Egy magyarfaló vasúti hivatalnok, B. F. nevezetű csabai vasúti mérnök ahelyett, hogy valahára megtanulná a magyar nyelvet, és megbecsülné a magyar hazát, mely neki is kenyeret ad, bátorkodik azt úton-útfélén nyilvánosan ócsárolni, a nemzetet ostobának, szokásait nevetségeseknek nevezni. Jó volna, ha már életbe léptetné a magyar minisztérium azon írott malasztját, hogy mindazon vasúti hivatalnokok, kik az 1875. év első napjáig a magyar nyelvet nem bírják, elbocsáttassanak, akkor Magyarország ily csőcseléktől megszabadulna, mely semmi kímélettel nincs azon nép iránt, melynek kenyerén hízik.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. október 18., I. évf. 38. szám)
Hónap: 2019 szeptember
Testvéries tett
A csabai ev. presbitérium, melyet újabban magyarellenes szellemmel vádolt a fővárosi sajtó, tettekkel akarván megcáfolni a róla terjesztett rossz hírt, 100 forintot adott a m.-berényi református magyar templom felépítésére. Mindenesetre oly szép testvéries tett, mely ritkítja párját a mai önző és szédelgő világban.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. október 4., I. évf. 36. szám)
41 folyamodó
A csabai polgári leányiskola tanárául Donner Lajos soproni tanárjelölt választatott meg, mint akinek legszebb bizonyítványai voltak a 41 folyamodó között. Őszintén óhajtjuk, hogy a fiatal férfiúhoz kötött szép remények teljesedésbe menjenek. Ugyancsak ez iskola nőtanítójává Svesztics Betti k. a. lett, ki már több növendéket vett fel.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. október 4., I. évf. 36. szám)
A király átutazóban
Hétfőn délután két órától négyig ezrenként tolult a csabai nép nagyja, apraja, fiatala, véne a pályafőhöz, hogy őfelségét az udvari vonaton a pályafőnél elhaladni lássa. Négy óra 14 perckor haladt el a legnagyobb lassúsággal a vonat a csabai pályafőnél, hol ezer meg ezer torok élteté őfelségét, ki kupéja ajtajánál állva mindenfelé nyájasan köszöngetett. A rend a pályafőnél a számtalan hintó, kocsi és a nagy tömeg dacára példás volt, mi Sztraka György biztos úr elvitázhatlan érdeme.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 27., I. évf. 35. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Budapest : Pannonica Kiadó, 1999.
• Herre, Franz: Ferenc József élete és kora. Budapest : Magyar Könyvklub, 2000.
• Janetschek, Ottokar: Ferenc József : egy legendás uralkodó regényes élete. Budapest : Pesti Szalon, 1996.
• Nemere István: Ferenc József magánélete. Budapest : Anno Kiadó, 2001.
• Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest : Gondolat, 1989.
Munkácsy B.-Csabán
Munkácsy Mihály kitűnő festőművész hazánkfia jelenleg megyénkben B.-Csabán tartózkodik, Reök István nyaralójában, nejével, a lapokban is emlegetett francia bárónővel. A jövő hónap közepéig fognak itt időzni, s ezalatt városunkat is meglátogatja, s még meglehet, hogy valami ellesett érdekes képet fog zseniális ecsete feldolgozni, megemlékíteni.
Munkácsy Mihály Csabán időzése alatt nem feledte meglátogatni Lángi asztalos özvegyét. Az ünnepelt művész nem szégyenli és nem tagadja tehát, hogy ő ez özvegy hajlékában egykor inaskodott.
(Békés, 1874. szeptember 20., III. évf. 38. szám; Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 27., I. évf. 35. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994
• Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011
• Bellák Gábor: 175 éve született Munkácsy Mihály. In: Rubicon, 2–3. szám (2019)
• Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
• Czeglédi Imre: “Nem szeretne festő lenni?”. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014
• Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990
• Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963
• Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001
• Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007
• Csiffáry Gabriella: “Magyarázom a bizonyítványom” : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017
• Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• “Elvégeztetett” : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013
• Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014
• Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. 2. kiad. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014
• Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múz., 2009
• Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2010
• Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976
• Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964
• Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017
• Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy’s works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005
• Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927
• Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000
• Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014
• Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994
• Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016
• Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016
• Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004
• Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016
• Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008
• Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012
• Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962
• Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983
A magyarosodás útján
A b.-csabai izraelita hitközség iskoláinak vizsgái a múlt hét folytán, csekély számú hallgatók mellett ejtettek meg. Mint örvendetes tüneményt felemlíthetjük, hogy ez iskolákban a magyarosodás óriási léptekkel halad elő. A tannyelv, kivéve a hittan előadását, kizárólagosan magyar. A feleletek az ott lévő egynéhány tanférfit tökéletesen kielégítették. Csak az a kár, hogy az ott működő egynéhány tanító fizetése semmi arányban sem áll a zsidó hitközség által fizetett hivatalnokok fizetésével. Az iskola magyarosodása körül különösen nagy érdeme van Singer Ignác úrnak, ki az izraelita tanügy egyik legbuzgóbb pártfogója.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 13., I. évf. 33. szám)
Világosságot!
A csabai Széchenyi liget most, midőn éppen legkellemesebb az estéket szabadban tölteni, nem lévén sem nagyon meleg, sem nagyon hűvös, esténként már kihalt és puszta, mit annak tulajdonítunk, hogy egy árva lámpa sem örvendezteti fénysugaraival az ott sétálni vágyókat.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 6., I. évf. 32. szám)
Újítások a Fiumében
Hamza Sámuel úr, a csabai már most is jó hírű Fiume vendégló derék bérlője, miután a bérletet újabban ismét hosszabb időre átvette, igen célszerű újításokat tett az utazóközönség kényelmének előmozdítására. Szobatávírdákat, a vendéglő udvarában kényelmes nyári ebédlőt csináltatott. Bérkocsit és omnibuszt fog tartani stb., szóval a maga üzletében felfogja a kor „intő szavát”, vagyis kívánalmait, s így nem lehet kételkedni, hogy a közönség az ő iparkodásait is méltányolni fogja.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 6., I. évf. 32. szám)
Tanítóválasztás elé
Ma délután 4 órakor fog a b.-csabai kaszinó nagytermében a nőnöveldei tanítóválasztás megejtetni. Nem tudjuk az iskolaszék által kandidáltak neveit, és így nem is szólhatunk előlegesen hozzá, hanem amennyiben ott Tilis János úr neve is előfordulna, márpedig akarjuk hinni, hogy előfordul, mert az ő e téreni érdemeit legjobban ismerjük, annyiban kötelességünknek tartjuk őt melegen ajánlani az illetők figyelmébe. Tesszük pedig azt azon meggyőződéstől áthatva ‒ melyet különben, aki őt ismeri, mindenki oszt ‒, hogy a csabai leánynevelésnek egy képzett, értelmes és buzgó faktort szerezzünk.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 23., I. évf. 30. szám)
A városi elöljáróság figyelmébe
A csabai épülőfélben lévő hídnál nagyobb szerencsétlenségeket elkerülendő, nagyon célszerű volna mindkét oldalra egy-egy veres lámpát akasztani. Tétettek ugyan a szerencsétlenségek elhárítására némi intézkedések, ti. a mindkét oldalra helyezett téglarakás; de nem szabad felejtenünk Deák Ferencnek ama bölcs mondását: „A jónak legnagyobb ellensége a jobb.” A sötétség miatt pedig a téglarakásokat sem lehet látni!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 23., I. évf. 30. szám)
