Tanügy

A b.-csabai izr. iskolaszék legközelebbi gyűlésében újra oly üdvös határozatok hozattak, melyek már azért is említést érdemelnek, mert a hitközség fejlődési processzusában fontos mozzanatot képeznek. Míglen az iskolaszék eddig oda törekedett, hogy az iskolát bármily anyagi áldozatok hozatala mellett fenntartsa, most Singer Ignác úr derék iskolaszéki elnök lelkes felszólalása folytán a néptanodát a kor követelményeinek megfelelőleg rendezi be. A Biblia eredeti héber szövege mindeddig a gyermek előtt érthetetlen német nyelven adatik elő, míglen ezentúl kedves anyanyelvükön fog taníttatni. Oly vívmány ez, melyet csak azok méltathatnak kellően, kik a magyarországi izr. hitközségekben uralkodó, atyákról fiúkra szállt ebbeli téves felfogást ismerik. Sikerült tehát elvégre, hogy az izr. iskola egészen magyar legyen, és hogy ez nem a vallás rovására történt, a jövő be fogja bizonyítani.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. november 25., II. évf. 94. szám)

Révész Fülöp: A Békéscsabai Izraelita Hitközség múltja és jelenje. Békéscsaba : Tevan ny., 1926.
Révész Fülöp: A Békéscsabai Izraelita Hitközség múltja és jelenje. Békéscsaba : Tevan ny., 1926.
 

A magyarosodás útján

A b.-csabai izraelita hitközség iskoláinak vizsgái a múlt hét folytán, csekély számú hallgatók mellett ejtettek meg. Mint örvendetes tüneményt felemlíthetjük, hogy ez iskolákban a magyarosodás óriási léptekkel halad elő. A tannyelv, kivéve a hittan előadását, kizárólagosan magyar. A feleletek az ott lévő egynéhány tanférfit tökéletesen kielégítették. Csak az a kár, hogy az ott működő egynéhány tanító fizetése semmi arányban sem áll a zsidó hitközség által fizetett hivatalnokok fizetésével. Az iskola magyarosodása körül különösen nagy érdeme van Singer Ignác úrnak, ki az izraelita tanügy egyik legbuzgóbb pártfogója.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 13., I. évf. 33. szám)