1880. április 1-jétől július hó elejééig született összesen 408, fiú 203, leány 205; ezek közt törvénytelen 10, ikrek 3 esetben. Házasult 80 pár. A halottak száma 338, férfi 174, nő 164, az életkort tekintve: 0-tól 1 évig 100, 1‒5-ig 79, 5‒10-ig 31, 10‒20-ig 25, 20‒30-ig 17, 30‒40-ig 9, 40‒50-ig 12, 50‒60-ig 23, 60‒70-ig 20, 70‒80-ig 15, 80‒90-ig 6, 90‒100-ig 1. (Békésmegyei Közlöny, 1880. július 14., VII. évf. 134. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
Krátky János csabai születésű budapesti hírlapíró A negyedfüves című népszínműve a napokban adatott először a budapesti színkörben. A Pesti Napló szerint, a próbák után ítélve, műve hatást ígér, mert nagy tehetséggel és színpadi ismerettel van írva. Krátky egy új színműn dolgozik, s még e hóban be fogja a budapesti népszínháznál nyújtani. (Békésmegyei Közlöny, 1880. július 13., VII. évf. 133. szám)
A Csabán f. hó 4-én megejtett jegyzőválasztásnál két szavazatszedő bizottság működött, melynél a következőképen folyt a szavazás. Az egyik küldöttségnél Gally Gyulára szavazott 372, a másiknál 208; Petrovszky Józsefre 160 és 118; Such Sándorra 22 és 17; Vidovszky Ferencre 44 és 39; Mácsanszky Jánosra 2 és 1. Összesen szavazott tehát 983 polgár, Gally Gyula kapott 580, Petrovszky József 278, Such Sándor 38, Vidovszky Ferenc 83 és Mácsanszky János 3 szavazatot. Gally Gyula 580 szavazata ellenében, a többieknek összesen csak 407 szavazatuk levén, Gally Gyula 173 általános szótöbbséggel jegyzőnek lett választva, és zeneszóval a városházára hozatván, a hivatali esküt azonnal letette. (Békésmegyei Közlöny, 1880. július 6., VII. évf. 128. szám)
B.-Csabán az 1856. évben született Rheder István hadkötelest nyomozták három esztendeig hiába. A most elrendelt újabb nyomozás folytán a katolikus parókiától a keresztlevél beérkezvén, kitűnt, hogy a három évig keresett egyén nem annyira fiú, mintsem inkább leány, és nem is hívják annyira Rheder Istvánnak, mintsem inkább Rheder Stefániának. Békésmegyei Közlöny, 1880. június 27., VII. évf. 123. szám)
A b.-csabai polgári leányiskolát fenntartó nőképző társulat tagjainak száma 195, 18 alapító, 117 rendes, 60 rendkívüli. Idei szaporulat 9 tag. Beíratott az intézetbe összesen 74 növendék, 13-mal több, mint a múlt évben. Közülök kimaradt 3. Társulati tag gyermeke volt 30, nem társulaté 44, helybeli 59, vidéki 15, katolikus 17, evangélikus 29, Mózes-vallású 28. A rendes tantárgyakon kívül taníttatott a francia nyelv is, melyre 13 növendék jelentkezett. Ivárg Júlia k. a. többeket a zongorázásban, Brám József 24 növendéket táncban oktatott. Évközi szünnap volt 24, tanítói értekezlet 14. Mulasztott órák száma 2465, ami 3.16%. Az iskola növendékei az intézet javára rendezett sorsjátékhoz 125 tárggyal járultak. Nagy bőséggel és csínnal készültek a kézimunkák, szám szerint 740. A ruhaszabásra a IV. osztályban nagy gondot fordítottak. A kézimunkaórák heti száma eléggé nagy, 15 volt. Az iskolának 3350 db tanszere van. A pénzbeli adományok összege 4173 forint 83 korona. A tandíj a jövő évre is 25 forint marad; nőképző társulati tagok gyermekei 10 forinttal kevesebbet fizetnek. (Békésmegyei Közlöny, 1880. június 26., VII. évf. 122. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A b.-csabai Községi Polgári Leányiskola 22-ik értesitője 1895‒96-ról. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.) • A békéscsabai Állami Felsőbb Leányiskola 5-ik évi értesitője az 1907‒1908. évről. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Leányisk., 1908 (Békéscsaba : Corvina ny.) • A békéscsabai Községi Polgári Leányiskola értesitője az 1926/27‒1939/40. iskolai tanévről. Közzétette: Mokosné Walthier Luiza. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1927‒1940.
Békés megye alispánja elrendelte, hogy ezentúl a megye községeiben épülendő lakházak a beköltözés előtt orvos rendőri vizsgálat alá vétessenek. A csabai járás szolgabírája ennek folytán a lakosságot közhírré tétel útján értesítette, hogy ezentúl újonnan épült lakházakba a szabályszerű orvos rendőri vizsgálat előtt beköltözni 5 forinttól 20 forintig terjedő pénzbírság terhe alatt óvakodjanak. (Békésmegyei Közlöny, 1880. június 15., VII. évf. 114. szám)
A csabai Fiume vendéglő bérletére számos ajánlat érkezett, s mint beszélik, egy Uray nevű aradi vendéglős tette volna a legmagasabb ajánlatot. A közönség és Csaba város jó hírnevének érdekében kívánnánk, hogy az új vendéglős finom, némi társadalmi rutinnal bíró udvarias ember legyen, mert a jó emlékezetű Hamza után bizony-bizony rosszul esnék bárkinek, ha valami pokrócgoromba ember jutna oda be. — A csabai Fiume vendéglő bérletét 9011 forint évi bérösszeg fizetése mellett Murányi aradi vendéglős, a Széchenyi ligetben lévő fürdő és korcsma bérletét pedig Micskó Gusztáv csabai vendéglős nyerte el. (Békésmegyei Közlöny, 1880. június 3., VII. évf. 106. szám; 1880. június 8., VII. évf. 109. szám)
A b.-csabai katolikus templom egy ideig harang nélkül volt, illetve a nagyharang elrepedt, és repedt fazékszerű hangokat adott. Most a harang kijavítva újra alkalmaztatott, és régi hűséggel teljesíti a szép mondatot: „Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango” (Hívom az élőket, gyászolom a holtakat, megtöröm a viharokat.) (Békésmegyei Közlöny, 1880. május 15., VII. évf. 93. szám)
Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 213. p.
B.-Csaba város képviselő-testülete a május 11-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy próbaképpen a főtéren, a két templom közti helyet négyszögű kövekkel fogja kiköveztetni, és ha ez célszerűnek bizonyul, a vasúttól a Körös-hídig vezető egész utat ilyenképpen kövezteti ki. Kívánjuk, hogy sikerüljön, mert most, ha sár van, a vigadóépület bizony úgy néz ki, mint szemétdombon a gyémántgyöngy! (Békésmegyei Közlöny, 1880. május 13., VII. évf. 92. szám)
A Csabán állomásozott huszárszázad tegnap reggel fél hétkor indult el Szarvas felé. Derék kapitányuk, Zaluszky Károly úrral élükön, a városháza előtt búcsútisztelgést tettek. A kapitány meleg szavakkal köszönte meg Csaba város vendégszeretetét, és előadá, hogy nehéz szívvel távoznak, mert úgy éltek itt, mint egy földi paradicsomban. A század katonái háromszor emelék süvegüket, és éljenezték Csaba városát. (Békésmegyei Közlöny, 1880. május 1., VII. évf. 83. szám)