Húsvét

— A csabai ev. templomokat a húsvéti ünnepek alatt nagy tömegek látogatták. A nagytemplomban, hol az egyházi szónoklatot főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv tartotta, az első ünnepnapon 6-7000 lélek vett részt az istentiszteleten. A kistemplomban Petrovics Soma lelkész-tanár mondott kitűnő szónoklatot, s a csabai dalkar gyönyörű énekkel lepte meg a buzgólkodókat.
— A föltámadás ünnepét a róm. katolikus egyház a szokásos egyházi körmenettel kezdte meg szombat este. Egész nap enyhe, derült, igazán tavaszias meleg idő volt, s már a délutáni órákon nagy csoportokban lehetett látni a sétáló közönséget, mely este 6 óráig roppant tömeggé gyűlt, elfoglalva az egész főtért. A szertartás kezdetét mozsárlövések jelezték. Az ünnepély emelésére teljes díszben kirukkolt a helybeli huszárság is.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 1., II. évf. 38. szám)

Húsvéti képeslapok
Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 14. szám (1904)
 

Divatos boltzászlók

Csabán a divatáru-kereskedők egy idő óta furcsa kirakatokat kezdenek divatba hozni. Hosszú póznákra kendőket, harisnyákat s ingeket tűznek az utcára a téglajáró fölé, mint valami zászlókat, melyek a publikumot már messziről hívogatják. Kénytelenek vagyunk úgy a jó ízlés, mint a rend nevében felszólalni ezen sehogy sem indokolható, de indoklás mellett sem megengedhető visszaélésre. Ez nagyon emlékeztet bennünket a nagyvárosok zugutcáira, ahol teljes fehérnemű-öltözet szokott kitűzve lenni, s alatta ott áll az élelmes kereskedő maga is, aki az arra menőt erővel beviszi boltjába. Ez nem méltó sem Csaba főteréhez, ahol három ilyen „zászlós” divatkereskedés van, sem azon eddig szolidaknak ismert jó nevű kereskedőkhöz. Le tehát a zászlókkal!
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 27., I. évf. 72. szám)

 

Valami Csaba szépítéséhez

Oly dicséretesen talán nem halad vármegyénk egy községe sem, mint Csaba. Aki csak 5-10 év előtt látta, ma alig ismerne reá, úgy átalakult, rendezkedett. Az előbbi célszerűtlen pallók helyett jó téglajárók biztosítják a legsárosabb időben is a tisztán járhatást az utcákon. Az új építkezési szabályoknak minden utcán hangosan szóló tanújuk van, sőt már palotaszerű épületek is emelkednek. A főutca és mellékutcák szabályosan be vannak fásítva. Utcáit, különösen főterét rendesen tisztogatják. A csapadék- és talajvizet rendszeresen levezetik, s a vizet nem hagyják az utcákon poshadni, mint sok megyei községben. A város a Széchenyi ligetből pompás parkot alakított stb.
Mindez a város képviselő-testületének, a tanácsnak, de főleg a városi mérnöknek köszönhető, akik gondosan őrködnek a város szükségletei felett, s azok e szükségleteket a lehetőséghez képest kielégítik. Hisszük, hogy ezután is a megkezdett jó úton fognak haladni.
Volt alkalmunk látni azt a nagy műszaki munkálatot, melyet a város mérnöke készített, s a képviselő-testület nemrég kivitelre elvileg el is fogadott, értjük a csapadékvizek levezetésének új tervét; ha azt egypár év alatt keresztülviszik, egy hatalmas lépéssel fogják a várost tovább vinni.
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 17., I. évf. 41. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba : s. n., 1926
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Repr. kiad. Budapest : Barnaföldi Gábor Archívum, 1994
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960
• Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897‒1935. Közread.: Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005

 

Borzaszó por a főtéren

A csabai szerdai és szombati hetivásárokon a főtéren rémséges sok piszok szokott az élénk forgalom folytán összehalmozódni, valóságos öröm tehát nézni, mily szépen seperteti össze mindjárt a hetivásár után az elöljáróság a tömérdek szemetet úgy, hogy másnap alig van nyoma. De nincs öröm üröm nélkül. Ez az ürömcsepp pedig, mely a seprés örömpohara közé vegyül, nem más, mint a borzasztó por, mely ilyenkor az utcákon járó-kelőket invesztigálja. Nem lehetne egy kis jóakarattal ezen is segíteni, s nem lehetne egyáltalán tisztasági és egészségügyi szempontból határozatilag kimondani, hogy a csabai közforgalom gyúpontja, a főtér, minden héten legalábbis kétszer volna öntöztetetendő? Víz van elég, ott van a Körös a városháza háta mögött, a hátsó kapu előtt; egypár kocsi, ló és hordó is akad még talán!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. augusztus 19., II. évf. 66. szám)