Farsang

Hej sok szép hölgynek volt panasza a tavalyi farsangra, mert rövid volt; bezzeg hosszú lesz az idei. Lesz az idén aratása a fodrászok, szabók, táncmesterek, fiákereseknek, szóval mindazoknak, kiknek „évadjuk” a farsang. Adja az ég, hogy mindazon remények teljesedésbe menjenek ez idén, mik a tavalyiban meghiúsultak. Ez az év úgysem szökőesztendő, s van remény, hogy kedves hölgyeinktől az imádók nem fognak megszökni, sőt reméljük, hogy az idei farsang annyira összekapcsolja őket, miszerint a jövő farsang több kedves hölgyön főkötőt kénytelen örömkönnyes szemeivel megpillantani.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 10., VI. évf. 3. szám)

Farsangi kép
Forrás: Vasárnapi Ujság, 4. évf. 8. szám (1857. február 22.)
 

Könyvismertetés

Előttünk fekszik a Protestáns teológiai könyvtár IX. kötete, melynek címe: Nagy papok életrajzai. A könyv öt életrajzot tartalmaz. Minket Békés megyeieket azonban közelebbről ezek közül kettő érdekel, ti. Székács József életrajza Győry Vilmostól és Szeberényi János selmeci lelkészé s bányakerületi szuperintendensé dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens és b.-csabai lelkésztől. Mindkettő oly kedves, vonzó, tanulságos olvasmány, hogy a könyvet kezünkből le nem tettük addig, míg végig nem olvastuk. Különösen érdekes Szeberényi életrajzában az, mily sok szenvedéssel, nélkülözéssel kellett az akkori sokkal sanyarúbb időben a szegény, magára hagyatott fiúnak megküzdenie, míg az iskolákat végigjárta, továbbá az ő irodalmi munkálkodása, püspöki látogatásai, a selmeci főiskola körül szerzett érdemei, legkivált pedig az ő hazafias, bátor magaviselete az emlékezetes 1848/49. években, mely miatt a forradalom után bebörtönöztetett, halálra ítéltetett, később húszévi börtönre ítéltetett, majd amnesztiáltatott. Üdvözöljük főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv urat a magyar irodalom terén. Adja Isten, hogy még több hasonló jeles műve gazdagítsa a magyar irodalmat!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 10., VI. évf. 3. szám)

Nagy papok életrajza c. kötet címoldala
Forrás: Google Books
 

Két osztály a jégen

A karácsonyi ünnepek alatt B.-Csabán a csatorna jege élénk képet nyújtott, haute-volée-nknak a jégsportot kedvelő tagjai víg társalgás közben hódoltak e nemes mulatságnak, körülöttek a Gyúrók és Zúzák százai nehéz csizmáikkal sürögtek-forogtak, bizonyítván azt, hogy a sport legalább nálunk nem csak a műveltebb osztályok privilégiuma, és a két osztály közt a szabad ég alatti e jeges tánctermen csak az volt a különbség, hogy a műveltebb osztály korcsolyákkal űzé, a parasztlányok és -legények pedig meglehetős nehéz csizmákban és cipőkben ‒ és mégis több bukás esett az előbbeniek, mint az utóbbiak között.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 29., V. évf. 104. szám)

Demokrata sport
Forrás: Bolond Istók, 11. évf. 5. szám (1888. január 29.)
 

Erélyes rendelet

A csabai járás szolgabírája erélyes rendeletet bocsátott ki az újév napján szokásos cselédgyülekezéseknek meggátlása tekintetéből, felhíván a városi hatóságot, hogy egy hites ember felügyelete alatt a rendelkezése alatti közegekkel akképp intézkedjék, hogy a kívánt siker minden komolyabb összeütközés nélkül elérhessék. A járási csendlegények ez alkalommal a rend fenntartása érdekében szintén ki lesznek rendelve.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 29., V. évf. 104. szám)

Csendőrök
Forrás: Vasárnapi Ujsag, 44. évf. 44. szám (1897)
 

Ünnepi hangulat

Közelednek a karácsonyi és újévi ünnepek, nagyobb üzleteink kirakatai élénken jelzik e körülményt. A tarkabarka apróságok, drága haszontalanságok, női divatáruk csak úgy kínálkoznak az üvegajtókon keresztül a járókelőknek, s a karácsonyi és újévi ajándéknak valók mindenfelé kezdenek élénk kereset tárgyai lenni. Az ifjú nemzedék élénk vággyal lesegeti az ajándéktárgyakat, s már jó előre hízelegnek a szeretetreméltó nagybácsik és nagynéniknek, nehogy karácsony és újév előtt megfeledkezzenek róluk.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 22., V. évf. 102. szám)

Karácsony ünnepére
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 52. szám (1880. december 26.)
 

