül 150-en meg is jelentek. Kezdetben könnyen s általános tetszés közt folyt az eszmecsere, de amint az elnök kimondta, hogy a föld után járó illetéket ott kell majd fizetni, amely határban az fekszik, általános lett az elégedetlenség. A gyűlés eredménye az lett, hogy ilyen feltételek mellett majd csak akkor szakadnak el a csaba-szőllősiek a várostól, mikor majd a város megunja őket. A gyűlés azon fanyar óhajjal oszlott szét, hogy csak legyen úgy, mint régen volt. Egyébiránt  Fábry Károly a közóhaj biztos megtudása céljából azt javasolta, hogy aláírási ív köröztessék a lakosság között, s akik a különválást kívánják, arra jegyezzék fel neveiket, ami el is fogadtatott.
(Békésmegyei Lapok, 1880. május 11., II. évf. 55. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
 

Eljegyzés

Csabai egyik fiatal iparkodó kartársunk, Haan Béla ügyvéd úr a napokban jegyezte el Fábry János kereskedő úr leányát, Fábry Károly aljárásbíró úr nővérét, a csabai társadalmi körök egyik legkedveltebb, szép és kedves tagját, Fábry Gizella kisasszonyt. Őszinte szívvel tartós boldogságot kívánunk a frigyhez.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. november 17., V. évf. 92. szám)

16. századi magyar jegygyűrű
Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)
 

Iskolai értesítő

A b.-csabai evangélikus algimnázium 1877. évi értesítőjéből a következő érdekesebb adatokat közöljük. Rendes tanár van négy, úm. Horváth János igazgató, Melczer Kálmán, Petrovics Soma és Szomora Bertalan urak. Kisegítők: Bartóky István, Donner Lajos, Fábry Károly és Németh Lajos urak. A római katolikus tanulókat Kaczvinszky Sándor káplán úr, az izraelitákat Hirschfeld József rabbi úr oktatta a vallástanból. A tanulók összes száma az év végén 90 volt, aközt „őstermelő”, azaz földműves szülők gyermekei 20-an, vallásra nézve 47 ágostai, 3 helvét, 8 római katolikus, 1 görög katolikus, 31 izraelita. Az ifjúsági könyvtárban 516, a tanáriban 1664 kötet könyv van.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. július 1., IV. évf. 52. szám)

Algimnáziumi értesítő (1876-77)
Forrás: Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról. Békéscsaba : Real-gymn., 1876
 

Nyilvános felolvasás

A B.-Csabán f. hó 12-én a városháza nagytermében tartott, és ifj. Fábry Károly ügyvéd úr fáradozásai által ténnyé vált nyilvános 1-ső felolvasás roppant érdekeltség és különösen szép hölgyeink részéről tanúsított tömeges látogatás mellett folyt le. Olvasott először Horváth János gimnáziumi igazgató úr a „testek általános tulajdonságairól”. E felolvasást, azonkívül, hogy a hallgatókat szakavatottan a testek természettani általános tulajdonságaival megismerteté, becses volt azért, mert a testek természettani tulajdonságait igen szellemdúsan az emberek némely szellemi tulajdonságaival állítá párhuzamba, úgyhogy a magában véve száraz alaptárgy igen érdekessé és mulattatóvá vált, és osztatlan tetszésben részesült. Fábry Károly úr az „állatok szelleméről” tartott egy igen mulattató felolvasást, fesztelen társalgási nyelvezetben, s e tárgybani auktoritások állításaira hivatkozva példákkal illusztrálta, hogy az állatoknak is van eszük, sokszor több, mint némelyik embernek, hogy vannak szenvedélyeik, erényeik. — Kedden, 14-én délután értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a felolvasandó művek előbb egy 3 tagú, erre kijelölt bizottság előtt olvastassanak fel, mielőtt a nagyközönség elé kerülnek.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. december 16., II. évf. 100. szám)

 

Közvizsga

A csabai 4. osztályú gimnázium nagy, vagyis közvizsgája f. hó 24-én tartatott a kistemplomban. A gyermekek neveltetéséért úgy a szülőknek, mint a tanároknak nagy elégtételül szolgál, ha nagy közönség előtt hallják gyermekeik helyes feleletét s esetleg pár dicsérő szó nyerését. Megemlítjük, hogy ugyanez alkalommal lettek bemutatva Csabán először a gyorsírászat titkos betűi, melyekre Fábry Károly ügyvéd úr tanította a 3‒4. osztályt.
(Békés, 1875. június 27., IV. évf. 26. szám)

 

Március 15.

Március 15-ét megyénk több városában megünnepelték. Csabán a polgári körben mintegy 100 vendég volt jelen a kedélyes vacsoránál, melynek vége felé Vilim János ügyvéd kezdte meg a hazafias felköszöntések sorát; követték őt Haan Albert, Juhász Ferenc, Fábry Károly ügyvéd, Fábry János, Vidovszky János és Áchim János, akik az 1848-ban diadalra jutott eszmékről és ezek képviselőiért ürítettek poharat. Végül üdvözlő távirat menesztetett Kossuth Lajoshoz.
(Békés, 1875. március 21., IV. évf. 12. szám)

Kossuth 1848-ban
Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 38. szám (1892) 647. p.