Megoldatott

Az Élővíz-csatorna ügye, mely évek óta pör tárgyát képezte egyrészt Békés és Csaba városok, másrészt Békés és Arad vármegyék között, végre-valahára megoldatott a közlekedési miniszter által, éspedig a zsilipes rendszer alapján, úgyhogy a békésieknek ezentúl nincs okuk félni az Élővíz-csatorna áradásától. Hála Istennek és ‒ a miniszternek.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 5., V. évf. 97. szám)

Zsilip
Forrás: Vasárnapi Ujság, 5. évf. 5. szám (1858. január 31.)
 

A csabai telekkönyv

A b.-csabai telekkönyv ügyében kiküldött bizottság, Szeberényi Gusztáv, Lepény Pál és Szemián Sámuel urak, kikhez Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő is csatlakozott, nov. 27-en fogadtatott Pauler Tivadar igazságügyér által. A miniszter úr kiváló udvariassággal fogadta a küldöttséget, s megígérte, hogy szívesen fog segédkezet nyújtani oly áldozatkész és szorgalmas néppel dicsekedhető városnak, minőnek Csabát ismeri. Reméljük, hogy most már a gyulai törvényszék t. elnöke sem fogja ellenezni a csabai telekkönyv átvitelét.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 5., V. évf. 97. szám)

Forrás: BékésWiki
 

Csabai tájkép

A barátságtalan időjárás mindamellett, hogy hetek óta emészti a kertek növényzetét, a mezők bársonytakaróját és az élő fák lombozatát, nyugalomra intvén őket a természetnek újabb életre ébredéséig: itt-ott még élénk színben díszlenek az őszi virágok, a fák megsárgult lombozata részben még szomorúan tekint a magasból le a földre végső rendeltetési helyére, hol az enyészet utolsó stádiumába megy át újabb táperőt kölcsönözni az anyaföldnek, hogy a téli álom után a szabad természetnek friss életet, pezsgő nedvet készítsen elő. Egyedül a házak ócska nádfedelét takaró zöld moha dacol az enyészet vasfogával, s néhány verőfényes óra elegendő arra, hogy lerázza magáról a zúzmarás takarót, és teljes színpompájával gyönyörködtesse a mogorva idő szemléletében kifáradt szemet. De nem szőjük tovább lelkünknek ez ideálképét, mely az őszi és téli nap fényében távolról szemlélve eszünkbe juttatja az alföldi rónák délibábját hullámzó tájképével, azzal a különbséggel, hogy itt a mohalepte tetők alatt kitörő jókedvvel mulató pezsgő vérű fiatalság hullámzik majd minden harmadik házban az őszi farsangon egybekeltek örömteljes tiszteletére, míg az öregek mint félszázados törzsek a háttérbe csoportosulva víg poharazásba temetik az elmúlt idő fáradtság- és gondterhelte élményeit. Szóval nálunk Csabán mostanában a kialvó természetet (mert hegyek nincsenek) dombon-völgyön lakodalmak élénkítik.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. november 21., V. évf. 93. szám)

Forrás: Wikipedia Commons
 

Eljegyzés

Csabai egyik fiatal iparkodó kartársunk, Haan Béla ügyvéd úr a napokban jegyezte el Fábry János kereskedő úr leányát, Fábry Károly aljárásbíró úr nővérét, a csabai társadalmi körök egyik legkedveltebb, szép és kedves tagját, Fábry Gizella kisasszonyt. Őszinte szívvel tartós boldogságot kívánunk a frigyhez.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. november 17., V. évf. 92. szám)

16. századi magyar jegygyűrű
Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)
 

Akadémiai székfoglaló

Derék tudósunk b.-csabai lelkész Haan Lajos úr nagy tetszés közt tartá e hét elején Budapesten akadémiai székfoglalóját Bél Mátyásról. A fővárosi lapok általánosan dicsérik a nagy szorgalommal és alapos kutatás után készült nagyobbszabású művet és az előadás vonzó modorát.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. november 17., V. évf. 92. szám)

Forrás: BékésWiki

Kapcsolódó irodalom:

• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011
• Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. – †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 25. évf. 7. sz. (1891)
• Haan Lajos naplója, részletek. 1971
• Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858
• Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, (Uj folyam) 11. köt./4. füz. (1891)
• Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 321–322 p.
• Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 322–323 p.
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893
• Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 319–320 p.